Lehár Ferenc tragikus utolsó évtizede

Írta: Lázár György - Rovat: Kultúra-Művészetek, Politika, Színház, Történelem, Zene

Bevallom, amikor először olvastam az 1940-es években megjelent cikkeket, amelyek náci kollaborációval vádolták meg Lehár Ferencet, nem hittem a szememnek. Például 1942 augusztusában a New York Times dühös olvasói levelet közölt, amelyik követelte, hogy a „nácibarát” Lehár amerikai jogdíjait ne fizessék ki.

Leo Stein, Lehár Ferenc, Viktor Léon – a Víg özvegy szerzőgárdája 1905-ben

Lehár Komáromban született 1870-ben ahol édesapja katonazenekart vezényelt. A prágai konzervatórium után a fiatalember Bécsben próbált szerencsét. Az áttörést az 1901-es év hozta meg számára. Paulina Metternich hercegnő arra kérte a farsangi báljára meghívott hölgyeket, hogy azok arannyal és ezüsttel átszőtt ruhákban jöjjenek a mulatságra. Erre az alkalomra komponálja az Arany és Ezüst című keringőjét, amely szenzáció Bécsben. Neve ismertté válik és egyre sikeresebb.

Négy évvel később 1905-ben kerül színre A víg özvegy, amelyik egy csapásra világhírűvé teszi. Barátai, Viktor Léon és Leo Stein írták a librettót. 1910-ben mutatják be a Luxemburg grófját és a Cigányszerelmet. Bécs ünnepelt zeneszerzője, operettjei szerte a világon színpadra kerülnek, saját zenekiadója van és dúsgazdag üzletember is.

Akkoriban Bécsben 200 ezer zsidó élt, és az Anschluss előtt a bohém bécsi művészvilágban vajmi keveset számított, hogy ki milyen származású. Oscar Straus, a zsidó operett-zeneszerző csodálta Lehárt, aki Edmund Eyslerrel is együtt dolgozik. Librettistája a később Svájcba menekült Ludwig Herzer, és baráti kapcsolatban van az amerikai George Gershwinnel is.

Lehár (balról a második), Sophie (3-ik) és George Gershwin (4-ik) 1928-ban

Lehár 1924-ben nősült. 54 éves volt, amikor elvette a 46 éves Sophie Paschkis-t. Évtizedek óta ismerték egymást, de Sophie korábban férjnél volt. Válása után házasodtak össze.  A pár luxuséletét élt – palota Bécsben, villa Bad Ischlben. (Ma ebben az épületben működik a Lehár Múzeum.)

1938-ban, a náci hatalomátvétel, az Anschluss után derült ki hogy felesége, Sophie, a faji törvények szerint zsidó. Vagyis zsidó családba született, de már évtizedekkel korábban, első házassága előtt, kikeresztelkedett.  Az új törvények szerint viszont zsidónak számított.

Ludwig Herzer, Lehár és Fritz Löhner Beda 1928-ban

Lehárt a nácik nagyra tartották, Hitler egyik kedvenc zeneszerzője volt. Lehár Göringhez fordult neje ügyében és Sophie-t a náci bürokrácia „átminősítette” – „Tiszteletbeli árja” mentesítő levelet kapott, vagyis többé nem számított zsidónak.

Lehár ezután gyakran megjelent német vezetők társaságában, és elfogadta kitüntetéseiket is.  Egy képeslap is készült, amelyen ő látható, amint Göbbels-szel beszélget. Találkozott Hitlerrel is, tőle kapja meg a Goethe Érmet. 1939-ben a Víg Özvegy kottáival lepi meg a Führert születésnapján. 1943-ban Budapesten Horthy Miklóstól kapja meg a Corvin-láncot.

Korábbi barátainak élete másképpen alakul. Jóbarátja Victor Léon, akivel a Víg Özvegyet írta, és akinek eredeti családneve Hirschfeld volt, évekig bujkált a nácik elől. 1940-ben éhen halt.

Lehár középen .Göbbels jobboldalon egy képeslapon

A zsidó származású Fritz Löhner-Beda, Lehár közeli barátja és librettistája először Dachauba került. Bizonyos volt abban, hogy Lehár közbenjár érdekében. Buchenwaldban még egy indulót is írt a „Buchenwaldlied” címmel, és még ekkor is reménykedett. 1942-ben Auschwitzban agyonverték. Felesége, Helene is Lehárék közeli barátja volt és érdekében Lehár állítólag tett is lépéseket. Löhner-Beda feleségét és két kislányát Minszk mellett elgázosították a nácik.

A Löhner-Beda eset nagy port vert fel. Viktor Matejka későbbi osztrák politikus, aki maga is Dachauban volt, úgy fogalmazott, hogy Lehár „elfelejtkezett” barátjáról. Lehár pedig azt mondta, nem tudta, hogy Fritz-et letartóztatták.

1945-ben amerikai csapatok szabadítják fel Bad Ischlt. A mester ekkor már 75 éves és felesége is betegeskedik. Svájcba utaznak gyógykezelésre és az ottani újságokban olvassa először, hogy náci kollaboránsnak tartják. Mérhetetlenül csalódott.

Neje halála után visszatér Bad Ischlbe ahol 1949-ben hunyt el. A helyi temetőben van eltemetve.

Lehár Ferenc és felesége 1947-ben

A második világháború után nem kis gyanakvás övezte Lehárt, sokan vélték úgy hogy kiszolgálta a náci rezsimet. Lehárt viszont zsidó felesége miatt a nácik sem tartották megbízhatónak. Nem értették, hogy miért nem válik el tőle és állítólag a Gestapo is figyelte. Tehetett volna többet barátaiért? Vádolható-e azzal hogy elfordult azoktól, akik a segítségét kérték?

Számos példa van Ausztriában és Németországban arra, hogy keresztény házastársak elváltak zsidó származású férjüktől vagy feleségüktől, akiket a válás után azonnal deportáltak. Ma már szinte lehetetlen felfogni a faji törvények embertelenségét és azt a társadalmi nyomást, amely a vegyes házasságban élőkre nehezedett.

Lehár szörnyű korban élt. Tetteit, motivációit és félelmeit ma már lehetetlen megérteni.  Megkeseredetten hunyt el és talán valahol ő is a nácizmus áldozata volt.

Lehár Ferenc villája Bad Ischlben (ma Lehár múzeum)

 

 

támogatás
Pop up banner

Címkék:Fritz Löhner-Beda, Göbbels, Göring, Lehár Ferenc, nácik, Sophie Paschkis, Tiszteletbeli árja, zsidótörvények

[popup][/popup]