“Izraelnek joga van megvédenie magát… De nem mindegy, hogyan teszi ezt”

Kamala Harris amerikai alelnök csütörtökön kijelentette, hogy nem fog változtatni Joe Biden amerikai elnök Izraelt segítő felfegyverzési politikáján, és ezzel újra elutasította a fegyverszállítások visszafogására vagy teljes megszüntetésére irányuló felhívásokat.

Harrist a CNN-nek adott interjúban kérdezték erről a kérdésről Tim Waltz alelnök-jelöltje társaságában – ez volt az első interjúja azóta, hogy a múlt hónapban ő lett a demokrata párt elnökjelöltje.

A CNN – kiemelve a “progresszívek” felhívásait az Izraelnek szánt fegyverszállítmányok visszatartására – megkérdezte Harrist, hogy másként állna-e hozzá az Izrael és a Hamász közötti háborúhoz, mint Biden. A kérdező Dana Bash nem említette, hogy Biden valójában visszatartott egy nehézbombákból álló szállítmányt, bár annak egy részét végül elengedték, a többi szállítmányt pedig folytatták.

Harris a válaszában megismételte a múlt heti, a Demokraták Nemzeti Konvencióján tartott beszédében tett megjegyzéseit.

„Egyértelműen és megingathatatlanul elkötelezett vagyok Izrael védelme és önvédelmi képessége mellett, és ez nem fog változni” – mondta Harris.

„De lépjünk egy lépést hátra. Október 7-én 1200 embert mészároltak le, sok fiatalt, akik egyszerűen csak egy zenei fesztiválon vettek részt. A nőket szörnyű módon megerőszakolták” – folytatta az alelnök.

„Amit akkor mondtam, azt mondom ma is: Izraelnek joga van megvédeni magát. Meg is tennénk” – mondta.

„De nem mindegy, hogyan teszi ezt. Túl sok ártatlan palesztint öltek meg” – tette hozzá Harris, utalva az Izrael által a háborúban folytatott eljárással kapcsolatos aggodalmára – amit Bidennél valamivel nyomatékosabban hangsúlyozott.

Az alelnök ezután megismételte, hogy hisz az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti és túszszabadítási megállapodás sürgős szükségességében. A héten Dohában folytatódtak a közvetett tárgyalások, bár a felek továbbra is vitában maradtak az IDF csapatainak két kulcsfontosságú folyosóról való kivonásával kapcsolatban: Az Egyiptom és Gáza közötti Philadelphi és a Netzarim régióban, amely az enklávé északi és déli felét választja el.

„Ennek a háborúnak véget kell vetni, és olyan megállapodást kell kötnünk, amely a túszok kijuttatásáról szól” – hangsúlyozta Harris, megjegyezve, hogy találkozott a nyolc amerikai túsz családjával. „Legyen tűzszünet”.

Arra a kérdésre, hogy változtatna-e a fegyverszállítmányokkal kapcsolatos jelenlegi politikán, Harris nemmel válaszolt, mielőtt gyorsan folytatta a túszmegállapodás szükségességéről szóló mondandóját.

„Ha megnézzük ennek a jelentőségét a családok, a térségben élő emberek számára – a megállapodás nem csak a háború befejezésének helyes módja, hanem nagyon sok mindent lehetővé tesz abból, aminek ezután történnie kell” – mondta az alelnök, nem térve el az üzenetétől.

„Továbbra is elkötelezett vagyok – október 8-a óta – amellett, hogy mit kell tennünk a kétállami megoldás érdekében, ahol Izrael biztonságban van, és – egyenlő mértékben – a palesztinok is biztonságban vannak, önrendelkezési joggal és méltósággal rendelkeznek” – tette hozzá a demokrata elnökjelölt.

Múlt heti DNC-beszédében Harris ígéretet tett arra, hogy ha novemberben megválasztják, Izrael mindig megkapja a szükséges támogatást, hogy megvédje magát.

„Hadd legyek világos: mindig ki fogok állni Izrael önvédelemhez való joga mellett, és mindig biztosítani fogom Izrael számára, hogy képes legyen megvédeni magát” – mondta, és dörgő tapsot kapott a United Centerben összegyűlt több tízezres tömegből.

Ez a mondat a demokrata küldöttek soraiban is jelen lévő, és a párton kívüli Izrael-ellenes tüntetők elutasítását jelentette, akik Izrael fegyverembargóját követelik.

Harris nem tért el nyilvánosan a Biden-kormányzat Izraellel kapcsolatos politikájától alelnöki ideje alatt, bár egyesek úgy látták, hogy retorikája a háború alatt élesebben hangsúlyozta a palesztinok helyzetét. (Times Of Israel)