Kávészünetben vitatják meg az „Évszázad béketervét”

Avagy: mi szerepel a Jared Kushner által szervezett bahreini konferencia napirendjén?

Ron Kampeas, a Jewish Telegraphic Agency vezetője nagyobb cikkben tekintette át, mi várható a most szerdán kezdődő bahreini tárgyalásoktól, melynek távlati célja egy izraeli-palesztin megállapodás létrehozása.

A szerző szerint egyre inkább úgy tűnik, hogy a sokak által az „évszázad megállapodásának” nevezett ügy – most szerdán esedékes – első tárgyalási fordulója egyre inkább afféle kisebb kávépartinak tűnik.

A Jared Kushner, Trump elnök veje és főtanácsadója által vezetett csapat, amely a békefolyamat gazdasági vonatkozásain dolgozik vagy két éve, igyekszik mérsékelni a várakozásokat a küszöbön álló bahreini értekezlettel kapcsolatban.

Több mint két éve Trump elnök „a végső megállapodásnak” nevezte. (Nem világos, ki ragasztotta rá az „évszázad megállapodása” jelzőt, amit azóta széles körben használnak, különösen arab vezetők.)

Kushner szerint a szerdai „műhelybeszélgetés” lesz, nem pedig csúcstalálkozó. Komolyabb izraeli vagy palesztin tisztségviselők nem is lesznek jelen. Egyetlen palesztin üzletember jelentkezett (a többiek bojkottálják a találkozót), és csak néhány izraeli üzletember részvétele várható. Szerda reggel tehát „hálózatépítő kávézgatásra” kerül sor.

Ben Caspit, a Maariv és Al Monitor szemleírója szerdán posztolta a június 25-26-i programot a twitteren, és az nem oszlatta el a Kushnert övező szkepticizmust.

Kushner és csapata két éven át dolgozott a terven és azt nyilatkozták, hogy azt részletesen kimunkálták. Állításuk szerint az idő most nem alkalmas a politikai rész beterjesztésére, többek között a jelenlegi izraeli választási előkészületek miatt. Ugyanakkor a terv igazi újdonsága a gazdasági aspektus.

Mindazonáltal kevés mutat ara, hogy a kétnapos találkozón valóban kimunkált tervet tesznek le az asztalra.  A tárgyaláson részt vevő küldöttség összetétele is erre utal. Mintha maga Kushner is ötleteket várna. A szerda reggeli első szekcióülés „Megnyitni a gazdasági lehetőségeket” címmel állítólag „a globális üzleti vezetőknek és befektetőknek szól” arról, „hogyan pörgethető föl a gazdasági tevékenység és érhető el fenntartható növekedés”.

A megegyezésről

Kushner egy eseményen vesz részt, ez pedig „beszélgetés” lesz Tony Blairrel. Címe „A Nyugati-part, a Gázai-övezet és a régió számára a prosperitáshoz vezető legjobb út kijelölése”.

2008 és 2015 között a korábbi brit miniszterelnök volt az, akinek kulcsszerep jutott volna a az akkori amerikai elnök, George W. Bush által beterjesztett kétállami megoldást célzó „útiterv” megvalósításában. Kushner eddigi nyilatkozataiban lenézően nyilatkozott erről az elképzelésről. Blair jelenléte visszatérést jelentene ehhez a régi megközelítéshez? Kushner a korábbi béketárgyalásokat „a történelem által meghaladottnak” minősítette, és kijelentette, hogy „a régi módszer nem igazán működött.”

Mi volt az értelme a Palesztin Hatóság elidegenítésének?

A napirend nagy része olyan forgatókönyvekkel foglalkozik, amelyek célja a helyi infrastruktúra fejlesztése, egy hatékony gazdasági rendszer megteremtése, amint azt Kushner javasolja. Az infrastruktúra kulcsa azonban a Palesztin Hatóság, ha tetszik, ha nem. Kushnernek és csapatának ez nem igazán tetszik, ezért leállította a palesztinokat támogató ENSZ segélyszervezet, az UNRWA amerikai támogatását, a hatóságot többször is korruptnak és alacsony hatékonyságúnak nevezve. Nem csoda hát, hogy a Palesztin Hatóság nem lesz ott a megbeszélésen.

„A növekedés új alapjai” elnevezésű szekcióülés célja „a közintézmények és a kormányzati folyamat, a jogi és szabályozási környezet megerősítése.” Miféle közintézményeké? Milyen kormányzaté? Hogyan veszi fel a kapcsolatot Kushner a Palesztin Hatósággal? Vagy netalán le akarja váltani? Hogyan, mi módon?

Ígéretek várhatók?

Kushner – rejtélyes tervének valóra váltásához – állítólag 50–70 milliárd dollár támogatásra számít az öbölállamoktól és üzleti köröktől. Az utolsó szekciót Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter moderálja majd „Beszélgetés a pénzügyminiszterekkel” elnevezés alatt. A baj csak az, hogy mindeddig egyetlen miniszter jelentette be részvételét, a vendéglátó bahreini…

És mi lesz Gázával?

A Gázai-övezet, amelynek legnagyobb szüksége lenne infrastrukturális fejlesztésekre, a Hamász terrorista csoport igazgatása alatt áll, amely ellen az USA szankciókat vezetett be, és amelyet az szunnita arabok többsége élesen elítél. A legnehezebb kérdés, amely azóta áll fenn, amióta a Hamász 2006-ban átvette átvette a hatalmat: hogyan szabaduljon meg Gáza a pária státusztól, úgy hogy közben hatékony gazdasági politikát vezet be, és milyen legyen az a politika?

A JTA cikke nyomán Bassa László