Lázár: a kormány konszenzusra törekszik a Sorsok Háza ügyében. Heisler: Folytatni tudtuk a párbeszédet

Írta: MTI / Szombat - Rovat: Politika

Szeptember 9-én ülésezett a Zsidó Közösségi Kerekasztal. Frissítve.

Zsidó közösségi kerekasztal 20140909 fotó Koszticsák Szilárd MTI 1

Balról jobbra: Kunos Péter, Lázár János, Tordai Péter és Heisler András a Zsidó Közösségi Kerekasztalon (fotó: Koszticsák Szilárd, MTI)

A kormány a magyarországi zsidó szervezetek támogatásával és a nemzetközi zsidó közösség segítségével akarja kialakítani a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Háza szakmai programját – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden, a Zsidó Közösségi Kerekasztal több mint négyórás ülése után, amelyen tájékoztatása szerint nyolc témát vitattak meg.

A Józsefvárosi pályaudvaron létesülő Sorsok Háza ügyében Lázár János így fogalmazott: “a szakmai program és a belső tartalom tekintetében a magyar kormány konszenzusos megoldást hoz létre”. A szakmai koncepció kialakításában a kabinetnek szüksége van a magyarországi zsidó szervezetek támogatására és a nemzetközi zsidó közösség segítségére – jelezte. A Mazsihisz korábban feltételekhez kötötte együttműködését a Sorsok Háza-projektben a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal. Az egyik ilyen feltétel az volt, hogy a kiállítás történelemfelfogásának a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs és Kutatóközpont kiállításának általánosan elfogadott történelemszemléletén kell alapulnia.

A miniszter a felmerülő kérdések közül megemlítette a magyarországi holokauszt-túlélők anyagi-szociális helyzetét, valamint a magyarországi zsidó temetők ügyét, melyek gondjainak megoldásához támogatást ígért, illetve helyzetfelmérési segítséget kért.

Elmondta, hogy a következő tanácskozást decemberben tartják, amelyre meghívják az igazságszolgáltatás vezetőit is, hogy áttekintsék az antiszemita jelenségekkel szembeni zéró tolerancia elvének érvényesülését.

Lázár János kérdésre megerősítette, valóban felkérte Zoltai Gusztávot, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) volt ügyvezető igazgatóját, hogy több évtizedes közösségszervező tapasztalatait felhasználva adjon tanácsokat a kormányzatnak “adott esetben vitás kérdésekben”.

Heisler: egy háromnegyed éve megszakadt párbeszédet tudtunk folytatni

A Mazsihisz elnöke fontos lépésnek tartja, hogy egy háromnegyed éve megszakadt párbeszédet tudtak folytatni a Zsidó Közösségi Kerekasztalon.

Heisler András a kerekasztalt követő sajtótájékoztatón, kedden a Parlamentben úgy fogalmazott, nagyon sok kérdésben sikerült megoldást találniuk, és nagyon sok kérdéssel kapcsolatban a kormánynak és a zsidó szervezeteknek még “dolgozniuk kell azon, hogy eljussunk a megoldásig”.

A Mazsihisz elnöke “nagyon biztatónak” tartja, hogy a Sorsok Házával kapcsolatban a zsidó szervezetek ígéretet kaptak a kormánytól, a kiállítást “csak konszenzusos megoldással” fogják megnyitni, tehát csak akkor, ha a hazai és a nemzetközi zsidó szervezetek is egyetértenek annak a szakmaiságával – tette hozzá.

Heisler András elmondta, az ülésen a résztvevők sokat “vitatkoztak az antiszemitizmus monitoringozásáróll”, és abban maradtak, hogy a decemberi ülésen vissza fognak térni rá.

A Mazsihisz-elnök pozitív fejleménynek nevezte, hogy a kormány “nyitottan fogadta” a zsidó szervezetek kezdeményezését, hogy tegyék rendszeressé a kerekasztalt. Hozzátette, a következő, decemberi ülésnek már a kormánnyal közösen meghatározott napirendje is “kezd összeállni”.

A holokauszt-emlékévet az elnök “kétarcú emlékévnek” nevezte. Kiemelte, volt konfliktus a zsidó szervezetek és a kormány között, ami “árnyékot vetett”, ugyanakkor az önkormányzatok szervezésében, vidéken “rendkívül emelkedett hangulatú megemlékezéseket” tartottak egész évben, és “különleges értékű” rendezvények, kiállítások jöttek létre.

A kerekasztal részvevői előadást hallgattak meg az antiszemitizmus felmérésről, szó esett a Mazsökkel kapcsolatos igényekről, a Mazsök működéséről, kuratóriumának összetételéről és döntéseiről is, mellyel kapcsolatos civilszervezeti kritikát Heisler András tolmácsolta a mintegy tucatnyi szervezettel folytatott konzultáció nyomán.

Heisler jelezte, hogy a zsidó közösséget továbbra is foglalkoztatja a Kozma utcai temetőben történt visszaélések ügye, melynek kapcsán nyomozás indult, de továbbra sincs megnyugtató eredmény, sem információ, hol tart a vizsgálat.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija elmondása szerint az EMIH részéről két külföldi támogatója révén egymillió dollárt hoz Magyarországra, hogy felépülhessen egy idősek otthona a túlélők számára. A Sorsok Házáról Köves Slomó azt mondta, már maga az intézmény “óriási lehetőség”. Kiemelte, a történelmi hitelesség mellett az a legfontosabb kérdés, hogyan adódik át az a tartalom, ami benne van. Ezért a kerekasztalon a vezető rabbi javasolta, hogy a szakértőkön kívül az EMIH, illetve a Mazsihisz felkérésére független értelmiségiek is mondjanak véleményt a kiállításról: arról, hogy szerintük milyen hatással lesz a kiállítás arra a sok ezer gyerekre, aki meg fogja nézni, és akiknek a holokauszthoz és a magyarországi zsidósághoz való hozzáállását befolyásolni fogja.

“Zoltai romba döntötte amúgy sem makulátlan életművét”

Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Népszabadságnak sokkolónak minősítette a Zoltai Gusztáv kormányzati tanácsadói tisztével kapcsolatos hírt, amely a Lázár János által összehívott Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésének reggelén jelent meg. Heisler a lapnak kijelentette: „amennyiben igaz a hír, amit hitetlenkedve és megdöbbenéssel olvastam, akkor ennek a megbízatásnak az elfogadásával Zoltai Gusztáv romba döntötte egyébként sem makulátlan életművét”.

 

[popup][/popup]