Lesz-e ellenjelöltje Heislernek? – Vezetőséget választ a Mazsihisz

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) tisztelettel meghív minden küldöttet, illetve érdeklődőt a 2019. május 12. vasárnap délelőtt 10:00 órakor tartandó választási közgyűlésére a MAZSIHISZ Síp utcai székházának dísztermébe (Budapest VII. ker., Síp u. 12. II. emelet). A Közgyűlés nyitóimával kezdődik – tette közzé a szervezet honlapján.

Május 12-én választ új vezetőséget a Mazsihisz. Az elnöki posztra Heisler András az eddigi egyetlen jelölt, aki tisztségét az elmúlt években – sokszor éles helyzetben, nem egyszer a magyar kormánnyal folytatott emlékezetpolitikai vitákba is beleállva – betöltötte.

A BZSH és a Mazsihisz választásain azonban gyakran a választás helyszínén, közvetlenül a választást megelőzően érkeznek helyszíni jelölések, melyek fordíthatnak a papírformán.

Az utóbbi időben a Heisler elnökségéhez, illetve tanácsadói köréhez köthető “világra nyitott zsidóság” koncepciójával szemben – mely a civilszervezetek és a progresszív/reformzsidó mozgalom felé is óvatos nyitást hirdetett meg/vagy mutatott, bár a gyakorlatban mindez inkább apró, szimbolikus lépéseket eredményezett, mint érdemi változást -, belső ellenállás mutatkozott a Síp utcában.

A leginkább Frölich Róberthez, a Dohány utcai zsinagóga vezető főrabbijához köthető csoport a hagyományokhoz való ragaszkodás jegyében vitatkozott több ízben a Heisler vezette irányvonallal. Mindez nem puszta szellemi-vallási, hanem anyagi konzekvenciákkal járó befolyás, illetve politikai hatalom körüli vita is.

A Frölich körüli csoport – úgy tűnt – korábban némi teret vesztett a zsinagóga/Zsidó Múzeum beléptetőrendszere körüli vitában, illetve az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektorválasztásával/kinevezésével kapcsolatban is. Bizonyára a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítása és az új múzeumi részleg kialakítása is belejátszik a konfliktusokba, ahogy a BZSH-Mazsihisz átalános irányultsága, a kormánnyal való viszonya, a Sorsok Házával kapcsolatos politikai álláspont, illetve az EMIH-hel szembeni versengés is.

Az EMIH mint felnövekvő, és a kormányzat által preferált szereplő, közvetve befolyást gyakorolt már a korábbiakban is a BZSH-Mazsihisz tisztújítására. A közel két és fél évtizeden át uralkodó Zoltai Gusztáv  BZSH-Mazsihisz ügyvezető igazgatót semmiféle belső ellenzék nem tudta öt választási cikluson át eltávolítani, csak azután következett be változás, amikor a kormánnyal zajló kerekasztal-tárgyalásokon az EMIH 190 millió forintot kiharapott abból az egyházi ingatlanok megváltásáért fizetett járadékból, melyet korábban a BZSH-Mazsihisz kapott. Ez volt az egyik nagyobb fordulópont, mely Zoltait – más okok mellett – meggyengítette.

A Mazsihisz és az EMIH közül a Mazsihisz a nyitottabb, átláthatóbb működésű. A vezetőségválasztás, illetve a demokratikus döntéshozatali processzus is itt látható inkább, de a viták általában még itt is a színfalak mögött zajlanak, s mire a közgyűlés elé kerülnek, inkább csak utalgatnak a fontosabb szereplők a konfliktusokra, mintsem nyílttá tennék álláspontjukat.

A Budapesti Zsidó Hitközség nemrég zajlott elnökválasztása, Mester Tamás elnök első megnyilvánulásai a szervezet honlapján, valamint Frölich főrabbi néhány korábbi gesztusa (pl. a heisleri vezetés politikai szerepvállalásával szemben álló, apolitikus fotó és kommentár Manfred Weber Európa Néppárti csúcsjelölt budapesti látogatásakor) azt sejtetik, hogy a BZSH szuverénebb módon kíván politizálni, mint korábban. Az EMIH-hel szemben is békülékeny hangot üt meg az új elnök annak ellenére, hogy az EMIH a BZSH-Mazsihisz rovására nyert jelentős teret az elmúlt években. Mint ismeretes, korábban egy indulatos pillanatban az is felmerült – és sokan Frölich főrabbi és köre háttérszerepét, illetve a fent említett vitákat látták ebben is -, hogy a BZSH kilép a Mazsihiszből, de ez az álláspont nagy elutasításba ütközött a képviselő-testületben.

Vannak, akik egy a heisleri vezetéssel szembeni csendes szövetséget is vizionálnak a Frölich csoport és az EMIH között. Ennek inkább személyes ambíciók és sajátos érdek-egybeesés – Heisler eltávolításának közös politikai szándéka -, mint bármiféle igazi koncepcionális együttműködés húzódhatna a hátterében. Az állami forrásokért a két szervezet a későbbiekben is egymás versenytársa marad, és az EMIH nem lesz simulékonyabb a Mazsihisszel szemben, ha anyagi érdekei úgy kívánják. Ha van, amiben Köves Slomó és Frölich Róbert rabbik egyetértenek, az az, hogy a neológia további liberalizálódása (pl. a nők vallásgyakorlati emancipációja) egyiküknek sem szimpatikus.

Csak remélni lehet, hogy a BZSH nem osztódással kívánja beteljesíteni a sokasodj és szaporodj parancsolatát, és Heisler ellenlábasai figyelembe veszik, milyen mélyről hozta fel, és állította versenybe a trónkövetelő EMIH-hel szemben a Mazsihiszt Heisler András és csapata. Egy korrupt, ósdi, traumatikus múltba forduló szervezet vált fél évtized alatt sok gonddal, főként szellemi erőforráshiánnyal küzdő, de korunk nyelvén kommunikálni képes, az EMIH-hel lépést tartani igyekvő, dinamikusan működő szervezetté.

Mindezekkel együtt elképzelhető, hogy a Mazsihisz elnökválasztásán a Budapesti Zsidó Hitközség tájáról lesz próbálkozás, hogy a hitközségi szövetség politikájára hatást gyakoroljanak, netán változtassanak az eddigi személyi konstelláción.

*

A bevezetőben idézett Mazsihisz választási meghívó így folytatódik:

A MAZSIHISZ elnökének, alelnökeinek, vezetőségének, számvevő és számvizsgáló bizottságának, valamint választási- és jelölőbizottságának a megválasztása.

A Közgyűlés záróimával fejeződik be.

Kérjük, hogy a további részletes tájékoztatót kiemelt figyelemmel legyenek szívesek elolvasni.

A MAZSIHISZ Választási Szabályzata értelmében jelölőlistát Közgyűlés tagjainak a közgyűlés előtt legalább tizennégy nappal korábban meg kell küldeni.

Ezen kötelezettségnek eleget téve közöljük, hogy az egyes pozíciókra az alábbi jelölések érkeztek (megjelölve a taghitközség, ahonnan a jelölt a közgyűlési mandátumát elnyerte):

MAZSIHISZ Elnök
Heisler András – Budapesti Zsidó Hitközség

MAZSIHISZ Alelnök
Ács Tamás – Budapesti Zsidó Hitközség
Goldmann Tamás – Pécsi Zsidó Hitközség
Grósz Andor dr. – Kecskeméti Zsidó Hitközség
Héber Gábor dr. – Budapesti Zsidó Hitközség
Kiss Henriett – Budapesti Zsidó Hitközség
Müncz László – Budapesti Zsidó Hitközség
Róna László – Kaposvári Zsidó Hitközség
Tordai Péter – Budapesti Zsidó Hitközség
Várnai György dr. – Budapesti Zsidó Hitközség

MAZSIHISZ Vezetőség
Ács Tamás – Budapesti Zsidó Hitközség
Deutsch László – Budapesti Zsidó Hitközség
Gerő Péter – Budapesti Zsidó Hitközség
Goldmann Tamás – Pécsi Zsidó Hitközség
Grósz Andor dr. – Kecskeméti Zsidó Hitközség
Heisler András – Budapesti Zsidó Hitközség
Héber Gábor dr. – Budapesti Zsidó Hitközség
Horváth József – Budapesti Zsidó Hitközség
Kardi Judit dr. – Budapesti Zsidó Hitközség
Kiss Henriett – Budapesti Zsidó Hitközség
Müncz László – Budapesti Zsidó Hitközség
Neubart István – Székesfehérvári Zsidó Hitközség
Róna Iván dr. – Budapesti Zsidó Hitközség
Róna László – Kaposvári Zsidó Hitközség
Várnai György dr. – Budapesti Zsidó Hitközség

Számvevő és Számvizsgáló Bizottság
Ács Tamás – Budapesti Zsidó Hitközség
Héber Gábor dr. – Budapesti Zsidó Hitközség
Turai János – Váci Zsidó Hitközség
Várnai György dr. – Budapesti Zsidó Hitközség

Választási Bizottság
Berman Dávid – Szolnoki Zsidó Hitközség
Pichler György – Budapesti Zsidó Hitközség
Róth László – Budapesti Zsidó Hitközség
Szántó György – Budapesti Zsidó Hitközség

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a Közgyűlés tagjainak több, mint fele jelen van.