Kurz az iráni elnöknek: Izrael megsemmisítésére felhívni teljességgel elfogadhatatlan

Sebastian Kurz osztrák kancellár múlt héten Bécsben találkozott Hasszán Roháni iráni elnökkel, akihez az európai politikában szokatlan nyíltsággal szólt.

A találkozót követő sajtóértekezleten Kurz kijelentette: „Izrael aggodalmait komolyan kell venni. Teljesen elfogadhatatlan, ha megkérdőjelezik Izrael jogát a létezésre, vagy a zsidó állam eltörlésére hívnak fel.”

Kurz, aki nemrég hivatalos látogatáson járt Izraelben, ugyancsak felemelte szavát a holokauszt-tagadás ellen, amit az iráni politikai vezetők és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke egyaránt nyíltan hirdetnek.

„A mostani emlékévben (Ausztria náci megszállásának 80. évfordulója – a szerk.) különösen tudatában vagyunk történelmi felelősségünknek. Világossá szeretném tenni, hogy elítéljük az antiszemitizmus bármilyen formáját, valamint a holokauszt lekicsinylését vagy tagadását.”

Oskar Deutsch, a bécsi zsidó közösség elnöke azt kifogásolta, hogy Alexander Van der Bellen államelnök katonai tiszteletadással fogadta érkezésekor az iráni elnököt.

„Nincs olyan egyezmény – legyen szó olajüzletről, vagy nukleáris megállapodásról – ami fontosabb lehet, mint az emberi élet. Évtizedek diplomáciai alkudozásai sem vezették arra Irán, hogy lemondjon terrorista csoportok támogatásáról, az Izrael megsemmisítésével való fenyegetőzés pedig csak erősödött. Annak az államnak az elnökét abban a városban fogadják, ahol a gyűlölt rendszer Európába száműzött ellenfeleinek meggyilkolását tervezgetik.

Az iráni elnök nem a megoldást, hanem a problémát képviseli. Teherán felelősséggel tartozik a világszerte megnyilvánuló terrorért, és Rohánit díszőrséggel fogadni helytelen lépés volt” – hangsúlyozta Deutsch.

Az iráni elnök persze nem Izrael miatt látogatott Bécsbe. Ausztria az EU soros elnöke, az EU hozzáállása pedig döntő jelentőségű lehet az Iránnal kötött nukleáris egyezmény ügyében. Trump elnök már bejelentette, hogy kilép az egyezményből, ami gyakorlatilag az Irán elleni gazdasági bojkott kiújulását jelenti. Ebben a helyzetben Irán számára kulcsfontosságú, hogy az EU fenntartja-e az egyezményt, s ezáltal a gazdasági kapcsolatokat Iránnal, amelynek gazdasága már a bojkott hírétől is megrendült. A romló életszínvonal miatt tömegek tüntetettek és azt követelték, hogy a vezetés az iráni forradalom exportja helyet az iráni népet támogassa.

A European Jewish Press cikkét Bassa László fordította.