Izraeliek is csatlakoznak Ukrajna védőihez

Február 26-án, két nappal az orosz invázió megindulását követően, Ukrajna izraeli nagykövetsége felhívást intézett „kedves honfitársainkhoz, testvéreinkhez és Izrael minden felelős állampolgárához”.

Szokatlan felhívás volt ez: azoknak szólt, „akik részt kívánnak venni az orosz agresszor elleni harci cselekményekben.” A hatás olyan „különleges izgalmat” váltott ki, hogy a nagykövetség sürgősen levette a posztot.

Az orosz invázió elleni harchoz önkénteseket kereső felhívás nem csupán izraeli állampolgárokhoz szólt. Másnap Volodimir Zelenszkij elnök formálisan minden olyan külföldit megszólított, aki „csatlakozni kíván területvédelmi erőinkhez, az orosz megszállókkal szembeni ellenálláshoz.”

„A külföldiekből külön egységet szerveznek – az Ukrajna területét védő Nemzetközi Brigádot,” mondta Zelenszkij.

Nincs kétség afelől, hogy Zelenszkij még a tel-avivi ukrán követség felhívása előtt az egész világnak címezte szavait. Az viszont érdekes, hogy az Izraelhez intézett szózat volt az első. Már csak azért is, mert az eredeti nemzetközi brigádokat is a fasizmus elleni harcra szerveződtek.

A Forward c. amerikai baloldali zsidó lap a spanyol polgárháborúban önkéntesként harcoló zsidókhoz hasonlítja az Ukrajna mellett fegyvert fogni kész izraelieket.

A spanyol polgárháborúban mindenfelől érkezetek önkéntesek. A köztársaság ellen indított háborúban a falangistákat a náci Németország és a fasiszta Olaszország támogatta. A nemzetközi brigádok összlétszáma a köztársaságiak vereségekor – 1939-ben – 35–40 ezer volt.

A zsidók jelentős szerepet vittek és bátran harcoltak az antifasiszta küzdelemben. Létszámuk becsült adat, hiszen egyetlen önkéntest sem kérdeztek vallási hovatartozásáról. A történész Gerben Zaagsma könyve a zsidó önkéntesekről, a nemzetközi brigádokról és a spanyol polgárháborúról – komoly kutatásokon alapult. Szerinte minden tizedik önkéntes volt zsidó; ezek szerint számuk 3500 és 4000 közé tehető. Voltak, akik hétezer zsidó harcost említettek.

Az önkéntesek — többnyire húszas éveikben járó férfiak — főként Európából jöttek. Sokan már hozzászoktak a vándorélethez; nyugat felé tartottak, keresztül a kontinensen. A pogromok és üldöztetés hajtotta őket; Párizsban, Amszterdamban és Londonban éltek. De sokan az Újvilágból érkeztek. A legendás Abraham Lincoln Brigade 3000 idealista férfit és nőt tömörített, köztük mintegy 1000 zsidó volt.

A történészek között sokáig zajlott a vita: vajon mi vitte ezeket az embereket arra, hogy Spanyolországba menjenek harcolni. Zsidóságuk, vagy politikai/ideológiai meggyőződésük? Ha utóbbiak, azért lett ez a meggyőződésük, mert zsidók voltak? Mit jelentett számukra saját zsidóságuk?

(Létezik a célok és elvek sajátos rétege, az önkéntesek adott pillanatban uralkodó motivációjától függetlenül. Zaagsma rámutat, hogy a 2. világháborút követően „határozott elmozdulás” volt megfigyelhető, ami a zsidó polgárháborús részvételt illeti. Az önkéntesek és történészek azt „a fasizmus és a nácik előretörésére adott zsidó válasznak tartották.”)

A történész Giles Tremlett nemrég megjelent könyvében “The International Brigades: Fascism, Freedom and the Spanish Civil War” (bölcsen) keveset foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Hagyja, hogy az érintettek maguk beszéljenek. Hősei egy amszterdami testvérpár: Piet és Emiel Akkerman ábrázolásából kiderül, hogy az önkéntesek a zsidó bátorság hangsúlyozása mellett fontosnak találták az egyetemes elvek melletti kiállást.

Spanyolországba indulása előtt 1936-ban Piet hosszú levelet küldött anyjának. A férfi gyémántcsiszoló és művezető volt, és ezt írta: „Igazságtalan és elnyomó rendszerben nőttem föl. Zsidóként és munkásként egyaránt szenvedtem, de a szörnyű csapások hatására sem törtem meg.”

Azután Piet hangnemet vált. „Nem önös érdek vezetett Spanyolországba. Nem lehetett NEM jönni — ott volt az a puskaporos hordó, amely az egész világot lángba akarta borítani. Állandósítja az elnyomást, tudományosan érvel a tömeggyilkosság mellett, megtapossa és elállatiasítja az egész emberiséget.”

„Ha egyszer felismertem EZT, hogyan maradhatok otthon? Hogyan is tétovázhatnék, még gyönge képességeim birtokában is, hogy megakadályozzak egy újabb háborút, és legyőzzük a fasizmust?”– áll Piet levelében. A testvérek még ugyanabban az évben, egy hónapon belül elestek.

Három héttel azután, hogy Zelenszkij bejelentette a Nemzetközi Brigád megalakítását, mintegy 20-30 ezren jelentkeztek a felhívásra. A Haaretz cikkében nem szerepel az izraeli önkéntesek száma, de egy szakértő szerint több tucatnyian lehetnek.

Egyikük megjegyezte, hogy a vállalkozásban segítheti, hogy oroszajkú. Ám „nem volt más választásom, mint csatlakozni az egész szabad világ küzdelméhez Putyin önkényuralma és zsarnoksága ellen.” A spanyol és ukrán eset hasonló: létezhet számos ok, a tanulság viszont ugyanaz.

Forward – Bassa László