Jeruzsálemi zavargások – ez történt egy hét alatt

Az idei évben fellángolt izraeli-palesztin konfliktusok háttere és eseménysora nem kevésbé bonyolult, mint a térség eddigi története. Sokan arra vezetik vissza a nyár óta egymást követő erőszakos cselekményeket, hogy egyrészt a zsidó oldalon egyre erősödik a Templom-hegy hozzáférhetőségének igénye, másrészt az izraeli vezetés demonstratívan támogatja az arab negyedbeli, illetve a keleti városhatáron kívüli, zsidók számára új otthonokat biztosító építkezéseket. A Templom-hegy használatának zsidó hívei azzal érvelnek, hogy nekik is járnak ugyanazok a jogok a szent helyeken, mint arab társaiknak. A város feletti rendelkezés, s ezen belül az építkezés jogát pedig mind korai, mind modern történelmük alapján természetesnek tartják.

A kődobálások – különösen a város arab részén is áthaladó villamosvonal mentén, valamint a Templom-hegyen – az Erős Szikla hadműveletet követő őszi fegyvernyugvás után is folytatódtak. Október 22-én egy 3 hónapos csecsemő és egy fiatal nő életét követelő gázolásos merénylet tetézte az addig mérsékelt erőszakot, majd rá egy hétre Jehuda Glick jobboldali aktivistát sebesítették meg életveszélyesen. A hatóságok, a lakosság és a nemzetközi közösség szinte még fel sem ocsúdhatott, amikor palesztin merénylők e hét közepén kettős gázolást követtek el szintén a jeruzsálemi villamos egyik megállójában, illetve Ciszjordániában. Az előbbiben egy fiatal, családos, drúz határőr vesztette életét, és sokan megsérültek, a másodikban pedig három izraeli katona szenvedett súlyos sérüléseket.

Bár az októberi autós merénylet után a rendőri jelenlétet mintegy 1000 fővel megerősítették Jeruzsálemben, komolyabb intézkedés csak a múlt szerdai, Jehuda Glick elleni támadás után következett, amikor is a Templom-hegyet – közel tíz éve példa nélküli módon – átmenetileg lezárták. Jobboldali zsidó aktivisták és Kneszet-tagok a merénylet hírére demonstrációt hívtak össze a Mecsetek terére október 30-án délelőttre. Véleményük szerint „a Glickre lőtt golyók minden zsidónak szóltak, akik szeretnének imádkozni a Templom-hegyen”, ezért követelték a hatóságoktól a helyszín megnyitását a zsidó hívek előtt. Mindeközben az arab negyed lakosai

 

tűzijátékkal ünnepelték a merényletet.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök az esemény másnapján, csütörtök reggel biztonsági tanácskozást tartott, és nyilatkozatában részben a Palesztin Hatóság elnökét tette felelőssé a fejleményekért: „Épp a napokban figyelmeztettem mindenkit a radikális iszlámista elemek és a Palesztin Hatóság elnöke, Abu Mazen [Mahmud Abbasz] felbujtó tevékenységének következményeire, aki [október 17-i beszédében] azt mondta, hogy minden módon meg kell akadályozni a zsidók belépését a Templom-hegyre.” Furcsállta azt is, hogy a nemzetközi közösség mindeddig egyetlen szót sem emelt a hasonló megnyilvánulások ellen, majd elrendelte a város rendvédelmének további megerősítését, kiemelve, hogy senki nem veheti az igazságszolgáltatást a maga kezeibe.

A történtek után több jobboldali kormánytag is kezdeményezte az „izraeli fennhatóság helyreállítását Jeruzsálem felett”, illetve a Templom-hegy megnyitását az ott imádkozni kívánó zsidók számára. A meghirdetett demonstrációra érkező radikális jobboldali Moshe Feiglint, a Kneszet képviselőjét a rendőrök nem engedték be a területre. A lezárást egyébként mind az arab vezetők, mind az Egyesült Államok elítélte, sőt Abbasz egyenesen „hadüzenet”-nek nevezte.

Ugyanezen a napon a Fatah, Mahmud Abbasz politikai pártja a „Harag napját” hirdette meg péntekre: „Felhívjuk a harcosokat és a palesztin nép tömegeit, hogy segítsék meg az Al-Aksza mecsetet és a megszállt Jeruzsálemet”, továbbá „fejezzék ki tiltakozásukat a szent helyek, és mindenekelőtt az Al-Aksza mecset megszentségtelenítése miatt, úgy tekintve ezeket, mint a palesztin nép és az arab iszlám nemzetek elleni vallási hadüzenetet”. Közben a rendőrség megtalálta, és tűzharcban lelőtte a letartóztatásnak ellenálló autós merénylőt, akit a Fatah és Abbasz egyaránt mártírként állított be.

A Facebookon közzétett nyilatkozat így szólt: „A Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom, a Fatah, bejelenti hősi mártírja, Mutaz Ibrahim Khalil Hijazi, ’Jeruzsálem mártírja’ halálát, aki véghez vitte a Jehuda Glick rabbi elleni merényletet, és 2014. október 30-án a mennybe emelkedett, miután tűzharcba bocsátkozott a cionista megszállókkal Jeruzsálemben.” Hasonló üzenetet tartalmazott a Palesztin Hatóság elnöke által a merénylő családjához szombaton eljuttatott részvétnyilvánító levél is, melyben Abbasz az „izraeli megszálló hadsereg terroristái által elkövetett gonosz merénylet”-nek nevezte „fia” megölését. Liberman izraeli külügyminiszter szerint ez a levél „mindennél ékesebben bizonyítja, hogy Abu Mazen partner:

 

partner a terrorizmusban,

partnere a terroristáknak, és partnere a gyilkosoknak”.

Szombaton a miniszterelnök az egész Kneszetet összehívta, hogy együtt dolgozzanak a Templom-hegy körül kialakult feszültségek feloldásán. Arra kérte a képviselőket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet. November 2-án, vasárnap ismét tanácskozásra került sor, a Kneszet Belügyi Bizottságának válságülésén, ahol Yehuda Danino rendőrfőnök kijelentette: meg fogják védeni a Templom-hegyre látogató zsidók jogait, akármilyen létszámú rendőri erőt kell is bevetniük ehhez. Azt azonban hozzátette, az eddigi kormányokhoz hasonlóan most is az 1967 óta fennálló status quo fenntartása a cél.

Egyes jobboldali törvényalkotók a megbeszélésen azt nehezményezték, hogy csak a muszlimoknak van lehetőségük imádkozni a hegyen, míg a zsidók, a keresztények és mások csupán látogathatják a területet. Miután a muzulmánok pénteki imájához részben feloldották a Templom-hegy belépési tilalmát, vasárnap már a zsidó lakosság számára is újra megengedetté vált a látogatás. A radikális jobboldali Feiglin csak erős rendőri kísérettel tartózkodhatott a közelben, nagyobb rendbontásra azonban nem került sor.

Vasárnap a Palesztin Hatóság elnöke üdvözölte a miniszterelnök felelősségteljes szavait és azt az elkötelezettségét, hogy nem kíván változtatni a Templom-hegy használatának eddigi status quo-ján. Arra figyelmeztetett, hogy a szélsőségesek provokációi az egész régió számára súlyos következményekkel járhatnak. Netanjahu hosszú folyamatot vizionált az indulatok lecsillapítására. Jeruzsálemről kiemelte, hogy Ábrahám pátriárka óta a zsidó nép legszentebb helye. Hozzátette: ellent fognak állni az iszlámista szélsőségesek szisztematikus és folyamatos kísérleteinek, amelyekkel nyugtalanságot akarnak gerjeszteni. „Az ő céljuk az – mondta, – hogy vallási indulatokat szítsanak Jeruzsálemben, és az egész Közel-Keletet lángba borítsák.”

E hét hétfői nyilatkozatában Netanjahu megismételte korábbi véleményét Abbasz elnöknek a fejleményekben játszott szerepét illetően, visszautalva az egyik merénylő családjának írt részvétlevélre. Emellett a nemzetközi közösségre vonatkozó kritikájának adott hangot, amiért hallgatnak a szerdai gyilkossági kísérlettel kapcsolatban, s ezzel szintén bátorítják az erőszakos cselekményeket.

Eközben érdekes epizódként a meglőtt Jehuda Glick fia, Shahar látogatott el a Templom-hegyre imádkozni apja felgyógyulásáért. Vele volt a Channel 2 tudósító stábja, valamint erős rendőri kíséret. „Mi nem akarunk senkit megfosztani attól a lehetőségtől, hogy itt imádkozzon – nyilatkozta a tinédzser. – Muszlimok, keresztények, bárki imádkozhat. De főként azt reméljük, hogy nekünk, zsidóknak is megengedik majd egyszer ugyanezt.”

A miniszterelnök intését nem követve, egyes Kneszet-tagok is ellátogattak a hegyre. Shuli Moalem-Refaelit, a nacionalista Bait Jehudi (Zsidó Otthon) párt képviselőjét – egy videó tanúsága szerint – több muzulmán nő inzultálta, s egyikük megpróbálta fellökni. A támadót a rendőrség letartóztatta.

Abbasz mozgalma, a Fatah e hét kedden „fegyverbe hívó” közleményt tett fel hivatalos Facebook oldalára, melyben arra szólította fel az arab lakosságot, hogy készüljenek fel a zsidók által szerda reggelre, a Glick elleni merénylet egyhetes fordulónapjára meghirdetett templom-hegyi demonstrációra, melyről egy héber nyelvű hirdetmény tájékoztatott. Abbasz két héttel korábban, október 17-én pártjának úgy fogalmazott: „Nem elég azt mondanunk: ’itt vannak a telepesek’. Lehet, hogy itt vannak, de nem léphetnek be a szentélybe. Ezt minden lehetséges eszközzel meg kell akadályoznunk. Ez a mi Al-Akszánk, a mi templomaink, és nekik nincs joguk arra, hogy belépjenek és megszentségtelenítsék.”

 

A tüzes szavak ellenére

a Palesztin Hatóság biztonsági erői jelentős méretű akciót hajtottak végre az Erős Szikla hadműveletet követő hetekben, több mint 250 hamaszos, illetve az Iszlám Dzsihád nevű szervezethez tartozó személyt tartóztatva le Ciszjordánia palesztin fennhatóság alá tartozó részén. Az izraeli védelmi hivatal megerősítette a letartóztatások tényét. Jelenleg Hebronban zajlanak hasonló intézkedések – a Palesztin Hatóság és az izraeli biztonsági erők szoros együttműködésével.

5-én, szerdán reggel, kisebb összetűzések után újra megnyílt a Templom-hegy. A rendőrség néhány maszkos, köveket hajigáló fiatalt vett őrizetbe, akiket először az Al-Aksza mecsetbe szorítottak vissza. Itt kőrakásokat, üvegeket és Molotov-koktélokat találtak. Az izraeli arab Balad párt provokatívnak és aránytalannak nevezte a rendőri fellépést, valamint a szent könyvek megrongálásával vádolta meg az intézkedőket. A rend helyreállításáig a Glick elleni merényletre emlékezőket nem engedték be a területre. Egy jelen lévő palesztin orvos szerint két lázadó komolyabb fej-, illetve szemsérülést szenvedett a gumilövedékektől.

A jordániai fennhatóság alá tartozó és a szent helyek felügyeletét ellátó Waqf jelentésében az áll, hogy az izraeli rendőrök egészen a prédikátor pulpitusáig nyomultak előre a mecsetben, amely 1967 óta a legnagyobb mértékű behatolás. Mindezekre válaszul, a Muzulmán Testvériség nevű jordániai iszlámista ellenzék november 7-e péntekre tömegtüntetés szervezésébe kezdett Ammanban. Törökország hasonló hangot ütve meg, „barbár” cselekedetnek nevezte a templom-hegyi akciót, és „a leghatározottabb válasz kialkalmazását” ígérte a nemzetközi közösség részéről az „izraeli agresszióra”.

Az erőszak megfékezésére irányuló korábbi erőfeszítések és remények ellenére a szerda déli órákban újabb véres merényletre került sor Jeruzsálem keleti részén, az egyik villamosmegállóban. A helyszínen lelőtt arab elkövető fehér furgonjával először egy határőrt gázolt halálra, majd a sínekre hajtva még több mint tíz embert ütött el. A merénylet nyomán zavargások törtek ki Jeruzsálem Óvárosában és a Damaszkuszi kapunál. A hatóságok négy embert letartóztattak, a tömeget pedig feloszlatták.

A támadás után Avigdor Liberman arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy

 

ítélje el a palesztin terrorkultuszt,

amely mártírnak állítja be és dicsőíti az elkövetőket, ahogy az elmúlt napokban Abbasz tette. Libermannal egybehangzóan nyilatkozott Benjamin Netanjahu és Naftali Bennett gazdasági miniszter is, miközben John Kerry csupán „atrocitás”-nak nevezve ítélte el a történteket. Az amerikai külügyminiszter a nap folyamán Párizsban egyeztetett jordániai kollégájával, aki miniszterelnöke kérésére még a támadás előtt hazahívta az izraeli nagykövetet, és „a muzulmán szent helyek elleni ismételt izraeli támadások” miatt panaszt tett az ENSZ Biztonsági Tanácsánál.

Eközben a jeruzsálemi villamosvonal megállóit betonkorlátokkal kezdték lezárni a további hasonló merényletek elől, Benjamin Netanjahu pedig ismét biztonsági tanácskozást hívott össze. A hatóságok részéről tömeges letartóztatásokat, illetve további 300 rendőr Jeruzsálembe vezénylését helyezték kilátásba.

Szerda este, a délihez hasonló, újabb gázolás történt Ciszjordániában, melyben három katona szenvedett sérülést. A feltételezett merénylőt nagy erőkkel üldözőbe vették, és gépjárművét megtalálták. Megelőzésként útakadályokat helyeztek el a térségben. A Hamasz üdvözölte a terrorakciót, az ENSZ, az EU, Kanada, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság pedig elítélte. A gyanúsított később feladta magát, és a hatóságok megerősítették: a baleset lehetősége sem zárható ki.

Mivel az események nyomán a város több pontján zavargások törtek ki, és a nemzetközi kapcsolatokban is feszültté vált a helyzet, Liberman izraeli külügyminiszter a Templom-hegyre látogató Kneszet-tagok felelősségét vetette fel az ügyben, akik szerinte a politikai előnyszerzés érdekében ostoba módon olajat öntöttek a tűzre. A világ vezetői önmérsékletre intik a feleket, a muzulmán oldal szankciókat emleget, Izrael pedig elkötelezettségét fejezte ki egyrészt a Templom-hegy eddigi status quo-jának fenntartása, másrészt – részben az éppen 19 éve meggyilkolt Jichak Rabinra is emlékezve – Jeruzsálem, mint Izrael egy és oszthatatlan fővárosa iránt. Csütörtök este fiatalok lövéseket adtak le egy rendőrautóra, mintegy száz zsidó tiltakozó pedig a Templom-hegy bejáratához vonult demonstrálni…

 

A Haarec, a Times of Israel és az ATV.hu cikkei alapján