Katolikus lengyel First Lady – zsidó felmenőkkel

Amikor idén márciusban a konzervatív és katolikus lengyel államfő Andzej Duda Budapestre látogatott, egy nagyszabású ünnepséget rendeztek a Pesti Vigadóban a magyar-lengyel barátság napja alkalmából. A lengyel elnök és felesége, Agata Kornhauser-Duda, Áder János és neje kíséretében ünnepi misén is részt vettek, amelyet a Szent István-bazilikában celebráltak tiszteletükre.

A lengyel államfő és neje a katolikus vallást gyakorolják, találkoztak Ferenc pápával is, sőt, Duda kijelentette, hogy Lengyelország hű marad keresztény örökségéhez, a keresztény hagyományból erednek a mai problémák megoldásai is.

Talán éppen ezért is lepett meg sokakat, hogy Duda feleségének, a lengyel First Ladynek zsidó felmenői is vannak.   Igazi kelet-európai történet ez.

Tavaly a konzervatív jobboldal jelöltje, Andrzej Duda, nyerte a lengyel elnökválasztást.  Az előrejelzések szerint a biztos befutó Bronisław Komorowski volt, de már az elnökválasztás első fordulójában a második helyre szorult. A második forduló még izgalmasabbra sikeredett, és végül május 25-én Komorowski elismerte vereségét. Andrzej Duda a szavazatok 51.5%-ával lett Lengyelország elnöke.

Duda és felesége mindketten 44 évesek; krakkóiak és a középiskolában ismerkedtek meg.  Agata Kornhauser a Nowodworskiego középiskolába járt míg Andrzej Duda a Sobieski-ba. A két rivális középiskola egy közös táncrendezvényén találkoztak, szerelem volt ez az első látásra. Andrzej minden nap az iskola előtt várta Agatát, majd hazakísérte és azóta is elválaszthatatlanok. Agata német szakon végzett a krakkói Jagelló Egyetemen és ma éppen a Sobieski középiskolában tanít, Andrzej ugyancsak a Jagelló Egyetemre járt, ott jogot hallgatott. Egy lányuk van, aki szintén joghallgató.

Agata édesapja nem más, mint a neves zsidó származású lengyel költő, író, irodalomkritikus Julian Kornhauser.   Könyveit magyarra is lefordították. Édesanyja, Alicja, aki katolikus.

Duda elnök beiktatása után bejelentette, hogy a lengyel elnöki rezidencián ezután megünneplik a Hanuka ünnepét is. Ilyenre még nem volt példa. 2016 januárjában Auschwitzban térden állva imádkozott az áldozatokért. Később nejével együtt avatta fel a lengyel embermentők emlékművét. És idén júniusban ő volt az első lengyel elnök, aki ellátogatott Kielcébe, hogy megemlékezzék az 1946-os pogrom áldozatairól. A 70. évfordulón kereste fel azt a zsidó temetőt is, ahol az áldozatokat eltemették.

Lengyelországban is nehéz a szembenézés a Holokauszttal és a kielcei vérengzés különösen fájdalmas. 1946-ban Holokausztot túlélő zsidókra támadtak rá lengyelek a Varsó melletti Kielcében, a pogromnak 42 ártatlan áldozata volt. Lengyelek öltek lengyel zsidókat. A szégyenletes események sokkolták a Holokauszt túlélőket, sokan azonnal távoztak az országból.

Lengyelország ma – Magyarországhoz hasonlóan – nehezen, éles viták, felelősségrelativizálás közepette néz szembe a múltjával.

Duda az első lengyel elnök, aki gesztusával elismerte, hogy lengyelek is részt vettek a zsidók elleni atrocitásokban és felelősek az ott elkövetett bűnökért.