L.A. Times: Izrael a demokráciára szavazott

A Los Angeles Times vendégpublicistája, Yossi Klein Halevy szerint az izraeli választásokon kialakult patthelyzet valójában a demokrácia győzelmét jelenti.

A szoros eredményt követően hosszadalmas koalíciós tárgyalások várhatók. Egy biztos győztes azonban máris van: az izraeli demokrácia – vélekedik a szerző, Jeruzsálemben élő angol nyelvű író, kutató, számos könyv szerzője.

Úgy tűnik, hogy elhárult a Netanjahu vezette nacionalista-vallásos kormányzás veszélye, amely szélsőségesen rasszista elemeket is magában foglalt volna.

Halévy szerint a három rendbeli korrupciós vádemelés lehetőségétől megrettenve a miniszterelnök úgy kezelte a választásokat, mint a személyéről szóló népszavazást. A médiát az állam ellenségének nevezte. A korábbiakhoz hasonlóan az arab veszéllyel riogatta az izraelieket; törvényt akart keresztülvinni arról, hogy választási körzeteikben figyelőkamerákat állítsanak fel a szavazóhelyiségekben. A demokrácia első győzelme az volt, amikor a Kneszet leszavazta a javaslatot. Az arabok pedig azzal válaszoltak a megfélemlítésre, hogy a vártnál nagyobb számban vettek részt a voksoláson.

Az izraeli demokráciára még ennél is nagyobb veszélyt jelentettek a Likudtól jobbra álló pártok. A Zsidó Hatalom (Otzma Jehudit) azt emlegette, hogy palesztinok tömegeit kellene kitelepíteni az országból. A Jobbra (Jemina) azzal kampányolt, hogy a Kneszet kapjon vétójogot a Legfelsőbb Bíróság által hozott ítéletek fölött. Ezek a pártok a bírói testületet úgy kezelték, mint a Hamaszt, akikkel ’foglalkozni kell’. Igaz, ami igaz: a hiperaktív bíróság sokakat elrettentett vallásellenes liberalizmusával, és azzal, hogy a hadsereg döntéseibe is igyekezett beleszólni.

A szerző szerint a szavazóurnáknál az izraeliek többsége elutasította a demokratikus intézmények és normák elleni támadást: a Jemina áttörése nem sikerült, a Zsidó Hatalom nem ugrotta meg a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt. Győzött a jogállamiság és az erkölcsi józanság.

A legnagyobb kihívást az izraeli demokráciára Netanjahu ígérete jelentette a Nyugati Part egyes részeinek annektálására, amivel szavazatokat kívánt elszipkázni a tőle jobbra álló kisebb pártoktól. A telepek és a Jordán-völgy annektálása a kétállami megoldás maradék esélyeit is lerombolta volna. Több millió palesztin beolvasztása állampolgári jogok nélkül lehetetlenné tenné azt, hogy Izrael zsidó és egyben demokratikus állam is legyen.

A legtöbb izraelit az ország biztonsága, a terrorista veszély aggasztja. Ebben a helyzetben sokan kételkednek abban, hogy a palesztin oldalon bárki is van, akivel meg lehetne kezdeni a béketárgyalásokat. A jobboldal ellenében nem a szinte teljesen összezsugorodott baloldal, hanem a centrista Kék-fehérek érvelnek a biztonság és egyben a demokratikus normák betartása mellett. A Gantz és még két korábbi vezérkari főnök által vezetett tömörülés legalább annyira tisztában van az országot fenyegető veszélyekkel, mint a Likud. Izraelnek meg kell akadályoznia a biztonság további romlását határai mentén.

Pillanatnyilag több a kérdés, mint a válasz: Netanjahu marad-e a Likud élén? Képes lesz-e a két rivális párt nemzeti egységkormány létrehozására?

Most azonban Halévy szerint Izrael és külföldi barátai ünnepelhetnek: a választások eredménye jó üzenet a világban sokfelé ostromolt demokráciáknak.

Az L.A. Times cikke nyomán Bassa László