Jövőre Jeruzsálemben?

Vita és huzavona a cseh és a román nagykövetség Jeruzsálembe költözése körül

A Cseh Köztársaság először a tiszteletbeli konzulátust költözteti Jeruzsálembe 2018 májusában, utána az év folyamán a kereskedelmi és idegenforgalmi kirendeltség települ át, végül pedig maga a nagykövetség. Legalábbis egyes tervek szerint.

„Eljött az idő, hogy beteljesedjen a történelmi igazság” – nyilatkozta Tzipi Hotovely izraeli külügyminiszter-helyettes, aki prágai látogatása alkalmával Miloš Zeman cseh elnökről azt mondta: „Egyike volt azon vezetőknek a világon, akik már négy éve a képviselet áthelyezésének fontosságát hangsúlyozták”.

A prágai várban fogadást adtak a zsidó állam megalakulásának 70. évfordulója alkalmából. Ez az első alkalom, hogy

Csehországban ünnepélyesen megemlékeztek egy másik ország függetlenné válásáról.

A cseh külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki arról, hogy Prága „igyekszik megerősíteni helyzetét Jeruzsálemben azzal, hogy egy sor területen fejleszti a két ország közötti együttműködést.” Zeman azzal zárta pohárköszöntőjét: „Jövőre Jeruzsálemben.”

Múlt decemberben Zeman üdvözölte az USA egyoldalú határozatát, amiben Jeruzsálemet elismerte Izrael fővárosának. „Minden ország joga arról dönteni, melyik városát tekinti fővárosának.” A cseh elnöknek viszont igen korlátozott a befolyása az ország külpolitikájára.

Napokkal korábban azonban Andrej Babi cseh miniszterelnök arról beszélt, hogy országa nem cselekszik az ENSZ és az EU határozatai ellenében és nem helyezi át a nagykövetséget Jeruzsálembe. Inkább azt fontolgatják, hogy a kulturális képviselet vagy egy tiszteletbeli konzulátus kerüljön át Tel Avivból Jeruzsálembe.

A cseh külügyminisztérium sietett tisztázni, hogy a diplomáciai lépések mit sem változtatnak azon, hogy az ország egyetért az EU álláspontjával, miszerint Jeruzsálemet végül fel kell osztani; nyugati fele Izrael fővárosa lesz, a keleti részt pedig a palesztinok kapják.

Mindezek dacára Daniel Meron Izrael prágai nagykövete köszönetet mondott Zemannak következetes baráti politikájáért, és felolvasta Benjamin Netanjahu hozzá intézett meleg hangú levelét. Ze’ev Elkin Jeruzsálem- és Nemzeti Örökségügyi miniszter a lépések felgyorsításának fontosságát hangsúlyozta Jeruzsálem státuszával kapcsolatban. „A külképviseletek áthelyezése fontos része ennek a folyamatnak.” – jegyezte meg.

Romániában nem kevésbé zavaros a helyzet, csak a szereposztás fordított: itt a köztársasági elnök kifogásolja a költözést.

Klaus Iohannis egy nyilatkozatában arra utalt, hogy Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke

„titkos megállapodást kötött a zsidókkal”

az ország nagykövetségének Tel Avivból Jeruzsálembe történő áthelyezéséről.

Dragnea , aki Viorica Dancila miniszterelnök asszonyt kísérte le izraeli látogatásán, korábban bejelentette, hogy a kormány memorandumot adott ki a nagykövetség áthelyezéséről. A kormányfő azonban azt állította, hogy csupán vitát kezdeményeztek a kormányon belül, határozat még nem született.

A román elnök lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, akit ezek után nem tart alkalmasnak a tisztség betöltésére. „Titkos emlékeztetőről” beszélt, amiben a kormány a nagykövetség áthelyezését helyezte kilátásba. Johannis helyteleníti a lépést, és azt, hogy nem informálták előre. „Nagy hiba volt, mert külügyeket érintő bizalmas dokumentumok nem születhetnek elnöki konzultáció nélkül” – mondta Iohannis. Hozzátette, hogy Dancila izraeli látogatását titokban készítették elő, és a miniszterelnöknek nem volt felhatalmazása ottani hivatalos személyekkel történő találkozókra. Aggasztónak tartja a látogatást övező titkolózást, és azt, hogy az utazás előestéjén jelentették be.

Menáhem Margolin rabbi, a brüsszeli központú European Jewish Association (EJA) vezetője neheztelését fejezte ki a román elnök szavai nyomán, és annak nyelvezetét is bírálta: „Államfőknek ilyen helyzetben visszafogottságot kellene tanúsítani. Függetlenül attól, hogy az elnök nyilván elégedetlen azzal, hogy őt nem avatták be, mégis tartózkodnia kellene az ilyen megnyilvánulásoktól. A hasonló hangvétel a társadalom rosszindulatú elemeit bátorítja, a zsidó közösséget pedig aggodalommal tölti el.”

 

A European Jewish Press cikkei nyomán Bassa László