Jön fel a szenny

Miközben a kormánypropagandisták és utánfutóik a Jobbik évekkel ezelőtti antiszemita megnyilvánulásait idézgetik, megjelentek a színen a mai, igazi neonácik.

Feltűnik egy falfirka itt, egy másik ott, meghekkelik a tömegközlekedés egy reklámfelülete hangosbemondóját, még a belügyminisztert is zsidózzák, nem szólva a törvény egyéb szolgáiról.

Túl gyakori ez néhány hét alatt, hogy ne tűnjön fel.

Vagy csak mi észlelnénk?

A kormánysajtó és az utánfutók még mindig a régebbi újfasisztákat ekézik, évekkel ezelőtti ügyekre mutogatnak, miközben itt garázdálkodnak a maiak, az igaziak.

A néhány százaléknyi náciszimpatizáns nem vész el, csak átalakul és újra feltűnik. Ettől nem kell pánikba esni, de világosan rájuk kell mutatni, és kordában tartani őket.

Talán a törvényhozásban is képviselethez jutott újfasiszta-gyanús, új szélsőjobboldali párt nyújt biztatást az egyelőre szórványos esetekhez? Akiknek vezéralakjai közül akad, aki ott volt korábbi náci kezdeményezéseknél, mint például a kurucok nevét beszennyező náciinfó oldal? Az a párt, amelyről sokan úgy vélik, hogy a kormánypárt egy részének támogatásával nyertek teret, hogy lenyúlják a hajdani szélsőjobb szavazóit?

Olyan jól sikerült a móka, hogy már nem is lehet kordában tartani őket?

Vagy vannak náluk is szélsőségesebbek?

Netán valaki másnak is érdekében áll a zavarkeltés a politikai uborkaszezon kezdetén?

Persze, tudjuk, nagy esők esetén a csatornarendszer nem mindig bír a szennyel, és az felszivárog, rosszabb esetben elönti az utcát.

A költségvetési források lecsordogálnak, a szenny meg felszökik?

Pedig a nép választott képviselőit, valamennyi közszolgát épp azért fizetjük, hogy eltakarítsák a szennyet, nem azért, hogy tűrjék, netán hogy támogassák az áradását.

Utóbbit el sem merjük képzelni.

De azért szólunk: eddig és ne tovább!