Jair Lapid: a lengyel Holokauszt restitúciós törvény súlyosan károsítja a két ország kapcsolatát

A lengyel szenátus pénteken jóváhagyta a szejm (a parlament alsóháza) hetekkel korábbi határozatát, miszerint 10–30 éves határidőt szabnak a visszaszolgáltatással kapcsolatos korábbi közigazgatási döntések megtámadására. A törvényt azért bírálják, mert az ellehetetleníti a túlélő zsidók és utódaik igényét a Holokauszt idején tőlük lefoglalt vagyon visszaszerzésére.

Az izraeli külügyminiszter élesen bírálta Varsót: szerinte a jóvátételi jogokat „ellopták a Holokauszt áldozataitól.”

Semmi sem képes eltántorítani bennünket attól, hogy megvédjük a Holokauszt áldozatainak becsületét, megőrizzük emléküket és harcoljunk jogaikért” – mondta Lapid, aki a törvényt korábban már „erkölcstelennek és szégyenteljesnek” nevezte.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök júniusban élesen vágott vissza Lapidnak nyilatkozatában: „Csak azt mondhatom, hogy amíg én vagyok a kormányfő, Lengyelország nem fog fizetni a német bűnökért: sem zlotyval, sem euróval, sem dollárral.” Amikor Morawiecki azt a gyanúját fogalmazta meg, hogy a túlélők és az áldozatok családjainak a pénz kell, Lapid a miniszterelnök kijelentését „antiszemitának” nevezte.

A Holokauszt utáni jóvátétel meglehetősen népszerűtlen sok lengyel szemében, ezt Andrzej Duda is fölhasználta múlt évi kampányában, amikor újraválasztották. Sokan úgy tartják, hogy igények csak Németország ellen támaszthatók. Duda: „Sohasem fogok olyan törvényt aláírni, ami örökös nélkül maradt vagyonért kárpótolna, vagy egy bizonyos etnikai csoportot privilegizálna egy másik ellenében. A károkért fizessenek azok, akik a háborút indították.”

Lengyelország az egyetlen állam Európában, amely nem hozott átfogó törvényt a nácik által elkobozott vagy a kommunista rendszer által államosított vagyon utáni kárpótlásra vagy annak visszaszolgáltatására.

Times of Israel – Bassa László