Kvízkérdések Izraelről, Gázáról, palesztinokról

Moshe Phillips, a zsidó ügyek ismert kommentátora az Algemeiner c. amerikai zsidó lapban reflektált a nemzetközi sajtóban gyakran felbukkanó Izrael elleni vádakra.

Az október 7-i kegyetlen Hamasz terrortámadás hat hónapos fordulója jött és ment, és miután láttam a témával kapcsolatos hatalmas ismerethiányt, az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy a legtöbb amerikai politikusnak, televíziós kommentátoroknak, tüntetőnek és úgynevezett újságírónak egyáltalán nem kellene Izraelről beszélnie.

Túl sokan egyszerűen nem ismerik az alapvető történelmi tényeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy értelmesen beszélhessenek erről a háborúról. Állandó hivatkozásuk “Palesztinára”, az izraeli “megszállásra”, „apartheidre” „telepesekre” azt mutatja, hogy hiányzik náluk az alapvető tények ismerete.

Vajon az igazság eme döntőbírái közül hányan lennének képesek megválaszolni néhány egyszerű kvízkérdést? Lehet, hogy még egy kettest sem szereznének? És ha így van, mi készteti őket arra, hogy ilyen keményen felszólaljanak Izrael ellen?

Vajon hány „szakértő” és tüntető tudna 50%-ot elérni az alábbi rövid kvízen?

 

1. Melyik évben tartották az első cionista kongresszust?

Ezt az alapító cionista összejövetelt Svájcban tartották 1897-ben. Az az elképzelés, miszerint a cionizmus a német nácizmusra adott válaszként jött létre, hamis, csakúgy, mint az az állítás, hogy a cionisták zsidó államot akartak valahol a Szentföldön és Jeruzsálemen kívül. Az 1897-es kongresszuson kiválasztott himnusz tartalmazta a következő szavakat: “Cion és Jeruzsálem földje”. A cionizmus eredetéről és céljairól szóló hamis állításokat azért hozták létre, hogy úgy mutassák be a cionizmust, mintha az az európai gyarmatosítás előmozdítására és az antiszemitizmus európai problémájának megoldására jött volna létre. De az antiszemitizmus soha nem csak európai gyűlölet volt, és ugyanolyan erős vagy erősebb volt az iszlám többségű országokban is.

2. Az izraeliek hány százaléka nem európai zsidó közösségek leszármazottja, hanem a Közel-Keletről és Észak-Afrikából származik?

A Pew Research Center szerint az izraeli zsidók többsége szefárd vagy mizrahi (48%), szemben az askenáziak (európai zsidók) 45% -ával. A fennmaradó 7% többnyire etióp és indiai zsidó. Az az elképzelés, hogy minden izraeli európai zsidók leszármazottja, akik a nácizmus elől jöttek Izraelbe, hamis.

3.Apartheid politikát folytat-e Izrael? Vannak-e palesztin arabok az izraeli törvényhozásban?

Az izraeli kormányzati rendszer az apartheid ellentéte. Több, arab állampolgárok által vezetett párt vett részt már Izrael első választásán 1949-ben, és arab állampolgárok mindig is működtek parlamenti képviselőként Izrael történelme során. Jelenleg a Knesszetnek tíz arab képviselője van. A Likud Pártnak, amelyet az izraeli politikát nem ismerők nagyon gyakran rasszistának bélyegeznek, több mint 22 éven át volt egy izraeli arab (drúz) Knesszet tagja, akit Ayoob Karának hívtak.

4. Ki uralta Gázát 1948 és 1967 között?

Egyiptom 1948-tól 1967 júniusáig megszállva tartotta Gázát. Egyetlen gázai sem tett kísérletet arra, hogy felszabadítsa a területet Egyiptomtól, és nem volt semmilyen nemzetközi nyomás egy palesztin állam létrehozására.

5. Mikor választották meg Palesztina első elnökét vagy miniszterelnökét?

Palesztinának, mint önálló államnak, soha nem volt miniszterelnöke. Jasszer Arafat 1994-ben lett a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke. A különálló palesztin nemzet gondolata nem létezett Izrael létrehozása előtt. (A Palesztin Hatóságnak van miniszterelnöke. A szerk.)

6. Mik azok az izraeli települések (settlements)?

A települések zsidó közösségek olyan területeken, amelyeket 1967 előtt nem Izrael irányított; Másképpen fogalmazva, ezek az izraeliek által alapított városok Júdeában és Szamáriában, nem pedig az úgynevezett „területeken” vannak. Október 7-én egyetlen települést sem támadtak meg. Mély gyökerekkel rendelkező családok vannak a településeken, ahol több generációnyi gyermek születik és nőtt fel.

7. Mióta tartja Izrael megszállás alatt Gázát?

Október 7-én egyáltalán nem voltak izraeli csapatok, zsidók vagy izraeliek Gázában. 2005-ben minden izraelit eltávolítottak Gázából Ariel Sharon miniszterelnök kivonulási tervének részeként. A gázaiak október 7-e előtt 19 évig teljes ellenőrzést gyakoroltak a területükön. Izrael már lemondott az 1967-ben elfoglalt több mint 23 000 négyzetmérföldnyi terület ellenőrzéséről (beleértve Gázát is). Ezzel szemben Izrael csak 8000 négyzetmérföld. Izrael már eddig is hatalmas területeket áldozott fel azon erőfeszítései során, hogy békét teremtsen az őt körülvevő arab nemzetekkel.

8. Mikor alakult meg a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ)?

A PFSZ-t 1964-ben alapították, amikor Gázát Egyiptom, Jeruzsálem óvárosát és Júdea-Szamáriát (az úgynevezett “Ciszjordániát”) pedig Jordánia tartotta ellenőrzés alatt. Tehát a PFSZ-t azért hozták létre, hogy véget vessen az izraeli ellenőrzésnek az 1948-as arab-izraeli háború után birtokolt földek (tehát minden izraeli terület) felett.

9. Minek nevezte a Hamasz október 7-i meglepetésszerű terrortámadását és miért?

A Hamasz és terrorista szövetségesei a támadást Al-Aksza árvíznek nevezték el egy jeruzsálemi mecset után, amelyet a Siratófal feletti Templom-hegyen építettek. A Hamasz (akárcsak az al-Kaida, az ISIS, a Hezbollah és a Muszlim Testvériség) az iszlám erőszakos, expanzív militáns változatát vallja, amely a civilek meggyilkolását az általuk indított háborúk legitim részének tekinti. Sőt, az Al-Aksza név használatával azt üzenik, hogy a háború addig nem ér véget, amíg a zsidókat ki nem űzik Jeruzsálemből.

A Quiz About Israel and Hamas for Politicians, Protesters, and the Uninformed – Algemeiner.com

Fordította: George Hirn