Kertész Imrét kihagyták, Wass Albert „portrét” kap, Radnóti Miklós leminősül „metszetté”

Felháborodást kelt az antiszemita, horthysta Takaró Mihály vezényletével készült új Nemzeti Alaptanterv. Az irodalom tananyagból például nemes egyszerűséggel kihagyták az eddigi egyetlen magyar Nobel-díjas írót, Kertész Imrét, de kapnak helyett a diákok például kötelező Wass Albertet. 

Néhány idézet irodalomtanároktól, tankönyvíróktól, tantervfejlesztéssel foglalkozó szakemberektől:

Herczeg Ferenc„életmű szintű” szerző, szemben például Móricz Zsigmonddal…; Wass portrét kap, Radnóti leminősül portréból „metszetté”…

A kötelező olvasmányok egy része ügyesen el van bújtatva, ugyanis nem a Kötelező olvasmányok, hanem valamilyen más alcím (Alkotók, Portrék, Metszetek) alatt szerepel. A 2012-es tanterv csak választhatóként tartalmazta például Burns, Defoe, Dsida, Eliot, Fekete István, Heine, Nyirő József, Sütő András, Szabó Dezső, Szabó Magda vagy Wass Albert nevét. Most ők is mind kötelezők lettek. A közhiedelemmel ellentétben egyébként 2012-től Wass Albert csak az alsó tagozatban szerepelt gyermekverssel, Szabó Dezső egy esszérészlete, Nyirő József egy regénye is csak választható lehetőségként volt jelen.

Természetesen a felsorolásban kitűnő és fontos írók is szerepelnek, a baj az alternatíva nélkül kötelezővé tétel és/vagy a túldimenzionálás. Szabó Magda például kitűnő és népszerű író, de aránytévesztés, hogy két regénye és egy drámája is kötelező lett. Nem lesz viszont kötelező, sőt választhatóan kötelező sem a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanságja vagy a modern magyar epikába bevezetést jelentő Iskola a határon sem. Ahogy Camus és Bulgakov is lekerül az ajánlott szerzők listájáról.

A tanterv megformálásában, preferenciáiban világosan érzékelhető Takaró Mihály szemlélete. Jól érvényesül a két világháború közötti irodalomról alkotott kánonkoncepciója, mely a nyugatos írók mellé kívánja emelni az erdélyi (transzilvanista) és a „nemzeti konzervatív”, illetve a Trianonnal foglalkozó irodalmat. Wass, Nyirő és Herczeg kiemelése – vagy például Reményik erőteljes szerepeltetése ezt a kánonátrendezést hajtja végre.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke (hvg.hu)

Herczeg Ferenc például olyan súlyú író lett, mint Arany János, kötelező életművel, regénnyel. Wass Albert úgyszintén, ez viszont két szempontból is problémás: egyrészt nyilvánvalóan ideológiai megfontolásból került az alaptantervbe, másrészt a műveinek esztétikai minősége elmarad a többi oktatott szerzőétől.

Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének tagja (hvg.hu)

Jellegzetes, hogy a holokauszt előzményeinek kapcsán nem nevesíti a deportálások fogalmát – ugyanakkor a Szovjetunió és az 1950-es évek tárgyalásánál deportálásoknak nevezi az emberek Gulagra szállítását. Vagyis a deportálás fogalmát a NAT a kommunista típusú rendszerekhez köti. A Horthy-korszakot a Trianon utáni „talpra állás” időszakaként minősíti a szöveg, a Kádár-rendszert pedig leegyszerűsítve diktatúrának nevezi, miközben ezt fontos lenne árnyalni.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke (nepszava.hu)