Képes-e Belgium megvédeni zsidó polgárait?

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Sokan érzik úgy, hogy a kormány kevésbé képes megvédeni a civil lakosságot, zsidókat és nem zsidókat egyaránt, mint Franciaország.

Antwerpen

Purim és terrorveszély Antwerpenben (Fotó: JTA)

Antwerpen – a több száz automata fegyverrel felszerelt katona és rendőr ellenére Isaac Micheli nem érzi úgy, hogy javult az emberek biztonságérzete a környékén.

„Amikor a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal, akkor a katonák akár kartonfigurák is lehetnének.”

Így gondolja Michaeli, aki negyvenes éveiben járó ékszerész és Antwerpen zsidónegyedében él családjával. Itt megközelítőleg tizenkétezren laknak,

ez Európa egyik legnagyobb ultraortodox közössége.

A katonák 2014 májusa óta védik a negyedet és 98 zsidó intézményét, a brüsszeli Zsidó Múzeum ellen intézett terrortámadást követően, melynek során négy embert gyilkoltak meg. Azóta a jelenlétük tovább nőtt a fokozódó veszéllyel járó időszakokban – beleértve a múlt héten Brüsszelben történt terrortámadás-sorozatot, melyben legalább 31 ember halt meg és 300 megsebesült.

A belga zsidók dicsérték az őrjáratokat és a kormány 4,5 millió dolláros juttatását, amivel hozzájárult a közösség védelméhez. De a belga terrorelhárítás erőfeszítéseinek ismételt kudarcait látva más belga zsidók is osztják Michaeli szkeptikus álláspontját. Sokan érzik úgy, hogy a kormány egyre kevésbé képes megvédeni a civil lakosságot.

Múlt hét csütörtökön Menachem Hadad brüsszeli rabbi az izraeli hadsereg rádiójának ezt nyilatkozta:

„A belga hatóságoknak a biztonsági ügyekről fogalmuk sincsen – abszolút semmi.”

A rabbi elmondta, hogy a város zsinagógájánál és a Chábád Háznál állomásozó katonák elárulták, hónapok óta lőszer nélküli fegyverekkel őrzik a területet. „Ez komédia. Ez nem normális”, nyilatkozta.

Hadad vádjaira a belga védelmi minisztérium szóvivője e-mailben válaszolt a Jewish Telegraphic Agencynek (JTA), miszerint a Brüsszel utcáin szolgálatot teljesítő katonák „megfelelően képzettek és felfegyverzettek” és hozzátette, hogy ennek ellenére a minisztérium kivizsgálja a zsinagógával és a Chábád Házzal kapcsolatos vádakat.

A múlt héten katonák és rendőrök százai járőröztek a zsidónegyedben, ahol a gyerekek jelmezt öltöttek Purim alkalmából. Európa kevés városa közül Antwerpen az egyik, ahol a zsidó ünnepet az utcán ünneplik, ám az idei Purim elhalványul a tavalyihoz képest. A résztvevőknek megtiltották, hogy zenéljenek, tilos volt továbbá maszkot vagy játékfegyvert viselni. A fegyvert félreértik a katonák, a nemzet pedig gyászban volt a brüsszeli merénylet miatt.

„Ünnepeltünk, de megtörten”, mondta az 57 éves Mordechai Zev Schwamenfeld, a belzi hászid közösség prominens tagja. Kezében egy kosár édesességet tartott, amit barátainak hozott a Purim hagyománya szerint. Majd hozzátette, hogy két belzi jesivanövendék is könnyebben megsérült a brüsszeli támadások során. „Ez mindannyiunkat érint, nem burokban élünk”, mondta.

A brüsszeli terrortámadást követően a belga belügy- és igazságügy-miniszter is felajánlotta lemondását. Kudarcként értékelték, hogy képtelenek voltak időben nyomára bukkanni az egyik elkövetőnek, Ibrahim El Bakraoui-nak, az Iszlám Állam milicistájának, akit egy éve utasítottak ki Törökországból. El Bakraoui kedden felrobbantotta magát a brüsszeli repülőtéren. Egy másik öngyilkos merénylő a metróban robbantott, alig egy órával később. A hatóságok további tettestársak után nyomoznak, akik félő, ismét lecsapnak, feltehetően zsidó célpontokra.

Törökország azt állítja, figyelmeztette Brüsszelt, különösképpen El Bakraoui-val kapcsolatban. Az Európai Unió biztonsági szolgálatai további óvintézkedések életbe léptetését javasolták a reptéren.

A támadók kézenfekvő célpontokat támadtak, ahol a hatóságoknak magas készültségben kellett volna jelen lenniük, mondják a kritikusok. A támadások előtt csupán négy nappal a hatóságok letartoztatták Salah Abdeslamot, egy iszlámistát, aki feltehetően részt vett a párizsi terrortámadás-sorozatban novemberben.

A letartóztatás azonban szintén az inkompetenciával kapcsolatos vádakat erősíti. Abdeslam már négy hónapja bujkált, amikor március 18-án a nyomára bukkantak, a szülői háztól nem messze.

A rendőrség elől számos alkalommal megszökött,

beleértve novembert is, köszönhetően a törvényi szabályozásnak, ami tiltja a házkutatást este 11 és reggel 5 óra között. A rendőrség ugyan éjfél után megbizonyosodott a hollétéről, ám reggel már csupán egy üres lakást talált.

Alber Guigui, Belgium főrabbija azt nyilatkozta, hogy a nyilvánvaló botlások ellenére, „a zsidó múzeum elleni merénylet óta a belga hatóságok mindent megtesznek, amit tudnak.” 2014-ben az őrizetlen épületet ért támadás után a hatóságok „példátlan mértékben” növelték a biztonsági intézkedéseket – nyilatkozta Guigui. De a kérdésre, hogy vajon a hatóságoknak megvan-e a képessége és elszántsága, hogy megakadályozza a támadásokat, így felelt: „Nem tudom, nem vagyok biztonsági szakértő. Szeretném hinni, hogy igen.”

Guigui kissé kitérő válasza határozottan eltér a francia zsidó vezetők álláspontjától. A CRIF-nek, a francia zsidók ernyőszervezetének a vezetői gyakran nyilvánítják ki a terrorizmus ellen küzdő francia hatóságok iránti „teljes bizalmukat”.

„Nem mondanám, hogy teljes a bizalmam”, mondta Joel Rubinfeld, a belga Antiszemitizmus Elleni Liga alapítója és a CCOJB (francia anyanyelvű belga zsidók érdekvédelmi szervezetének) korábbi elnöke. De a félmegoldások hosszú időszaka után, mint mondja, a hatóságok 2014-ben „jelentős lépést tettek a zsidó  épületek és közösségi helyek biztosítására. És ez pozitív előrelépés, amiért hálásak vagyunk.”

A növekvő antiszemita cselekmények és a csökkenő személyes biztonságérzet miatt, az elmúlt öt évben jelentősen megnőtt a Belgiumból Izraelbe kivándorlók aránya.

Az elmúlt évben 287 zsidó vándorolt ki Izraelbe a 40 000 fős a zsidó lakosságból, ami a legmagasabb érték az utóbbi évtizedben. 2010-2015 között átlagosan 234 belga zsidó alijázott évente. Ez 56%-os növekedés a 2005-2009-es időszakhoz képest, amikor is évente átlagoson 133 bevándorló érkezett Izraelbe a hatóságok adatai szerint.

Franciaországnak is megvan a maga dzsihád-problémája, ami rekordszámú izraeli bevándorlót eredményezett, „de Franciaország szuperhatalom, erős hadsereggel és elkötelezett vezetéssel, amivel úgy tűnik, Belgium nem büszkélkedhet”. Így vélekedik Alexander Zanzer, egy antwerpeni zsidó, a Zsidó Jóléti Ügyekért Felelős Királyi Társaság igazgatója Belgiumban.

„Nincsen meg az a bizalmam, amit sok francia zsidó érez a hatóságokkal kapcsolatban.”

Amíg Franciaországban „van vezetés, ami képes döntéseket hozni, addig Belgiumban a bürokrácia önmagát működteti”. És míg békeidőben ez talán a jól működő demokráciának lehet a jele, addig vészhelyzet esetén az erőskezű vezetés nélkülözhetetlen.” Zanzer felidézte, hogy 2012 és 2013 között húsz hónapon át politikai patthelyzet volt Belgiumban, ami megakadályozta a kormányalakítást.

Akárcsak Michaeli, Zanzer is azt mondja, hogy az Antwerpeni zsidónegyed önkéntesen szerveződő őrjárata sokkal nagyobb biztonságérzetet adott számára.

Michael Freilich, a Joods Actueel, egy antwerpeni zsidó újság főszerkesztője azt nyilatkozta, hogy az erőszaknak és fokozott katonai jelenlétnek megvan a lélektani ára, habár dicsérte a rendőrség munkáját, a különleges őrjáratokat. A brüsszeli támadások után Freilich három fia közül az egyik enyhébb pánikrohamot kapott az iskolában, ami egyébként állandó katonai védelem alatt áll.

A zsidónegyed szívében található, tágas otthonukban Freilich és felesége, Nechama – mint elmondták – bizonytalanok voltak abban, mit kellene mondaniuk a 8 éves gyermeküknek. „Meg akartuk őket nyugtatni, hogy a dolgok rendbe jönnek és azt mondtuk nekik, hogy itt nagyobb biztonságban vagyunk, mint Brüsszelben. De nem tudtuk nekik azt mondani, hogy itt ez nem történhet meg. Mert igenis megtörténhet.”

A Jerusalem Post cikkét Cseresznye Gábor fordította.

támogatás
[popup][/popup]