Kabul: tízezrek várakoznak az evakuációra

Aggódó afgánok várják, hogy az amerikaiak beváltsák kimenekítésükkel kapcsolatos ígéretüket.

Joe Biden pénteken ismételten ígéretet tett arra, hogy az amerikai kivonulás augusztus 31-i határidejéig minden amerikait és a háborúban nekik segítő afgánt kimentenek az országból. Az elnököt a pandémia erősödése miatt is folyamatosan bírálják. Közben a tálibok vezetője a fővárosba érkezett az új kormányalakítási tárgyalásokra.

Szombaton az USA nagykövetsége figyelmeztetést adott ki: senki se menjen ki a kabuli reptérre, aki „nem rendelkezik az amerikai kormány képviselőjének személyre szóló utasításával” mivel a város nem biztonságos. Ennek ellenére tömegek szoronganak a reptér szögesdróttal megerősített betonoszlopai között.

A több tízezer tolmács, és az amerikaiak egyéb segítői a húszéves háború során, nem érzik magukat biztonságban, és családjukkal együtt igyekeznek elhagyni az országot, miután azt a tálibok egy hét leforgása alatt teljesen elfoglalták.

Egy tálib tisztviselő szerint Abdul Ghani Baradar mullah, a tálibok vallási vezetője, aki a múlt évi béketárgyalásokat folytatta az amerikaiakkal, Kabulba érkezett. Korábban ő tárgyalt Hamid Karzai ex-elnökkel és másokkal. A tálibok az idegen csapatok teljes kivonását követően nyilatkoznak majd a kormányalakításról.

Abdullah Abdullah, a leköszönő kormány egyik főtisztviselője Twitter üzenetében arról írt, hogy ő és Karzai szombaton találkoztak Kabul tálib kormányzójával, aki arról biztosította őket, hogy „mindent megtesz az állampolgárok biztonságáért” a városban.

A kimentés folytatódott, bár a reptéri káosz, a tálib ellenőrző pontok és a bürokratikus ügyintézés miatt akadtak szinte üres járatok is. Egy péntek éjszaka induló német gép 172 utast szállított, a következő két járat viszont csak hetet, ill. nyolcat.

Boris Johnson brit miniszterelnök pénteken azt nyilatkozta, hogy naponta ezer személyt szállítanak el, és a helyzet ”stabilizálódik”. Szombaton viszont egy tengerészgyalogosból jótékonysági igazgatóvá átvedlett hivatalnok azt állította, hogy az állapotok nemhogy javultak volna, egyenesen rosszabbodtak.

Paul Farthing a BBC rádióadásában mondta: „Nem tudjuk elhagyni az országot kockázat nélkül… A helyzet mit sem javult tegnap óta”. Farthing számára a brit hatóságok biztosítottak helyet egy gépen, a Nowzad állatvédelmi egylet 25 dolgozója és családjuk számára viszont nem.

Miután a katari tranzit állomás nem tudott több utast fogadni, Kabulban több órán át szünetelt az indulás. Bahrein szombaton bejelentette, hogy engedélyt ad tranzit zónájának használatára. Az Egyesült Arab Emírségek készen áll arra, hogy ötezer afgánt fogadjon, „amíg azok továbbutaznak más országokba.”

Pénteken az amerikai hadsereg tisztje nyilatkozta, hogy 5.700 személy, köztük 250 amerikai állampolgár hagyta el Kabult tizenhat C-17-es szállítógépen mintegy 6.000 főből álló katonai kísérettel. Az előző két napon 2.000-2.000 embert szállítottak el.

Hivatalosan megerősítették, hogy USA katonai helikopterek cirkáltak a reptér fölött, és 169 amerikait vettek fedélzetre. Nincs pontos információ arról, hány amerikai rekedt Afganisztánban, de becslések szerint számuk akár 15.000 is lehet.

Mindeddig 13 ország jelentette be, hogy hajlandó veszélyben lévő afgánokat befogadni, akár rövid időre. Erről Antony Blinken külügyminiszter nyilatkozott, hozzátéve, hogy további 12 állam tranzit pontokat alakít ki az evakuáltak részére. Péntek éjszaka mintegy 300 amerikai érkezett az USA (németországi) Ramstein légitámaszpontjára, egy ilyen tranzit állomásra.

Az olasz védelmi minisztérium videót tett közzé, amelyen egy 80 tagú afgánokból álló csoportból nyilatkozott valaki: „Fáradtak vagyunk. Boldogok vagyunk. Biztonságos országba érkeztünk.”

Egyre sürgetőbb a kérdés: a sok afgán menekült hol talál végül otthonra? Az európai vezetők közül sokan attól félnek, hogy megismétlődik a 2015. évi migrációs válság. Véleményük szerint azok az afgánok, akik nem segítették a Nyugatot, inkább az Afganisztánnal szomszédos országokban találjanak menedéket maguknak. A szállítógépekre kívülről kapaszkodók képei sokkolták az európai közvéleményt, és mélyítették Európa aggodalmát.

Az otthon maradtaknak a tálib rendszerhez kell alkalmazkodniuk. A tálibok azt mondják, hogy „befogadó, iszlám” kormány fog alakulni, amely teljes amnesztiát hirdet azoknak, akik együttműködtek az amerikaiakkal és a kormányzattal, amely a Nyugat támogatásával jött létre. Azt ígérik, hogy mérsékeltebbek lesznek az 1996 és 2001 közötti tálib rendszernél. Részletekbe nem bocsátkozva arra utaltak, hogy tisztelni fogják a nők jogait – az iszlám jog keretein belül.

Ám sok afgán attól fél, hogy visszatér a tálibok kemény rendszere, amikor a nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak, vagy otthonukon kívül vállaljanak munkát. Betiltották a tévét és a zenét, a tolvajlással gyanúsítottak kezét levágták, és napirenden voltak a nyilvános kivégzések.

Times of Israel – Bassa László