„Komoly civil karrierrel rendelkező emberek jelentkeznek rabbiszakra”

Prof. Dr. Grósz Andorral, a Mazsihisz elnökével, és a frissen habilitált Dr. Balázs Gáborral, az OR-ZSE rektori jogokat gyakorló általános rektorhelyettesével beszélgettünk arról, hogy milyen koncepció mentén újul meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, és hogyan képzelik el a lassan 150 éve fennálló magyarországi rabbiképző jövőjét.

Első utunk a Síp utcába vezetett, ahol Grósz Andorral találkoztunk, aki rövid- és hosszútávú terveit vázolta fel, és többek között kifejtette véleményét arról, hogy miért tartja fontosnak az egyetemek közötti vallási párbeszédet.

„Az OR-ZSE stratégiai kérdés a Mazsihisz jelenlegi vezetése számára, mert ez az egyik szellemi bástyája a neológ zsidóságnak. Az infrastruktúrája teljesen elöregedett, amelyet meg kell oldania az államnak, közösen a hitközséggel. Az állam már ráfordított 40 millió forintot az egyetem könyvtárának állagmegóvására ebben a ciklusban, de az egész egyetem infrastruktúrájának megoldásához milliárdokra lenne szükség. Ezzel a Mazsihisz nem rendelkezik, ezért kértük a kormány segítségét. A hitközségnek arra van lehetősége, hogy a professzori és a tanári kart erősítse. Az elmúlt egy évben sikerült öt kiváló szakembert megnyernie az egyetemnek. (Dr. hab. Borbély Gábor filozófiatörténész, Balla Zsolt rabbi, Németh Tamás kommunikációs szakember, Zev Paskesz rabbi és Dr. Kelemen Ágnes történész. A szerk.)

„Életet kell lehelni a magyarországi rabbiképző-egyetembe, ezért a jövőt úgy képzelem el, hogy a rabbiképzésben részt vevő hallgatók, ahogy korábban is, eltöltenek Izraelben egy meghatározott időt, olyan rabbiképző iskolákban, ahol a tudásukat el tudják mélyíteni. A tudományos és kutatási kapcsolatok erősítésének céljából ősszel elutazom Izraelbe, ahol a Bar-Ilan Egyetemmel (BIU) egy együttműködési megállapodást fogok kötni. Támogatom az egyetemek közötti vallási párbeszédet és együttműködést. Az egyetemünknek is előnyös ez a munkakapcsolat, mert csak így tudunk bizonyos szakokon teljes képzést nyújtani, másrészt nekem határozott célom az, hogy a judaisztika képzésben elérjük azt, hogy tanári diplomát is ki tudjunk adni. Erre keressük a lehetőséget más pedagógiai oktatással foglalkozó egyetemekkel. Az egyik hosszú távú tervem az, hogy együttműködést kössünk a Károli Gáspár Református Egyetemmel, ahol a hallgatók megkapnák a pedagógiai ismereteket, a speciális tudást pedig a rabbiképzőn sajátítanák el a diákok”.

Balázs Gábor státuszának meghosszabbításával kapcsolatban elmondta, hogy ez önmagában nem jelent változást, mert az OR-ZSÉ-t továbbra is Darvas István elnökkel és Komoróczy Szonja oktatási rektorhelyettessel együtt, hármasban vezetik és minden jelentős kérdésben rendszeresen konzultálnak az adott terület szakértőivel.

Balázs Gábor: A vezetőség célja továbbra is az egyetem színvonalának emelése és hírnevének javítása. Szervezetileg pedig az, hogy decentralizáljuk az egyetemi vezetést, a Doktori Iskola, a tanszékvezetők és a szakfelelősök minél nagyobb önálló döntési körrel bírjanak. Valószínűleg a Szenátus ebben a tanévben kezdeményezni fogja a Mazsihisznél a rektori pályázat kiírását, és ennek keretében a jelenlegi vezetésnek módja lesz majd arra, hogy a közép- és hosszútávú stratégiára vonatkozó terveit is részletesen bemutassa.

Összesen hány diák van az egyetemen? A hallgatói szám növekvő vagy csökkenő tendenciát mutat? – kérdeztük.

Tavaly a második félév végén 171 aktív diákunk volt, vannak továbbá passzív státuszban lévők, és olyanok is, akik diplomát nem adó, de egyetemi képzésen vesznek részt (pl. előimádkozó, hittan tanári kurzusok). Ez az összességében 200 körüli hallgatói létszám évek óta nagyjából állandó. Számunkra elsősorban nem a hallgatói létszám növelése a cél, hanem az, hogy csak olyanokat vegyünk fel, akik az új, szigorú minőségbiztosítási követelményeink mellett is nagy valószínűséggel el tudják végezni a képzést, amelyre jelentkeznek.

Milyen a hallgatói „korfa”?

Ebben, részben hasonlítunk más, kisebb egyházi egyetemekhez. Az esti vagy levelező formában kínált képzéseinken, illetve a posztgraduális (MA, PhD) és hitéleti képzéseinken jellemzően olyanok tanulnak, akiknek már van szakmája, élettapasztalata, és nem ritkán családja. De például a teljesen megújult judaisztika nappali BA szakra, amelyet a legfiatalabb tanszékvezetőnk, Balogh István vezet, az elmúlt években egyre inkább jelentkeznek közvetlenül az érettségi után. Hasonlóképp, a szintén nappali, szociális munkás BA szakon is több fiatal van.

Az Egyetemen melyik képzésben látjátok a legnagyobb előrelépést?

Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy minden szakon nagyon érződik a változás. Az Egyetem egyre javuló színvonalát remekül mutatja, hogy olyan egyetemekről jönnek át hozzánk tanárok, mint az ELTE és a CEU (Dr. hab. Borbély Gábor, filozófiatörténész, Dr. Kelemen Ágnes, történész. A szerk.) A Gábor György és Zsengellér József vezette Doktori Iskolában olyan oktatóink és hallgatóink vannak, akik idegen nyelvű konferenciákon adnak elő, publikálnak, és olyan komoly kutatómunkát végeznek, amely az ország bármely egyetemén megállná a helyét. A Kultúratörténet mesterszakon is évről évre javul a színvonal, a most felvett és pótfelvételire jelentkező több mint tíz diák is hasonlóan ígéretes.

A nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolával is indítottatok közös képzést. Erről mit kell tudni?

Az Összehasonlító vallástörténet – alkalmazott kulturális tanulmányok szakra a nyíregyházi főiskolán keresztül lehet jelentkezni, és az oktatásban részt vesz az Avicenna Intézet is. Olyan szakembereket próbálunk képezni, akik képesek lesznek a három monoteista vallás kölcsönhatásaira reflektáló tudományos kutatására, valláspolitikai, vallásdiplomáciai, kommunikációs és örökségvédelmi feladatok ellátására.

Az Egyetem egyik kiemelt feladata a rabbiképzés. Hány hallgatótok van és a rabbi utánpótlás milyen tendenciát mutat?

A rabbiképzésért felelős tanszék vezetőjévé idén az országos főrabbit, Dr. Frölich Róbertet választottuk. Olyan kitűnő neológ rabbik mellett, mint Darvas István, Radnóti Zoltán és Verő Tamás, számos ortodox oktatónk is van a szakon. Őszintén hisszük, hogy a jelenlegi tíz rabbihallgatónak mindent megpróbál megadni az intézmény és a Mazsihisz, amit csak lehet. Az utóbbi évek tendenciája, hogy szakmával, munkával, sokszor komoly civil karrierrel rendelkező, családos emberek azért jelentkeznek a rabbiszakra, mert úgy döntenek, hogy több és tudományosabb tudást akarnak szerezni a zsidó vallási hagyományról. Azért akarnak rabbik lenni, hogy többet tegyenek a zsidó közösségért, és biztosak vagyunk benne, hogy majdnem mindegyikük számára valóban kiemelten fontos személyes érték a Tóratanulás.

A rabbiszak mellett másik kiemelt feladatunk, és így kiemelt képzésünk a kántorképzés, amelyet már évek óta Székelyhidi Hajnal koordinál, és kitűnő kántorok és oktatók segítik a szakmai munkát. A kántor és előimádkozó hallgatók többsége már most aktív, sikeres és népszerű saját közösségében, mint például az elmúlt tanévben végzett Dési Tamás.

A Mazsihisz mennyiben támogatja az ötleteiteket, elképzeléseiteket?

Grósz Andor már az elnöki kampányában kiemelt céljaként jelölte meg az OR-ZSE fejlesztését. Gyakorlatilag folyamatosan érezzük, hogy nem üres szavakról van szó, hanem tettekről. Természetesen azzal is tisztában vannak, hogy ez a cél nem érhető el komoly ráfordítás nélkül.

Ez azt is jelenti, hogy van lehetőségetek felújítani a közismerten siralmas állapotban lévő egyetemi épületet?

Az egyetem épületének leírására a siralmas egy eufemisztikus jelző, a szégyenteljes sokkal jobb szó rá. A tavaszi nemzetközi konferenciánkon az egyetemre látogató, öt-hat országból érkezett külföldi vendégek és a más magyar egyetemeken tanító kollégák a szó szoros értelmében nem hittek a szemüknek, amikor látták a folyosók, a mellékhelységek, a lépcsőház, a falak állapotát. A Tamási Balázs kolléga igazgatása alatt álló könyvtár Európa egyik legértékesebb zsidó gyűjteményének ad otthont, ahol annyira nincs raktárhely, hogy évek óta a folyosón ládákban állnak a könyvek, hiszen a penészes falú, talajvíztől veszélyeztetett pinceraktárból, amit csak lehetett, ki kellett menteni. A judaisztikai kutatáshoz szükséges könyvek, adatbázisok megszerzésére gyakorlatilag nincs értelmezhető keretünk. Szóval egyfelől adott egy az oktatási, kutatási színvonala szempontjából a nemzetközi egyetemi normákhoz egyre jobban felzárkózni próbáló egyetem, másfelől pedig adott egy szó szerint romokban heverő infrastruktúra. Hiába kaptunk a tatarozásra többször a Mazsihisztől és az államtól is segítséget, ez csak abban segít, hogy a penészes falak és a beázott plafon ne omoljon ránk. Egy komolyan vehető mértékű felújítás nemcsak az Egyetem, de a Mazsihisz költségvetésének a lehetőségeit is messze meghaladja, ez csak komoly állami segítséggel tud megvalósulni, és a Mazsihisz vezetése dolgozik is ennek megszerzésén. Az állami segítség már csak azért is indokolt, mert a neológia és így az OR-ZSE is, igazi hungarikum, a modern magyar nemzeti kultúrának szerves része. Mi csak remélni tudjuk, hogy a teljes felújítás mihamarabb megtörténik, hiszen 2027-ben az intézmény 150. születésnapját ünnepeljük, és már most négy különböző kontinensről jelezték kiemelkedő tudósok, egyetemi vezetők, hogy az ünnepi konferenciánkra mindenképpen el fognak jönni.