Két év felfüggesztett börtön az egykori lágerőrnek

75 évvel a bűncselekmény után ítélték el a stutthofi koncentrációs tábor őrét.

A hamburgi tartományi bíróság csütörtökön kétéves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Bruno Dey volt SS-biztonsági őrt, aki a Gdańsk melletti Stutthof (ma: Sztutowo) koncentrációs táborban teljesített szolgálatot 1944 augusztusa és 1945 áprilisa között.

A fiatalkorúak bűnügyi kamarája bűnösnek találta a 93 éves vádlottat 5232 rendbeli gyilkosságban való bűnrészességben. A per a német ifjúsági büntetőjog szerint zajlott, mivel a vádlott a tettek elkövetése kezdetén 17 éves volt. Az államügyész három év börtönbüntetést követelt, a védelem pedig felmentést.

Az ügyész szerint legalább 5232 foglyot gyilkoltak meg a vádlott szolgálati ideje során. Legalább kétszázukat elgázosítottak, harminckét embert tarkólövéssel végeztek ki, és legalább ötezren az embertelen körülmények következtében lelték halálukat. Stutthofban összesen 65 ezer embert öltek meg.

Az állam, mint fővádló mellett mintegy negyven magánvádló is részt vett a perben, közülük harmincöten a koncentrációs tábor túlélőjeként. Négyen személyes vallomást is tettek a tárgyalóteremben, kettőjüket videón hallgatták meg. Folyamatos bántalmazásokról, szadizmusról számoltak be, órákon keresztül történő vigyázzállásokról, kivégzésekről, éhezésről, tífuszról.

Dey a per során végig azt állította, hogy nem önként volt Stutthofban. Szívelégtelenség miatt nem volt alkalmas a frontszolgálatra, ezért vezényelték a koncentrációs táborba. Kitartott amellett is, hogy sok mindenről nem szerzett tudomást, mivel zárkózott természete volt; ezen kívül az egységében, ahol szolgált, nem voltak nácik. A bírói kamara úgy látta, hogy ez csak egy kitalált igazság. „Ön körül a leggonoszabb nácik voltak!” – válaszolta Anne Meier-Göring bírónő, a kamara elnöke.

Dey az utolsó szó jogán bocsánatot kért a túlélőktől és a meggyilkoltak leszármazottaitól.

„Örülök, hogy Bruno Deyt, az egykori SS-legényt elítélték” – nyilatkozta Josef Schuster, a Német Zsidók Központi Tanácsának elnöke. „A koncentrációs tábor őreként a nemzeti szocialisták gyilkos gépezetének része volt. Közreműködött több ezer ember szisztematikus meggyilkolásában. Az ítélet egyfajta kései igazságszolgáltatás. Ugyanakkor azt jelzi, hogy a náci bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, még 75 évvel a háború vége után sem” – folytatta Schuster. „Míg Bruno Dey évtizedekig gondtalan életet élt, a Soát túlélők sosem felejtették el a szörnyűségeket és szenvedéseket, amiken keresztülmentek.”

A náci bűncselekményekre vonatkozó jogfelfogás néhány évvel ezelőtt változott meg. Eszerint egy koncentrációs táborban már a puszta jelenlét is bűnrészességnek tekintendő, például ha valaki őr vagy írnok volt. Precedens értékű volt az ukrán származású John Demjanjuk esete, aki Sobiborban teljesített szolgálatot. 2011-ban öt évnyi börtönbüntetésre ítélték, ami végül nem emelkedett jogerőre. Revíziót kért, azonban annak elindítása előtt meghalt.

A mostani ítélet jogtörténeti jelentőséggel is bír: ez az első estet, hogy egy bíróság az embertelen körülményeket a tömeggyilkosság eszközének tekinti. Koncentrációs táborok őreit eddig csak közvetlenül elkövetett gyilkosságokért vagy abban való segédkezésért ítélték el.

A Nemzeti Szocialista Bűncselekményeket Felderítő Központi Hivatal (Zentrale Stelle zur Aufklärung von NS-Verbrechen) adatai szerint a német ügyészségek további 14 ügyben folytatnak nyomozást koncentrációs táborokban elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban.