Jeruzsálem – Tusnádfürdő felől nézve

Izrael csupán Magyarország pajzsa a migrációval szemben?

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök magyarországi látogatásakor, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök minapi izraeli vizitációja alkalmával úgy tűnhetett az érdeklődőknek – és a magyar zsidóság különösen érdeklődött e találkozók iránt, hiszen elemi érdeke fűződik a két ország tartalmas, jó viszonyához –, hogy hosszú távú szövetség jött létre a két ország között.

Két erős pozícióban lévő politikusról van szó, akik küzdelmeik közepette (nem egyforma mértékben) gyengítették országuk demokratikus intézményeit. Jelentős különbség azonban, hogy míg Izrael közvetlen és valóságos ellenségekkel is hadakozik, a magyar miniszterelnök inkább rémképekkel riogatja országa jobb sorsra érdemes lakosait, miközben az ország gazdaságát és sajtóját lojális hívei kezére adja.

Magyarország jobb amerikai kapcsolatokat, Izrael erős európai szövetségest remél – röviden így foglalható össze a két miniszterelnök szempontjából, találkozójuk kevéssé hangsúlyozott tétje, de azért minden érdeklődő többet látott benne – ismerve a történelmet és a mai érzékenységeket.

Orbán Viktor minapi tusnádfürdői beszéde, ami a jobboldal jobboldalának politikai téziseit sulykolta újra a jövő évi európai választások előtt, némileg más színben tüntette fel, és ezzel leértékelte a két találkozót.

„Még egy országcsoportról kell szólnom, ami mindig kiesik az érdeklődésünk homlokteréből. Ez Törökország, Izrael és Egyiptom csoportja. Ezekről most hosszan nem szeretnék beszélni, csak annyit jó, ha tudnak itt, Tusnádfürdőn is, meg Székelyföldön, hogy Magyarország, Székelyföld, Kárpát-medence és egész Európa biztonsága ma azon múlik, hogy Törökország, Izrael és Egyiptom elég stabil ország-e ahhoz, hogy az onnan Európába történő muszlim feláramlást megfékezze és megállítsa. Ha ezek az országok, bármelyik a három közül elveszíti a stabilitását, annak súlyos biztonsági következményei lesznek egész Európára nézve. Emlékezzenek arra, amikor az arab tavasz keretében Egyiptom elveszítette rövid időre a stabilitását, milyen következményekkel járt mindez. De ez igaz Törökországra is. Az elnököt lehet szeretni vagy nem szeretni, a politikai rendszerével lehet szimpatizálni vagy nem szimpatizálni, de egy dolog biztos: nekünk egy stabil Törökországra van szükségünk, amely megvéd bennünket az ellenőrizetlen feláramlástól, a migránstömegekkel szemben. Ugyanezt tudjuk elmondani Izraelről. Ha nincs Izrael, akkor létrejön az a radikális muszlim földrajzi terület, amelyről csak fenyegetést várhat Európa. Tehát nekünk az az érdekünk, hogy ezek az országok stabilak maradjanak, stabil politikai rendszerük és politikai vezetésük, vezetőik legyenek.” (Forrás: miniszterelnok.hu)

Törökországnak valóban kulcsszerepe van a Közel- és Közép-Keletről Európába igyekvő migránsok feltartóztatásában, Egyiptom is tehet valamit ilyen téren, Izrael viszont nem áll a migráció útjában. Nem teljesen világos utalás hangzik el, mely szerint Izrael akadályozza „egy radikális muszlim földrajzi terület létrejöttét.” Mintha a szónok csak azért rakta volna Izraelt ebbe az országcsoportba, hogy valami másodlagos feladatot juttasson neki, ekképp igazolva a vele fenntartott kapcsolatokat – ami Tusnádfürdőn már korántsem tűnik olyan fontosnak, mint Budapestről vagy Jeruzsálemből nézve.

Persze beszéde elején Orbán utalt rá, hogy vendéglátója intencióját követve törekszik arra, hogy „a tágas összefüggések is innen, Székelyföld, Erdély, a magyar nemzet nézőpontjából értelmezhetőek legyenek. Ezt azért bocsátom előre, mert teszek majd mindenfajta kalandozásokat, de igyekszem olyan nézőpontból beszélni a világ ügyeiről, amelynek van, lehet és lesz relevanciája Magyarország számára.”

A „két patrióta miniszterelnök” találkozása, ahogy Orbán Jeruzsálemben fogalmazott Netanjahuról és önmagáról, s a két ország együttműködése, tusnádfürdői perspektívában – ahol talán akadnak, akik nem örültek a magyar miniszterelnök izraeli barátkozásának – távolságtartóan kommentált, puszta eszközjellegű együttműködéssé degradálódott, melynek kizárólagos célja a regionális biztonsági együttműködés a migrációval szemben.

Pedig voltak, akik a két politikus találkozását egy tartalmas és perspektivikus együttműködés kezdeteként remélték értelmezni.

És még az is lehet, hogy így lesz.

Csak minderről a miniszterelnök nem tartotta helyesnek Tusnádfürdőn is hangsúlyosan szólni. Mindent a megfelelő helyen.