Köves Slomó a zsidózó Fidesz-KDNP polgármesterjelölt kapcsán az ellenzék felelősségét hangsúlyozza

A hvg.hu Köves Slomót, az EMIH vezető rabbiját próbálta állásfoglalásra bírni annak kapcsán, hogy Fidesz-KDNP támogatással újraindul edelényi posztjűért Molnár Oszkár, a korábban zsidózó, cigányozó, homofób polgármesterjelölt.

A lap négy kérdést tett fel.

1. Van-e véleménye arról, hogy Molnár Oszkár a Fidesz jelöltjeként indul az edelényi polgármester-választáson?
2. Tervez-e nyílt levelet intézni a Fidesz elnökéhez, hogy vonja meg pártja támogatását Molnártól, emlékeztetve őt arra, hogy a demokratikus alapelvekhez hű pártoknak együtt kell működniük, hogy a szélsőségesek győzelmét megakadályozzák?
3. Molnár indítása fényében nem kap-e más fénytörést a Fidesz “pro-Izrael” politikája, illetve megannyi zsidósághoz, a holokauszthoz köthető projekt? (Például a Sorsok Háza.)
4. Nem érzi-e kellemetlennek így utólag, hogy egy fideszes képviselőjelölt szórólapján szerepelt ajánlóként, tehát egy olyan párt jelöltjének kampányanyagán, amely párt máshol a “zsidó világösszeesküvésről” értekező személyt indít?

Köves öt nap elteltével küldött válaszában ma is jelzi Molnár Oszkárral kapcsolatos korábbi fenntartásait, de az “ellenzék végtelen felelőtlenségének hatására”, és a Jobbikkal való együttműködés káros hatására helyezi a hangsúlyt, rájuk tolva a jelen helyzetért való felelősséget:

„2009-ben az akkor ellenzéki Fidesz és a kormányoldali MSzP összefogásának eredményeként Elie Wieselt sikerült Magyarországra invitálni. Pontosan emlékszem Bajnai Gordon beszédére, melyet a Parlament felsőházában tartott emelkedett eseményen mondott el a vendég tiszteletére. Bajnai ekkor annak jelentőségéről beszélt, hogy a demokratikus elkötelezettségű pártoknak, egyfajta demokratikus minimum gyanánt, kell karanténba zárniuk a nyíltan rasszista programot hirdető Jobbikot. 2009-ben, Molnár Oszkár jelölése kapcsán a Fidesz elnökének írt nyílt levelemben ugyanerre a demokratikus minimumra, minden rasszista nézet közös erővel való elszigetelésének szükségességére hívtam fel a figyelmet. Molnár tevékenységét, rasszista felhangú nézeteit károsnak, veszélyesnek gondolom. 2009-es levelem tartalmával továbbra is azonosulok.

Azóta sajnos a kontextus kétségbeejtő módon változott meg és a ma ellenzéki pártok végtelen felelőtlenségének hatása ezekben a helyzetekben érezteti legnyilvánvalóbb bénító hatását. Amikor egy rasszista, uszító párttal, a Jobbikkal kötendő stratégiai szövetség kérdése szavazat-maximalizációs taktikai kérdéssé szelídül formátumos, erkölcsi kérdésből, minden demokratikus minimumot érintő érv érvényét veszíti. Amikor a magukat demokratikusnak nevező ellenzéki pártok Kulcsár Gergelyeket, Vona Gáborokat, Gyöngyösi Mártonokat beemelnek a szalonképes politika terébe, ha úgy tetszik elvállalják kóserolásuk elvtelen feladatát, nem a Jobbik politikai sikerének elenyésző kockázatát szabadítják a hazai politikára, hanem sokkal inkább előállítanak egy olyan értékrelatív beszédhelyzetet, melyben nincsen hivatkozható közmegegyezés a demokratikus alapelvárásokra. Sikerült feltörnie az ellenzéki pártoknak azt a fundamentumot, aminek alapján a Fidesz érdemben bírálható egy független jelölt támogatásáért, mikor Karácsony Gergely szerint nem anitszemita, aki a zsidók listázását követeli, vagy amikor az LMP és a Momentum sem látnak kivetnivalót egy közismert neonáci támogatásában.”