Kongresszusi Aranyérem Ben Ferencznek, a nürnbergi per ügyészének

A Kongresszusi Aranyérem odaítéléséhez több szavazat szükséges, mint amennyi a hivatalban lévő elnök felelősségre vonásához kell. A növekvő antiszemitizmus és erősödő Holokauszt tagadás közepette a nürnbergi per utolsó élő ügyészének csütörtökön adták át a Kongresszusi Aranyérem kitüntetést.

Az ünnepségre a Florida állambeli Delray Beachben, Ben (Benjamin) Ferencz, a legendás nürnbergi ügyész lakóhelyén került sor. Az érmet fia vette át, mivel a 102 éves kitüntetett ágyhoz kötött beteg. Szomszédok, rokonok, ügyvédek, és a zsidó közösség vezetői voltak jelen, és az Amerikai Zsidó Bizottság valamint a Rágalmazás-ellenes Liga is képviseltette magát, Holokauszt túlélők társaságában..

Lois Frankel, Florida állam demokrata képviselője, aki a kongresszusban igyekezett előmozdítani Ferencz ügyét, ugyancsak jelen volt az átadásnál.

A Congressional Gold Medal az amerikai törvényhozás legmagasabb szintű elismerése kiemelkedő teljesítmények honorálására. A képviselőház kétharmadának és a szenátus kétharmadának hozzájárulására van szükség ahhoz, hogy a felterjesztés a kongresszusi bizottság elé kerüljön. Ezideig 175 aranyérem került odaítélésre; az elsővel a Kongresszus George Washington tábornokot jutalmazta 1776. március 25-én.

Frankel azt nyilatkozta, hogy Ferencz kitüntetésének ötletével egy zsidó szervezet kereste meg őt.

Az ügyhöz első menetben két képviselő és egy szenátor aktív támogatását sikerült megnyernie.

“Igyekeztem a demokraták és republikánusok támogatását egyaránt megszerezni. Ben Ferencz hatalmas teljesítményén kívül ehhez több tényezőre is szükség volt. A mostani feszült helyzetben a kongresszus egységesen lépett föl, hogy üzenetet küldjön az amerikai közvéleménynek.

“Az antiszemitizmus növekedése világszerte motiválta a képviselőket és szenátorokat, hogy a világ leghatalmasabb testülete nevében fogalmazzák meg üzenetüket. Az, hogy az antiszemitizmus és a gyűlölködés helytelen, és a Holokauszt valóban megtörtént, fontos üzenet.”

Frankel beszélt Ferenczcel arról, hogy kitüntetésre terjeszti föl. „Nagyon kedves volt. Számára nem saját személye a fontos, hanem az, hogy tettei túléljék őt. És ez többféle módon is teljesül.”

Az 1920-ban a Szatmár megyei Csolton (ma Románia) zsidó családban született Ben Ferencz, tízhónapos korában érkezett szüleivel Amerikába. Bűnmegelőzési tanulmányait a Harvardon végezte, majd Patton tábornok seregében szolgált. Jelen volt számos koncentrációs tábor felszabadításánál, miközben maga is gyűjtött dokumentumokat. Leszerelése után részt vett a nürnbergi perben, ami valójában egy három éven keresztül folytatódó folyamat volt, amely 13 pert fogott át. Ez volt az első lépcső jogászi karrierjében.

Ferencz mindössze 27 éves volt, amikor a perek egyikében, az Einsatzgruppe-perben az SS által a megszállt területeken működő halálosztagok ügyét tárgyalták, amelyek mintegy 1,3 millió zsidó életének kioltásáért viselték a felelősséget. A perben az atrocitásokért felelős 22 magas beosztású és képzettségű náci ügyét tárgyalták és találták őket bűnösnek; az USA részéről Ferencz volt a főügyész.

Később fontos szerepet játszott a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásában és a Holokauszt túlélők kártérítésében.

Frankel azt mondta, a csütörtöki laudációkat hallgatva egyik ámulatból a másikba esett.

“Micsoda bámulatra méltó életút… Nem csak az kell hozzá, hogy jó időben legyél a megfelelő helyen, de az is, hogy a körülményekből a legtöbbet tudd kihozni… Nyilván génjeiben hordozta szenvedélyét az emberiesség és igazságosság irányában. A perek idején egyszer azt mondták neki, kifogytunk a pénzből és az emberekből, de Ben makacs ember volt.”

Ferencz a mai napig számos alkalommal nyilvánít véleményt a legkülönfélébb nemzetközi ügyek kapcsán. 2011-ben például az Egyesült Államok kormányával került szembe, amikor is a The New York Times hasábjain bírálta élesen Obamát és a szenátusát Oszama Bin-Laden kivégzése kapcsán. Így fogalmazott: „az illegális és indokolatlan kivégzések – még a feltételezett tömeggyilkosok esetében is – aláássák a demokráciát”.

Sajtófeltűnést keltett, amikor 2016-ban egymillió dollárt ajándékozott a washingtoni Holokauszt Múzeumnak. 2020. január 16-án a The New York Times leközölte Ferencz levelét, amelyben elítélte az iráni tábornok, Qassem Soleimani meggyilkolását, mint „erkölcstelen akciót és a nemzeti és nemzetközi jog egyértelmű megsértését.”

JNS – Bassa László