Listázni veszélyes és tilos
A listázás kínos, fenyegető eszköz, demokratikus jogállamba nem való.
“Legalább kétezer ember dolgozik Magyarországon, hogy érvényre juttassa Soros György akaratát” – kezdődik a kormánypárti Figyelő cikke, mely folytatja a választási kampányban a miniszterelnök által is felemlegetett listázást.
Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának akkor azt mondta, hogy “nagyjából kétezer fizetett Soros-ember (zsoldos) dolgozik Magyarországon azon, hogy megbuktassák a választási kampány során a kormányt. A kormányfő azonban hozzátette, hogy a jelenlegi kormánynak elég sok tudása van róluk: információk, jelentések, nevek” – foglalta össze interjúját a kormánybarát Origó.
Minthogy úgy tűnik, nem csupán a választási kampány hevében megesett túlkapás, hiszen a kétharmados Fidesz-KDNP győzelem után már egy nyilvános lista is megszületett, ami a fenyegetést fokozza.
Sokan megszólaltak, tiltakoztak, és szolidaritásképpen csatlakoztak a megbélyegzettekhez, akik fenyegetésként élhetik meg a listázást.
Mások mellett Heisler András, a Mazsihisz elnöke is nyilvánosan foglalt állást facebook oldalán, személyesen a Figyelő tulajdonosának címezve üzenetét, aki egyébként a Terror Háza főigazgatója.
“A magyar történelem már bizonyította: embercsoportok listázása mindig veszélyes dolog, A “belső ellenség” keresésének, az idegenek ügynökké nyilvánításának már voltak hazánkban tragikus következményei. Schmidt Mária történésznek, a Terror Háza főigazgatójának mindnyájunknál jobban kellene tudnia ezt. Nem megnyugtató üzenet ez a választásokat követő héten egyetlen jóérzésű embernek sem. Legyen az jobboldali, vagy baloldali elkötelezettségű, keresztény, vagy zsidó.”
A civilek, vagy ellenzékiek listázása, a Soros György és alapítványi hálózata, az “idegen érdekek szolgálói” elleni hangulatkeltés, a propagandisztikusra nagyított harc a tömeges bevándorlás ellen, a masszív antiliberális propaganda, amelynek farvizén antiszemita hangok is megjelennek, akkor is rongálja a zsidó szervezetek és a magyar jobboldal közötti dialógus lehetőségét, a törékeny együttműködést, ha ezenközben a magyar kormány zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus ellen, és a jelenlegi magyar és izraeli kormány között a bevándorlás kérdésében erős az összhang.
Mit jelent ilyen körülmények között a “zéró tolerancia az antiszemitizmus ellen”? Azt, hogy a kormány magának tartja fenn a jogot, hogy megmondja, mi az antiszemitizmus. Csakhogy ezt a zsidó közösség nagyobb része nem fogja elfogadni, sem elhinni a valódi elkötelezettséget.
