Képviselők vagy semmittevők gyülekezete?

Írta: Szombat - Rovat: Külpolitika, Politika

A két sikertelen választás után 2020 márciusában tartandó, harmadik izraeli parlamenti választás kapcsán beszélgetett Alekszandr Valdman műsorvezető Alekszandr Cinker politológussal és Lazar Danovics újságíróval az ITON TV, az első izraeli független orosz nyelvű internet csatorna hétvégi adásában.

A Kneszet, az izraeli parlament

AV: Immár egy éve, hogy a Kneszet gyakorlatilag nem ülésezik. Az állami alkalmazottak javadalmazásáról szóló törvény értelmében a fizetéseket indexálják, mértéke évi 3,4%. Az eddigi havi 44.019 sékel képviselői fizetések januártól 1320 sékellel emelkednek. Kérdésem: távol állok-e az igazságtól, ha azt mondom, hogy az izraeli polgárok a 2019-es naptári évben semmittevőket és bűnözőket etettek?

LD: Nem lennék ennyire szigorú és nem fogalmaznék ilyen élesen, ezért megjegyzem, hogy azért valamivel foglalkoztak: a választási kampányok idején az országot járták, találkozókat tartottak, frakcióüléseken vettek részt, bár mint utóbb kiderült, ennek sok értelme nem volt. A minisztériumok közben a költségvetési terveknek megfelelően működtek. Elmondhatjuk, hogy 2019 nem volt egy nehéz év a választottak számára, talán izgalmas, küzdelmes lehetett. Én csak egyet nem értek, hogy nem jutott eszébe egyetlen egy képviselőnek sem, hogy azt mondja: nem veszem föl a pénzt, vagy ez populizmusnak tűnhet? Hiszen ez az 1320 sékel…

AV: Éppen annyi, amennyit a létminimum határán élők kapnak segély formájában. Több százezer ember ebből vergődik, vásárol élelmet, gyógyszert. Közülük a szerencsésebbje él bérlakásban.

LD: Hozhattak volna olyan határozatot, hogy az emelést elnapolják, és később majd visszatérnek rá.

AC: Alig akad olyan a képviselők között, akinek a fejében ez akárcsak megfordulna. Amikor képviselő voltam, a fizetés ennek a fele volt. Az átlagfizetéshez kötötték, és azzal együtt nőtt a jelenlegi 45 ezerre, ami kb. 12 ezer dollárnak felel meg. Egy törvénymódosítás azt tartalmazhatná, hogy – amint az számos ágazatban szokás – egy évre fagyasszák be, azaz most ne legyen emelés, a következő évtől viszont a kétszeres összeg járna. Most a harmadik választásokhoz közeledve erősödnek a hangok, hogy vagy a népet kell leváltani – ami nem egyszerű dolog –, vagy pedig a politikusokat. Utóbbiak kiszámították, hogy egy ilyen lépés nem oszt, nem szoroz, aki márciusban Bibire akar szavazni, az  rá fog, aki pedig nem támogatja őt, az ellene. Ebben az évben már semmi dolguk nincs: a Kneszetet feloszlatták, új még nem állt föl. A látványos PR-lépés elmaradt…

LD: Ehhez még azt tenném hozzá, hogy a harmadik voksolás eredményeként a jelenlegi képviselők 10–20 százaléka elbúcsúzik mandátumától. Persze a jelöltek is változnak, és átállások is várhatók más pártokhoz.

Кнессет: Депутаты или бездельники с уголовниками?

Кнессет фактически не работает с декабря 2018 года. Очередные внеочередные пройдут в марте 2020. Но это не мешает народным избранникам исправно получать свою немаленькую депутатскую зарплату, которая с января вырастет еще на 1320 шекелей и составит 45039 шекелей. Означает ли это, что израильтяне больше года “кормят” бездельников и фигурантов уголовных дел?

AV: Annak idején volt szerencsém parlamenti segéderőként dolgozni. Bemegyünk az egyik szobába, és az engem kísérő hölgy az asztalon lévő paksamétára mutat: látod? Azok a képviselők bűnügyi vizsgálati anyagai. De vajon változott-e a helyzet mondjuk az elmúlt másfél évtized alatt?

LD: Hány képviselő ellen folyik bűnvádi eljárás jelenleg? Talán hatan vannak, ami öt százalékot tesz ki. Ez nem túl sok, más kevésbé fejlett kvázi jogállamokban a bűnvádi eljárás alattiak vagy pénzügyi botrányba keveredettek aránya eléri az ötven százalékot. Nálunk viszont vannak visszaesők, köztük olyanok, pl. miniszterek, akiket már harmadszor gyanúsítanak. Ezt én szégyenletes dolognak tartom.

AV: A mai napon Liberman fölvetette azt, hogy Netanjahu mondjon le minden tisztségéről, cserébe pedig szüntessék be az ellene folytatott bírósági eljárást. Ezt PR-fogásként értékeljük, vagy másról van szó?

AC: Amikor az egyik pártvezér ilyen ajánlatot tesz a másik párt vezérének, azt akár zsarolásnak is felfoghatjuk. Más. A kilencvenes évek elején ifjú alijázóként Jurij Sternt kísértem – az „orosz” pártot szerveztük, bementünk egy étterembe. Megjelent ott egy Kneszet képviselő – és minden figyelem rá irányult, érezhető volt a felé áramló tisztelet. Az évtized végén a párt koordinátora voltam és a városokat jártuk. Az emberek jöttek javaslatokkal, mondom, adják ide, én átadom az illetékesnek. Azok meg kételkedtek, átadják, vagy nem adják, ki tudja? Ha telefonáltunk, azt kérdezték, jön-e a miniszter, ha a válasz az volt, hogy a képviselő jön, nem voltak lelkesek. Azóta eltelt húsz év, és a viszony a képviselőkhöz jelentősen romlott, érződik ez a találkozókon a választókkal.

AV: Más idők voltak. Akkor szinte minden képviselőt ismertünk, és nem csupán látásból, de személyesen.

AC: Világos, hogy a választási rendszer gyökeres változtatásra szorul. Akkor talán nem lesz három választás egy éven belül, és a képviselők ismertebbek lesznek. Hiszen a jelenlegi felmérések szerint a népesség mindössze 3%-a van bizalommal a parlament irányában.

AV: Közvélemény-kutatások szerint a választók 38%-a szeretné, ha Gantz lenne a miniszterelnök; ezzel egy százalékkal megelőzi Netanjahut. A válaszadók 38%-a szerint Netanjahu, 33%-a szerint Liberman, 6%-a szerint pedig Gantz felelős a sorrendben harmadik választásért.

LD: Ha így megy tovább, egyre inkább válságba süllyedünk, és akár negyedik, ötödik vagy hatodik választás is elképzelhető. Az előttünk álló három hónap is nyilván hasonló bohóckodással telik majd, mint a korábbi kampányok. Utána viszont valamit cselekedni kell. A pártbeli jelölések rendszere túlélte magát. Pártok, aprópártok, pártocskák tűnnek föl a színen, majd lejáratva magukat sietve eltűnnek. Olyanokra van szükség, akiket a nép jelöl, nem pedig ismeretlen pártok jelöltjeire. Az előző választások előtt elképesztő méreteket öltött a pártok burjánzása, már normális nevet is képtelenek voltak kitalálni maguknak. Mit is mondhatnék? Uraim, ezt önök csinálták, most már takarítsák el maguk után!

AC: Az, hogy Gantz hallgat, márpedig szinte mindig hallgat, teret enged a Netanjahu és Liberman közötti huzakodásnak. A közvéleménynek pedig az a benyomása, hogy ők ketten felelősek a harmadik választásért. Az világos, hogy a Jiszrael Bejténut Liberman vezeti, a Likudnál pedig még lehet „előválasztás”, de könnyen megeshet, hogy mindkét párt szavazatokat veszít márciusban.

LD: Lássuk be, hogy olyan cikkcakkoktól, amilyeneket Netanjahu mutatott be, Liberman távol tartotta magát.

AV: Mindketten megérik a pénzüket…

Hárman kórusban: És mi is!

Bassa László fordítása

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]