“Kevesek szokása a zsinagógák rendszeres látogatása”

Írta: jég - Rovat: Politika

A nyitás jegyében sajtóreggeli keretében fogadta a zsidó sajtó képviselőit a Mazsihisz elnöke.[1]

Heisler András fotó Káldori Dániel

Heisler András (Fotó: Káldori Dániel)

Elöljáróban minapi bejelentésükre hívta fel a figyelmet Heisler András: 2017-től a Mazsihisz a hat éven aluli zsidó gyerek úszásoktatását térítésmentesen és szervezett körülmények között biztosítja. (A technikai részletekről – milyen igazolással lehet jelentkezni, melyik uszodában, stb. – később fogják tájékoztatni a szülőket.)

A nyitás szellemében reagáltak – az egykori Zsidó Gimnázium épületében működő – Radnóti Miklós gimnázium megkeresésére is: az iskola vezetése nem anyagiakat kért a Mazsihisztől leromlott épületük felújításához, hanem a szervezet segítségét a források iránti lobby tevékenységben. A Mazsihisz válaszul összehívta a zsidó közösségi kerekasztal tagszervezeteit, s velük együtt írta alá a kormánynak címzett támogatási felhívást. (A kormány válaszát a kerekasztal legközelebbi ülésére kérték, de Heisler tájékoztatása szerint „már történt elmozdulás a kérdésben”). Cserébe – tájékoztatott az elnök – a Mazsihisz annyit kért, hogy az iskola minden osztály számára évente legalább egy órányi időt adjon, amikor a zsidóság értékeiről hallhatnak a növendékek. Ebben a Mazsihisz partnere a Haver alapítvány. Az elnök tájékoztatása szerint az iskola és az alapítvány azóta felvette a kapcsolatot.

A Szombat az elnök minapi nyilatkozata felől érdeklődött, aki a HírTV-nek azt mondta, „hibát követett el a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének korábbi vezetése az elmúlt évtizedekben azzal, hogy

túlzottan a baloldalhoz kötötte a szervezetet”.

Miért volt szükség erre a nyilatkozatra? – hangzott a kérdés.

„Ezt három éve mondom” – válaszolta Heisler András, aki az előző hitközségi vezetés elhibázott politikájával magyarázta azt, hogy a közvélekedés a politikai balliberális oldalhoz sorolta a Mazsihiszt. Ez a nyilatkozat tehát tartalmában nem új, talán a HírTV jóvoltából most nagyobb nyilvánosságot kapott, mint korábban – mondta az elnök.

A HírTV-be egyébként azért hívták beszélgetni, mert bírálta a Cionista Világszervezet és az EMIH által fémjelzett antiszemitizmus-konferencia szervezését, amit átgondolatlannak nevezett.

Hozzátette, a Zoltai-féle előző vezetés alattvalói pozícióból politizált, a mindenkori kormányzó párt akaratát mindenben igyekezett teljesíteni, míg a jelenlegi vezetés partneri viszonyra törekszik a kormánnyal. A partneri, távolságtartó viszonnyal kapcsolatban mindjárt példát is említett: a menekültügyi népszavazás kérdésében a befolyásos magyarországi egyházak többsége a kormány által propagált „nem” szavazat mellé sorakozott fel. Így tett az EMIH is.

A Mazsihisz nem adott ki direktívát a szavazással kapcsolatban,

helyette állásfoglalásban utasította el az e kérdésben – megítélése szerint – mindinkább erősödő gyűlöletbeszédet. Mindez nem pártpolitika – ez a Tóra parancsa, magyarázta Heisler.

Következő témaként a Rumbach utcai zsinagóga, illetve az itt tervezett „Együttélés háza” nevű projekt került terítékre. Van-e vízió, terv, forgatókönyv? – kérdezte a Szombat munkatársa. Vízió és terv van, forgatókönyv még nincs – tudatta az elnök. A zsinagóga épülete építészetileg egy viszonylag statikus tömb, átalakítási lehetőségei korlátozottak. Mindenestre a belső tereket igyekeznek annyira többfunkcióssá tenni, amennyire csak lehet – magyarázta.

Turisztika látványosság, közösségi tér, kiállítás, zsinagóga

– e funkciók között kell helyesen megválasztani az arányokat. Az eddig viták során legtöbben a közösségi feladatkör fontosságát hangsúlyozták – vélekedett az elnök. Vélhetően ennek kell majd dominánsnak lenni, miközben a szakrális térben zsinagóga működését is biztosítani fogjuk. De a pesti zsidóság ma nem imahelyben szenved hiányt – tette hozzá. Inkább az a gond, hogy kevesek szokása a zsinagógák rendszeres látogatása.

A reformzsidó közösségek egyike sem rendelkezik saját helyiséggel – vetette közbe a Kibic munkatársa.

Ez igaz – ismerte el az elnök – de mivel e két szervezet jelenleg a Bálint Házban tartja összejöveteleit, el lehet mondani, hogy a Mazsihisz, a Bálint ház fenntartásával, hozzájárul támogatásukhoz.

A Szombat munkatársa elismételte a lapunkban már felemlített kifogásokat az Együttélés Háza projekttel kapcsolatban: ezek lényege az volt, hogy a múzeumot a Rumbach utcai épületbe préselve, gombhoz varrják a kabátot.

A Rumbach utcai zsinagóga helyiségei valóban csekély szabadságfokot biztosítanak a tervezésben, ismerte el az elnök, de ez adottság. A projekt ennek ismeretében indult el,

a kormány támogatását az Együttélés Háza projektre adja.

Mindenesetre az épületben civil szervezetek aktivitásához is szeretnénk támogatást nyújtani, ami akár az együttélés egy példája is lehet.

Felvetésünkre, hogy ez teljesen más projekt, mint a múltbeli együttélést bemutató kiállítás, amiről mindeddig szó volt, az elnök az együttélés értelmezésének kiszélesítéséről beszélt. Nem csak a múltról, hanem a jelenről, vagy akár a jövőről is szólnia kell a háznak. A földszinti nagy zsinagógatér megmarad közösségi/vallási térnek, két emelet utcára néző helyiségeiben kapna helyet maga a kiállítás, és egy olyan nagyobb alapterületű büfé és közösségi tér kialakítását is tervezik, ahová fiatalok, vagy akár idősebbek is szívesen ellátogatnak majd.

Vajon nem kecsegtetett volna sokkal nagyobb lehetőségekkel, ha a befagyott Sorsok Háza józsefvárosi épülettömegében képzelik el az Együttélés házát? – kérdeztük.

Az elnök határozottan jelezte, a Mazsihisz nem kívánja a Józsefvárosi projektben a kormány kompetenciáit átvenni. Ez alighanem konfliktusok tömegét szülné.

Kényszerből ezt a fontos kiállítást is egy zsinagóga épületébe tagolják be. Nem fenyegetnek hasonló gondok, mint a Holokauszt múzeumnál, amelyek végül oda vezettek, hogy a múzeum nem tölti be megfelelően feladatát – vetettük fel.

Éppen azért zajlanak a jelenlegi beszélgetések a Rumbach projekt körül, felelte az elnök, hogy a kulturális, vallási, oktatási és közösségi feladatok helyes arányát megtalálják, hogy a kiállítás, a kávéház, a konferencia vagy a koncertek jó arányban kapjanak helyet. E témában a jövőben még több nyílt vitát kívánnak rendezni.

A 2006 óta meglévő tervek kivitelezését anyagi fedezet hiánya miatt nem tudták elkezdeni – folytatta.

A teljes projekt költségvetése 3-3,5 milliárd forint.

Jelenleg azonban csupán 450 milliós összeg áll rendelkezésre. Ahhoz, hogy a felújítás elkezdődjék, a Mazsihisznek a fennmaradó összegre a kormánytól valamilyen garanciát kellene kapnia. Enélkül, felelősen nagyon nehéz elindítani az építkezést. Ha ez meglenne, akkor 2018-2019 táján lehet befejezni a projektet. Ennek megfelelően a kiállítás forgatókönyvét 2017-re kell elkészíteni.

Végezetül az 1 százalékos kampány került szóba, s az a tény, hogy a zsidó közösségben e téren megmutatkozott növekedés túlnyomó részét az EMIH mondhatja magáénak. Az EMIH ebben az évben

a zsidó vallástól független, szegénység-központú kampányt folytatott

– mondta Heisler – szociális célokra, gyerekotthonok támogatására kérte az adófizetőktől az egy százalékot. A Mazsihisz az 1%-os felajánlásokat a zsidó közösség fejlesztéseként értelmezte. Kampányában, magyarázta,  nem a 3 milliós adózói kört, hanem a 100 ezres zsidó közösséget szólította meg. A 4%-os növekményüket komoly sikernek tartja. Az adatok összevetését azonban súlyos szakmai tévedésnek, hiszen két teljesen különböző céllal megfogalmazott akcióról volt szó. Egy dolog azonban nagy valószínűséggel állítható: az EMIH növekményének nagyobbik része nem zsidó felajánlóktól, a Mazsihiszé pedig a zsidó közösség tagjaitól ered – hangsúlyozta az elnök.

Az EMIH-hel kapcsolatos további kérdésekre azonban az elnök már nem kívánt válaszolni, mondván, elnökként neki a Mazsihisz ügyeinek előrevitele a fő feladata.

 

[1] A sajtóreggelire a kibic.hu és a Szombat kapott meghívást.

támogatás
Pop up banner

Címkék:Heisler András, sajtóreggeli

[popup][/popup]