Kinek jár az osztrák kárpótlási állampolgárság? – interjú

Szeptember elsején lép hatályba az osztrák állampolgársági törvénynek az a – már 2019-ben elfogadott – módosítása, amely alapján a náci rezsim üldözötteinek leszármazói is szerezhetnek osztrák állampolgárságot.

A korábbi szabályozás szerint a fasizmus és nemzetiszocializmus áldozatai, akik az egykori Osztrák-Magyar Monarchia valamelyik utódállamának állampolgárai voltak, de Ausztria területén éltek és 1955. május 15-ét megelőzően amiatt kellett külföldre menekülniük, mert a Harmadik Birodalom hatóságai vagy a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt szervei üldözték vagy az üldöztetéstől megalapozottan tartottak, egy egyszerű kérelemmel megszerezhették utólag az osztrák állampolgárságot. Ezt a szabályt terjesztik ki 2020. szeptember elsejével az egykori üldözöttek egyeneságú leszármazóira.

A törvénymódosításról, annak hátteréről és gyakorlati tudnivalókról kérdeztük a Bécsi Izraelita Hitközség (IKG Wien) mentális-szociális szervezete, az ESRA munkatársát. Georg Heidlmaier írásban válaszolt a Szombat kérdéseire.

Kaptak már megkereséseket a törvénymódosítással kapcsolatban? Mely országokból?

Már tavaly óta folyamatosan érkeznek hozzánk megkeresések a törvénymódosítással kapcsolatban. A korábbi években és évtizedekben is gyakran kaptunk állampolgársággal kapcsolatos kérdéseket, amelyekre korábban sajnos részben elutasító választ kellett adnunk a hiányzó jogszabályi háttér miatt. A legtöbb megkeresés az USA-ból, Nagy-Britanniából, Izraelből, Ausztráliából, Argentínából vagy akár Olaszországból, Franciaországból, Svájcból érkezik hozzánk. Kaptunk kérdéseket olyan leszármazóktól is, akik bár jelenleg is Ausztriában élnek, de nem rendelkeznek osztrák állampolgársággal. Magyarországról idáig kevés megkeresést kaptunk.

Becslésük szerint mennyi kérelemre lehet számítani?

Erre nehéz válaszolni, senki sem tudja igazán. Nincsenek feljegyzések arról, hogy az ausztriai túlélőknek mennyi leszármazója él a világban. A becslések több tízezertől akár százezer feletti kérelemmel számolnak. A törvénymódosítás révén valószínűleg többszázezer ember válik jogosulttá az állampolgárságra.

A jelenlegi törvényszövegben látnak bizonytalanságokat? A jelenlegi tapasztalatok alapján miben látják a legtöbb értelmezési problémát, ami a kérelmek benyújtásánál illetve elbírálásánál problémákat okoz?

Idáig nem volt gyakorlatilag olyan törvény, amely a leszármazóknak lehetővé tette volna az osztrák állampolgárság megszerzését. A korábbi állampolgársági törvény csak az osztrák állampolgárság visszaszerzését tette lehetővé olyan osztrák állampolgároknak, akik üldöztetés (vagy attól való félelem) miatt voltak kénytelenek elhagyni Ausztriát, és emiatt később elveszítették az osztrák állampolgárságukat. Ez a szabály azonban nem vonatkozott a leszármazókra. Korábban a leszármazók csak oly módon szerezhették meg az osztrák állampolgárságot, ha egy megállapítási eljárásban igazolni tudták, hogy sem a leszármazó, sem a felmenő nem veszítette el az osztrák állampolgárságot. Így sokan ki voltak zárva az osztrák állampolgárság megszerzéséből, főleg az anyai ágon. Nagy szerepet játszott továbbá az állampolgárság elveszítése (az osztrák törvény alapvetően nem engedélyezi a kettős állampolgárságot – a szerk.). Több olyan esetről is tudunk, ahol bár sikerült megállapítani, hogy a leszármazó a születésekor megszerezte az osztrák állampolgárságot, később azonban bekövetkezett egy úgynevezett elveszítési ok.

A törvénymódosítás újítása, hogy leszármazó alatt valamennyi egyenes ági leszármazó értendő, függetlenül attól, hogy apai vagy anyai ágon áll fenn a rokoni kapcsolat. Nincs korlátozás a leszármazási fok vonatkozásában és időbeli határ sincs.

Így valamennyi személy ÉS annak leszármazója megszerezheti az osztrák állampolgárságot, akinek állandó lakóhelye Ausztriában volt, de az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállamának állampolgárságával rendelkezett, vagy hontalan volt és üldöztetés (vagy attól való félelem) miatt kellett elhagynia Ausztriát.

A törvénymódosítás 1955. május 15-re terjesztette ki a határidőt, amíg Ausztriát el kellett hagyni.

A következő fontos szempontokra szeretném felhívni a figyelmet:

• más államok esetleg nem engedélyezik a kettős állampolgárságot, így az osztrák állampolgárság megszerzése a már meglévő állampolgárság elveszítéséhez vezethet. Ezért a kérelem beadása előtt a kérelmezőnek mindenképpen érdemes egyeztetnie erről a saját országa hatóságaival.
• Ausztriában sorkatonai kötelezettség vonatkozik a férfi állampolgárokra. Amíg lakóhelyük nem Ausztriában van, a férfiak nem kapnak behívót. Amennyiben egy osztrák állampolgár azonban Ausztriában létesít lakóhelyet, köteles a katonai vagy civil szolgálat teljesítésére legalábbis 35 éves koráig. Bizonyos esetekben a külföldön teljesített szolgálatot el lehet ismertetni.
• a következő hetekben várható a törvénymódosítás végrehajtási rendeletének közzététele. A kérelmeket csak 2020. szeptember 1-jét követően lehet az illetékes hatóságnál előterjeszteni, mivel csak ettől az időponttól lép hatályba a leszármazókra vonatkozóan a törvénymódosítás. Amennyiben szeptember 1. előtt adnák be a kérelmet, azt a hatóságnak el kellene utasítania.

Mi a törvénymódosítás politikai háttere, ki kezdeményezte azt?

Ez egy komplex kérdés, ami tulajdonképpen több évtizedet felölel, és történelmi szempontból kellene megválaszolni. Az Izraelita Hitközség (IKG) az ESRA-val közösen már többször tett kezdeményezéseket a törvényhozásnak, és ebben az esetben is komoly szerepe volt a törvénymódosítás megalkotásában. Az IKG és az ESRA már 10 évvel ezelőtt kidolgozott egy átfogó összefoglalót a hatályos törvények jogi hiányosságairól és hibáiról, amelynek alapja az érintett ügyfelekkel való munkából szerzett tapasztalat volt. Célunk a náci rezsim által Ausztriából elüldözött emberek jogi állásának javítása volt az osztrák állampolgárság megszerzésével illetve visszaszerzésével kapcsolatban. 2019 közepén elkötelezett ügyvédek és politikusok, felvértezve az ESRA jogi tapasztalataival újból felkarolták ezt a témát. A törvénymódosítást végül az osztrák parlament egyhangúlag szavazta meg.

Az érdeklődők fordulhatnak segítségért az ESRA-hoz?

Szívesen segítünk az érdeklődőknek ([email protected], Tel: 0043 1 214 90 14). Javasoljuk, hogy akkor is kérjenek tanácsot az érdeklődők, ha nem biztosak abban, hogy a jogosulti körhöz tartoznak. Ezt gyakran csak az egyéni körülmények tisztázásával lehet meghatározni.

Az interjú készítője dr. Hahn Fanni ügyvéd (Bécs/Budapest)