Izraeli nagyvállalat támogatta egy Holokauszt-torzító kiadvány megjelentetését

A szóban forgó, nemrég megjelent kiadvány hamisan állítja, hogy a bolgár hadsereg mentette meg az ország zsidó lakosságát a 2. világháborúban. A könyvet furcsa mód az Elbit Systems izraeli óriáscég támogatta.

A téma két kutatója, Shlomo Shealtiel és Moshe Mossek a Haaretz honlapján bírálták a könyvet.

Bulgáriában nemrég jelent meg Dimitar Nedialkov professzor, a légierő nyugalmazott tábornokának könyve „A bolgár hadsereg és a bulgáriai zsidóság megmentése” címmel. Ebben a szerző azt a – bírálói szerint – hamis tételt fejti ki, miszerint a fasiszta bolgár hadsereg föllépése tette lehetővé, hogy az ország zsidó lakossága megmeneküljön a Holokauszttól. Általános meglepetésre a bolgár és angol nyelven kiadott kötet megjelentetéséhez az Elbit Systems izraeli óriáscég nyújtott pénzügyi támogatást.

A kötet két érvet hoz föl. Az első az, hogy Thrákia és Macedónia tartományokból, melyeket a németek Bulgáriához csatoltak, a nácik deportálták a zsidókat, és a bolgárok semmit sem tehettek annak megakadályozására.

Az állítás alaptalan – írják a történészek. A thrák és macedón területeken a zsidókat a bolgár hatóságok – a katonaság és rendőrség – vették őrizetbe. Bécsben adták át őket a Gestapónak, onnan pedig a treblinkai megsemmisítő táborba szállították őket.

A bolgár kormány megtagadta a thrákiai és macedóniai zsidóktól az állampolgárságot, és 1941 áprilisában ’ellenséges elemeknek’ nyilvánította őket, még mielőtt a németek nyomást gyakoroltak volna rá. Mint ismeretes a Wannsee-i Konferencia, amelyen „a zsidókérdés végső megoldásáról” döntöttek, 1942 januárjában volt.

A thrákiai és macedóniai zsidók, valamint 8000 bulgáriai zsidó deportálásáról a szófiai zsidóügyi bizottság döntött, miután Bulgária és Németország között egyedi megállapodás jött létre 20.000 zsidó kiadatásáról. Begyűjtésüket a bolgár hadsereg és a rendőrség végezte. A zsidókat – saját pénzükön – a macedóniai Skopjéből vasúton, a dunai Lom kikötőből pedig hajóval szállították el.

A történelem torzítói a nyilvánosság és a média felé azt hirdetik, hogy a bolgár kormányzat, a király és a hadsereg nem tehettek semmit a zsidók megmentéséért.

A könyv másik tétele szerint a bulgáriai zsidóságot a bolgár hadsereg mentette meg a pusztulástól, mégpedig azzal, hogy munkaszolgálatra hívták be őket. A hadsereg a király és a kormányzat irányában teljes lojalitással viseltetett; utóbbiak a nácik hatalomra kerülését követően szoros gazdasági, katonai és eszmei kapcsolatokra törekedtek Németországgal. Zsidóellenes törvényeket fogadtak el annak ellenére, hogy az ország zsidósága korábban hazafiságáról tett tanúbizonyságot. A katonaságtól elbocsátották őket, és bevezették a 20 és 40 év közötti férfiak munkaszolgálatát, amelyet 1941–44 között folyamatosan a munkatáborokban kellett teljesíteni. A higiénés körülmények rosszak voltak, az élelmezés gyatra, az orvosi ellátás alacsony szintű. A személyzet brutálisan és megalázóan kezelte a munkaszolgálatosokat. Az 1945 telén lefolytatott szófiai perek jegyzőkönyvei, szóbeli és írásos tanúvallomások megtalálhatók a Jad Vasemben.

A mintegy 50 ezres bolgár zsidóságot nem a hadsereg, hanem a civil társadalom és kurázsi, az ortodox egyház, és egyes politikusok kiállása mentette meg.

Furcsa, hogy egy olyan tekintélyes izraeli cég, mint az Elbit Systems anyagilag támogatta a könyv megjelentetését, anélkül, hogy a Jad Vasemmel és történészekkel konzultáltak volna – szögezik le a történészek. Ezzel egy izraeli cég segédkezet nyújtott a történelem meghamisításához, és hozzájárult Bulgária felelősségének minimalizálásához, amit az ország zsidóságának szenvedéséért és az annektált területek zsidóságának elpusztításáért visel.

Haaretz – Bassa László