“Követjük Mahmúd Abbászt, azt tesszük, amit kér”

Írta: Shiri Zsuzsa/MTI - Rovat: Politika

Az MTI tudósítójának riportja Abu Diszből, a palesztin állam Trump terv által kijelölt fővárosából.

A palesztin parlament félbe maradt épülete (A szerző felvételei)

A Donald Trump amerikai elnök palesztin-izraeli béketervében jövendő palesztin fővárosként szereplő kelet-jeruzsálemi lakónegyedek lakói elutasítják az amerikai elképzelést, és továbbra is Jeruzsálemet akarják országuk fővárosának.

Donald Trump amerikai elnök 180 oldalas, új béketerve szerint az osztatlan, vagyis egységes Jeruzsálem marad Izrael fővárosa. A terv a leendő palesztin állam fővárosának Kelet-Jeruzsálemnek a biztonsági fal- és kerítésrendszertől keletre és északra eső arab lakónegyedeit szánja, “beleértve Kafr-Akabot, Suafátot és Abu-Disz keleti részét, melyeket a palesztinok nevezhetnek Al-Kudsznak vagy másnak”. Al-Kudsz, vagyis “A szent” a jelenlegi Jeruzsálem arab neve.

Az egykor önálló faluként, de mindig Jeruzsálem agglomerációjába tartozó Abu-Disz, amely az utóbbi évtizedekben Kelet-Jeruzsálem egyik palesztin lakónegyedévé vált, ezen főváros része lenne. Abu-Disz jelenleg az oslói megállapodás értelmében több mint 85 százalékban izraeli biztonsági és civil fennhatóság alá tartozó, úgynevezett “C” terület, s a maradék közel 15 százalék is “B” zóna, vagyis palesztin civil, de izraeli biztonsági fennhatóság alatt áll.

Ugyanaz más szögből

Abu-Disz egyik legmagasabb pontján egy hatalmas, félkész épület, a soha be nem fejezett palesztin parlament betontorzója árulkodik az egykor szépreményű oslói békefolyamatról. Elkészült benne a Jasszer Arafat néhai palesztin elnök irodáihoz szánt, díszes kovácsoltvas különkapu, s ma is mutogatják a szellemépületen azokat az ablakokat, ahová Arafat irodáit tervezték.

A monstrum szomszédságában a Jeruzsálemet átszelő, nyolc méter magas betonfal figyelmeztet a megváltozott helyzetre. A soha nem volt parlament épülete a fal palesztin oldalára került, mellette egy drasztikusan lerombolt, pompázatosnak induló, négyemeletes palesztin ház árválkodik. Engedély nélkül húzták fel a felső szinteket, abban bízva, hogy mivel a fal palesztin oldalán építették fel, meghagyják, ám az izraeli hatóságok lerombolták. A kiteregetett ruha tanúsága szerint földszintjét mégis lakják.

Néhány méter távolságra, a fal túloldalán – izraeli területen – egy különös ház magasodik: régen a Kliff hotel volt, ma katonai őrhely, tetején őrbódéval. Ahmad Abu Hilal, Abu-Disz polgármestere körbemutat egy fal melletti ház tetején, ahonnan szinte karnyújtásnyira egész Jeruzsálem látható az aranykupolás Sziklamecsettel és közvetlenül a fal túloldalán a Kadimat Cion nevű új telepesfalu házainak tetejével.

Abu Disz polgármestere

Hilal az MTI tudósítójának elmondta, hogy a fal megépítése előtt kocsival öt perc alatt beértek több jeruzsálemi kórházba, de mióta a fal kívülrekesztette őket a városon, azóta a harminc kilométerre lévő jerikói egészségügyi intézményeket kell látogatniuk, illetve külön engedéllyel mehetnek Jeruzsálembe is, de az is legalább negyven percig tart, mert csak hatalmas kerülővel, Maale-Adumim felől utazhatnak.

Abu-Disz önkormányzatának 54 éves vezetője korábban üzletember volt, és főként a gazdasági bajokat taglalja: hogy a fal megépítésekor elvették földjeik jelentős részét, s hogy régen Jeruzsálem agglomerációjaként odajárhattak dolgozni, szórakozni, vásárolni, gyógyulni, de elszakították őket a várostól. Ma csak kevesen kapnak izraeli munkavállalási és tartózkodási engedélyt, s magas a munkanélküliség.

Ahmad Abu Hilal azt is kifejtette, hogy nem akarnak Palesztina fővárosává lenni. A fal megépítése előtt Kelet-Jeruzsálemhez tartozott ez a rész, és akkor elfogadható volt számukra, hogy itt épüljön meg a palesztin parlament, de kirekesztésük teljesen új helyzetet teremtett, és már nincsenek földjeik kormányzati intézmények felépítéséhez.

“Jeruzsálemből jön a levegő is, fáj a szívem, ha arra nézek” – mondja a polgármester. “Trump nem tud semmit a térségről, csak újabb négy évig hivatalban akar maradni, és Netanjahu is csak a székében akar maradni” – vélekedik a béketerv megszületésének indokairól. Elmondja, hogy a washingtoni bejelentés idején otthon ült a családjával, s az elmúlt év során, mióta ő vezeti a várost, soha nem tárgyaltak vele a készülő tervekről. “Senki nem értesített, hogy itt egy főváros lesz” – próbál viccelődni.

Szerinte a Trump-tervet már le is állították Kairóban, ahol az arab államok kimondták szembenállásukat. Nem számít az amerikai pénzekre, megélnek továbbra is anélkül, hiszen az USAid segélyprogramból sem kapnak már pénzt. “Abu-Disz helyzetét segíti, hogy itt található az Al-Kudsz Egyetem, 14 ezer diák él itt, vagy utazik naponta ide, és mióta Izrael engedélyezte számunkra az orvosi kar megnyitását, azóta Izraelből is van ezer arab diákunk” – magyarázza.

“Remélem, eljön a béke, a gyerekeink majd abban nőnek fel”- zárja szavait a mindezek ellenére optimista polgármester.

Sirin Abu Hilan, Abu-Disz egyik negyvenes éveiben járó palesztin lakója kevésbé bizakodó. A Palesztin Nemzeti Kezdeményezés nevű szervezet aktivistájaként dolgozik, és a város meglehetősen szegényes könyvtárának is otthont adó kulturális központjában vehemensen elutasítja a szerinte veszélyes amerikai béketervet.

Úgy véli, hogy ez a terv gyakorlatilag el akarja törölni a palesztinok ügyét, és Izraelt erősíti velük szemben. Noha ő maga Abu-Diszben született, számára elfogadhatatlan, hogy itt legyen a palesztinok fővárosa, és egységes szembenállást ígér.

“Nekünk Jeruzsálem az örök s a jövendő fővárosunk, miféle államról beszélnek?” – kérdezi. “Soha nem mondunk le Jeruzsálemről!”- teszi hozzá, és helyesli Mahmúd Abbász lépéseit. Palesztin egységet s Abbász közeli gázai látogatását ígéri. “Már egységbe is tömörültek a frakciók, mobilizálják az utcát, és stratégiát dolgoznak ki az ellenállásra” – állítja.

Sirin Abu Hilan a kétállami megoldás híve, annak, hogy Izrael oldalán békés palesztin állam szülessen, de a Trump-tervet erre alkalmatlannak tartja. “Trump nem dönthet a mi jövőnkről, fővárosunkról” – zárja le a kérdést.

Dzsamal Bassa, a Fatah helyi vezetője

Abu-Disszel ma már összeépült a szomszédos Azarija (Bethania), ahol a keresztény hagyomány szerint Jézus feltámasztotta Lázárt. Ez a település is része lenne az új palesztin fővárosnak. Iszam Farún, a városka polgármestere is Jeruzsálem közelségéről és kirekesztésük fájdalmáról mesél, miután a település a Ciszjordánia határán épített betonfal, a biztonsági kerítés keleti oldalán fekszik.

Közel negyvenezren élnek itt, közülük tizenötezren izraeli személyi igazolvánnyal is rendelkeznek, ezért jeruzsálemi polgárjoggal bírnak, dolgozhatnak ott, használhatják az ottani egészségügyi és oktatási intézményeket, és szavazhatnak a város helyhatósági választásán. Azarijának egykor 12 ezer hold földje volt, de ma már csak 3 ezer van, mert jelentős részeket zárt katonai övezetté nyilvánított az izraeli hadsereg 1967-es elfoglalásuk után. “Emiatt nincsenek parkok, játszóterek a gyerekeknek, s nem tudunk növekedni, falakkal és utakkal vették körül a települést, jövőnk bizonytalan” – panaszolja a hivatalát 2005 óta ellátó polgármester.

Évente félmillió keresztény zarándokot látnak örömmel, akik Lázár sírhelyéhez jönnek, s emiatt is bíznak a nemzetközi közösség védelmében. Igazságot remélnek az európai országoktól az európai kultúra alapján, mivel Jeruzsálemben számos európai országnak is van tulajdona.

Azarija polgármestere

Iszam Farún szerint Trump elfogadott minden izraeli kérést, viszont teljesen figyelmen kívül hagyta a palesztinok jogait. “Itt egy agglomerációs települést elválasztottak a neki életet adó várostól, pedig odakötötte az infrastruktúra, és semmit sem ér Jeruzsálem nélkül” – mondja.

A fal megépítése előtt sorra felrobbantott izraeli buszokra, terrorakciókra rákérdezve gondolkodás nélkül állítja, hogy készek lennének garantálni az izraeliek biztonságát a fal nélkül is. Szerinte a Trump-terv a huszadik században a Palesztinát a zsidóknak ígérő Balfour-nyilatkozattal megkezdődött folyamat betetőzése, ezért különösen veszélyes, és el kell utasítaniuk. Magát a Trump-tervet nem olvasta végig, abbahagyta a palesztin fővárosról rendelkező résznél.

A Fatah párt azarijai irodájában Dzsamál Bassa helyi vezető és helyettese Hálid ad-Daher is eleve elveti Jeruzsálem ügye miatt a teljes békejavaslatot. “Követjük Mahmúd Abbászt, azt tesszük, amit kér. Jeruzsálem az örök fővárosunk, amiből egy centimétert sem adunk fel” – közlik.

“Amerika nem igazságos közvetítő, Jeruzsálem ügyében teljesen egységes minden frakció, és soha nem születik olyan palesztin vezető, aki aláírna egy ilyen megállapodást” – állítják magabiztosan. Bassa személyes véleménye szerint hibáztak, amikor 1948-ban nem fogadták el az ajánlatot a terület megosztásáról, mert akkor ma nem lennének izraeli telepek Ciszjordániában. “De az egyállami megoldás sem jó, mert az izraeliek nem akarnak minket, még ha mi akarnánk is” – teszi hozzá lemondóan, és legyint egyet. “Ez a palesztinok számára minden idők legszomorúbb terve” – állapítja meg.

 

támogatás

Címkék:Abu Disz, Jeruzsálem