Külföldi rabbit az OR-ZSE zsinagógájába?

Online közgyűlést tartott ma a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), amelyen a résztvevők megvitatták és megszavazták a 2021-es költségvetést, meghallgatták Heisler András elnöki beszámolóját és a reform hitközségek felvételéről szóló tájékoztatóját. Utóbbi élénk vitát váltott ki, akárcsak az a téma, hogy az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) zsinagógájába magyar helyett külföldi rabbit javasolnak vallási vezetőnek.

A Mazsihisz mai közgyűlésén – amelyet a vírushelyzet miatt online tartottak a Zoom internetes platformon – összesen 88 küldött vett részt a 120-ból, így az ülés határozatképes volt. Schönberger András pécsi főrabbi nyitóimája után a küldöttek megszavazták az alábbi napirendet:

– elnöki tájékoztató (Heisler András);

– a 2021-es költségvetés megtárgyalása, vita és határozathozatal (előadók: dr. Kunos Péter és Paszternák Tamás);

– tájékoztatás a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyház és a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség társult tagként való felvételéről (előadó: Heisler András);

– döntés a Rabbitestület Szervezeti és Működési Szabályzatának közgyűlés általi határozati tudomásulvételéről;

5.) különfélék.

Heisler András elnöki beszámolójában a vírus- és járványhelyzet kapcsán kiemelte a Mazsihisz szociális, segítő munkáját, amelyet a Szövetség és intézményei a rászorulók érdekében fejtenek ki anyagi segítség és egyéb támogatások formájában. Az idei év eredményei között hangsúlyozta az Országos Rabbkiépző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését; egy digitális projekt elindítását Horváth József alelnök vezetésével a adományozás-kultúra fejlesztésére, amelyet részben a magyar kormány, másrészt a Zsidó Világkongresszus támogat. Heisler András továbbá megemlítette
– a MAZS Alapítvány alapítói jogainak átvételét és a szervezet további működtetését;
– a zsidó civil szervezetek beköltözését a felújított Rumbach utcai zsinagógába;
– a szociális rendszer fejlesztését különböző szolgáltatások beemelésével, amelynek koncepcióját Goldmann Tamás alelnök vezetésével dolgozzák ki;
– végül kitért arra is, hogy a béketeremtés és a jövőépítés szándékával elindultak a csoportos megbeszélések a világi vezetés és a rabbikar között, ám a tárgyalássorozat leállt, mert az egyik megbeszélésről készült hanganyagot valaki kiadta a nyilvánosságnak.

Utóbbi ügyben a Szövetség rendőrségi feljelentést tett, a hatóság pedig nyomozást indított.

Heisler András a beszámolójában említést tett arról is, hogy tárgyalás kezdődött egy Németországban élő, 35 éves rabbival arról, hogy a külföldi rabbi töltené be jövő évtől az OR-ZSE Bét Jehuda közösségének vallási vezetői posztját. A rabbi Izraelben született, az anyanyelve angol, magyarul nem beszél. A bejelentést több küldött bírálta, többek között nemtetszését fejezte ki Deutsch László főrabbi, Frölich Róbert főrabbi, Schönberger András és Schőner Alfréd főrabbi. Mondandójuk lényege az volt, hogy nem a külföldi rabbit bírálják, hanem a magyar rabbikat védik, utóbbiakat kellene előnyben részesíteni, azokat, akik az itteni rabbiképzőben végeztek és jártasak a neológiában. Többen szóvá tették azt is, hogy egy ilyen súlyú kérdésben előbb a rabbikarnak kellene döntenie, aztán a világi vezetésnek tárgyalnia. Elhangzott, hogy az ügy bérfeszültséget okozhat a rabbikarban, s hogy több rabbi is közösség híján van, így Deutsch László, Asztalos Károly és Petrovics Péter. A bírálatokra adott válaszokban elhangzott, hogy a világi vezetés nyitott arra, hogy a rabbikarral átbeszélje az ügyet. Heisler András az egyik említett rabbival, Deutsch László főrabbival kapcsolatban azt mondta: a főrabbi bejelentette nyugdíjba vonulását, így szerinte ő nem jöhetett volna szóba az OR-ZSE zsinagógájában.

A jövő évi költségvetést dr. Kunos Péter terjesztette elő, aki elmondta: idén lényegében válságbüdzsét kellett csinálni az év során, hiszen a betervezett 1,6 milliárdos turisztikai bevételnek csak töredéke folyt be a kasszába. Mint mondta, nagyon nehéz évnek nézünk elébe, hiszen 450 millió forintot a tartalék terhére kellett bevonni a költségvetésbe, ráadásul az állami források is csökkentek. E napirendi pont kapcsán érdemes megemlíteni, hogy egy új vallási egyesület, a ZSIMA idei megalakulásával érzékeny, mintegy 10 millió forint veszteség éri a Mazsihiszt, mert az egyesület is jogosult arra az állami forrásra, amelyet a Mazsihisz az elmúlt húsz évben temetőgondozásra fordított. A ZSIMA vezetője Róna Tamás főrabbi, akit a Szövetség idén szeptemberben elbocsátott.

Vele volt kapcsolatos az a vita is, amely azzal kapcsolatban robbant ki, hogy ki fizesse a Közép-Magyarországi Területi Csoport négy hitközségének (Kecskemét, Nagykőrös, Kiskunhalas, Szolnok) rabbiját a jövőben. Ezt a posztot Róna Tamás tölti be, csakhogy ő már nem kap fizetést a Szövetségtől. Mester Tamás, a BZSH elnöke azt kérte, hogy a hitközségek segítsék ki a közép-magyarországiak költségvetését és adják össze a rabbijuk fizetését. Schönberger András főrabbi azt javasolta, hogy a tartalék terhére a Mazsihisz különítsen el 4 milliót Róna bérére. Javaslatát a küldöttek Ács Tamás volt BZSH-elnök azon módosításával fogadták el, hogy a Mazsihisz az említett hitközségek (Kecskemét, Nagykőrös, Kiskunhalas, Szolnok) mindenkori rabbijának bérét fizesse.

Nagy vita alakult ki a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyház és a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség társult tagként való felvételéről szóló tájékoztató kapcsán is, holott erről a kérdésről a küldöttek idén februárban kétharmados arányban döntöttek. A mai vita azonban azt jelzi, hogy az ügy nem jutott nyugvópontra, és a főrabbik között vannak olyanok – például Frölich Róbert főrabbi, Schönberger András és Schőner Alfréd –, akik elutasítják a reformegyházakat. Nem a reformegyházak felkészültségével van problémájuk, hanem azzal, hogy az ő hitelveik nem egyeznek meg a Mazsihiszéval. Most  Frölich Róbert idézte Schőner Alfréd elhíresült mondását: a bagoly is madár, a fecske is madár, mégsem raknak közös fészket. Heisler András elmondta: a küldöttek a társult tagságot idén megszavazták, márpedig a Szövetség vezetésének tartania kell magát a küldöttek által megszavazott irányvonalhoz.

A Mazsihisz közgyűlése megvitatta és tudomásul vette a Rabbitestület módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzatát az írásbeli előterjesztésnek megfelelően.

A küldöttgyűlés több mint négy órán át tartott, a rendezvény Markovics Zsolt főrabbi záróimájával fejeződött be. (Kácsor Zsolt, Mazsihisz.hu)