Kőszeg: megállapodás a meggyilkolt munkaszolgálatosok emlékhelyeiről

Írta: Kalcsics Ildikó - Rovat: Politika, Történelem

A Hadtörténeti Intézet, Kőszeg önkormányzata és a Mazsihisz megállapodást kötött a 75 évvel ezelőtt Kőszegen és környékén meggyilkolt munkaszolgálatosok emlékművének felújításáról, valamint félig feltárt tömegsírjaik és az azok közelében húzódó lövészárkok és tankcsapdák helyének megjelöléséről.

Munkaszolgálatos emlékmű, Kőszeg, 1985

Kőszegen és környékén 1944 őszétől 1945 tavaszáig dolgoztatták az úgynevezett „délkeleti fal” (Südostwall) építésére rendelt munkaszolgálatosokat. Ez volt a német hadsereg visszavonulásának utolsó védvonallal megerősített állomása. A március végi kiürítés során a még járóképes foglyokat Ausztrián keresztül Németország felé, Mauthausenbe hajtották, a betegeket és legyengülteket pedig megölték, és bombatölcsérekbe, árkokba, vagy dögkutak mellé gödrökbe temették.

Ilyen sírok találhatók a Kőszeg melletti Guba-hegyen, valamint korabeli dokumentumok alapján Bozsok, Bucsu és az osztrák oldalon fekvő Csajta (Schachendorf) határában is. A hírhedt Batthyány Margit-féle rohonci mészárlás ugyanekkor történt – a Kőszegről vonattal átszállított beteg, már járóképtelen embereket lőtték tömegsírba, köztük a ma már nyolcvan év felett járó dr. Vadász Gábor édesapját és annak ikertestvérét. A témában tavaly májusban kétnapos konferenciát tartottak a kutatások eddigi eredményeiről és lehetséges további irányairól Szombathelyen.

A helyszín nagyjából ismert, de a kőszegi tömegsírok egy része ma is feltáratlan és jelöletlen. A témában 2019 elején kezdődtek az egyeztetések a Honvédelmi Minisztérium irányítása alá tartozó Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviselőjével, dr. Kovács Vilmos ezredessel, aki –Heisler András Mazsihisz-elnök szavai szerint – mindvégig elkötelezett partnerként viselkedett. A kőszegi önkormányzat részéről Básthy Béla polgármester – korábbi alpolgármester – már évek óta támogatója a megemlékezéseknek és a sírok méltó rendezésének.

Heisler András, dr. Kovács Vilmos ezredes és Básthy Béla polgármester (Fotó: Szikita Péter)

A mostani megállapodás a nyolcvanas években állított emlékmű felújítását, a guba-hegyi helyszíneken tájékoztató táblák elhelyezését, valamint az emlékműtől az erdei útig vezető gyalogjárda kiépítését tartalmazza, melyek költségét a három fél anyagi hozzájárulása fedezi. Az emlékmű felújítása nemcsak az állagjavítás érdekében szükséges, hanem a polgármester szerint azért is, mert annak szövege csak általánosságban emlékezik meg az áldozatokról, így nem lehet megtudni belőle a konkrét helyi eseményeket. Aki pedig a jelképes emlékműtől el szeretett volna jutni a tömegsírok tényleges helyszínére, ezt eddig csak az autóúton gyalogolva tehette meg. A járda kiépítésével és az erdőben kihelyezendő, a tervek szerint egyenként 1×1,5 méteres tájékoztató táblák segítségével a 75. évfordulóra érkező megemlékezők, a későbbi érdeklődők és a helybeliek is biztonságosabban közelíthetik meg a Lovagló-dűlőt, megismerhetik a munkaszolgálatosok történetét, megnézhetik a védmű részeit képező árkokat – és nem utolsósorban leróhatják tiszteletüket az áldozatok emléke előtt a síroknál.

L. Kiss Csaba, az egyik feltáró tanár fotója az általuk talált csontokról. A későbbi hatósági mintavétel igazolta, hogy valóban sok holttestet rejt még az út melletti földterület. Az általa és kollégája által feltárt maradványokat a hatósági eljárás során visszahelyezték az egyik, még exhumálatlan gödörbe. (Forrás: L. Kiss Csaba fb oldala)

Pillanatnyilag a terület tulajdonviszonyai miatt ez a legtöbb, amit a tulajdonosok bevonása és engedélye nélkül is meg lehet valósítani. Heisler András elmondta: sok százra tehető az érintett birtokhányadok száma, tehát ennyi embert kellene megkeresni, és beleegyezésüket kérni az osztatlan közös tulajdon megfelelő felosztásához, amelyben a sírok helyét határozhatnák meg állami területként. Ugyanígy a hadisírrá nyilvánítás is rendkívül bonyolult eljárás lenne – ezeket a lehetőségeket az egyévnyi tárgyalás során mind végigvették. A mostani megállapodás megvalósításával azonban véleménye szerint a hely már mindenképpen alkalmasabb lesz arra, hogy az elhunytak hozzátartozói és a megemlékezők oda elzarándokoljanak, az arra járók pedig tudhassanak a sírok ottlétéről.

Ami a még feltáratlan tömegsírok jövőbeni sorsát illeti, két megoldás lehetséges: vagy a több száz személy földi maradványainak teljes exhumálása és megfelelő helyen történő újratemetése, vagy pedig a háborítatlanul hagyás, olyan körülmények kialakításával, amelyek kifejezik az áldozatok iránti kegyeletet. Dr. Vadász Gábor, aki nemcsak Rohoncon meggyilkolt édesapjának, hanem magyarországi sorstársainak is méltó – nem erdővel, bozóttal benőtt, elmocsarasodott és jelöletlen – nyughelyet szeretne, utóbbit szorgalmazza. Básthy Béla polgármester szerint bár az említett okok miatt az ügyben egyelőre további intézkedésekről nem születhetett döntés, a tájékoztató és az áldozatokra emlékeztető objektumok megújítása fontos lépés.

A megállapodásról szóló hírt a HM HIM, a Mazsihisz és Kőszeg polgármestere is közzétette hivatalos oldalán, emellett civilek is csatlakoznak a kezdeményezéshez: egy helyi természetjáró egyesület például tölgyfát ültetett a helyszín közelében, melyhez tavasszal egy padot is elhelyeznek majd az arra járók számára.

támogatás

Címkék:gyilkosságok, Kőszeg, munkaszolgálat

[popup][/popup]