Izraeli költségvetés: öt évre 30 milliárd sékel az arab szektornak

Ebből 21,5 milliárd sékel jutna az araboknak, 3 milliárd a drúzoknak és cserkeszeknek, és 5 milliárd a beduinoknak.

Elmúlt hétfőn az izraeliek arra ébredtek, ami három éve nem fordult elő az országban: a kabinet elfogadta a 2021–2022 évekre szóló költségvetés tervezetét.

A számos reformot tartalmazó tervezetet még el kell fogadtatni a Kneszettel, ám a miniszterek egyetértése máris komoly eredménynek tekinthető.

A büdzsé 29,5 milliárd sékelt (9,18 milliárd USD) szán az ország etnikai kisebbségeire egy ötéves terv keretében. Ebből 21,5 milliárd NIS jutna az araboknak, 3 milliárd a drúzoknak és cserkeszeknek, és 5 milliárd a beduinoknak. Az araboknak juttatandó összeg lényegesen magasabb annál a 10,7 milliárd sékelnél, amennyit a legutóbbi ötéves terv elfogadásakor 2016-ban jóváhagytak.

Az ötéves terven felül 2,5 milliárd sékelt szánnak az arab szektoron belül jelenleg uralkodó bűnözés és erőszak megfékezésére, amely sokak életébe került az elmúlt időben. Az izraeli arabok az utcára vonultak a kormányzat és rendőrség tehetetlensége elleni tiltakozásul.

Dr. Salim Brake, aki az ország szabadegyetemén politikatudományt tanít, a The Media Line-nak nyilatkozott.

„Amennyiben a büdzsét elfogadják, az nagy előrelépést jelent az arab szektor, és végeredményben az állam számára is. A kérdés 72 éves elhanyagolása a zsidó többség és az arab kisebbség közötti szakadékhoz vezetett az oktatás és képzés, a foglalkoztatottság és az anyagi jólét terén” – állítja Brake.

Az ország statisztikai hivatala által összeállított jelentés szerint 80 jóléti mutató közül 62 tanúskodik a zsidók előnyösebb helyzetéről az arabokéhoz képest. A mutatók az egészségi állapotra, oktatásra, személyes biztonságra, és a foglalkoztatottság minőségére vonatkoztak.

Brake három problémát sorolt föl az izraeli arabok körében.

„Bővíteni kell az arab népesség munkalehetőségeit, elsősorban is az arab nőkét. Az arab – különösen a moszlim és drúz – nők integráltsági szintje a munkaerőpiacon az egyik legalacsonyabb a Közel-Keleten.”

Az ötéves program szerint az arabok száma növekedni fog a fejlett technológiai szektorban, amit képzés útján fognak támogatni. Ahhoz képest, hogy az arab állampolgárok a lakosság 21%át alkotják, a gazdasági minisztérium hivatala, az Israel Innovation Authority 2019-es adatai szerint az arabok csak 2,1%-át alkotják a hi-techben magasan fizetett alkalmazottaknak.

Brake második gondnak az erőszakot hozta föl, megjegyezve, hogy „az erőszak a gazdasággal áll kapcsolatban”. A súlyos pénzügyi helyzet a pandémiával párosulva az uzsorások karjába taszított sokakat, így a bűnözés és erőszak nőtt.

Brake optimista a tekintetben, hogy a költségvetés javít az első két problémán.

A legnagyobb gondot azonban szerinte a lakásépítésre alkalmas területek szűkössége jelenti. Ezen viszont a több pénz sem segítene, csak olyan politika, amely nagyobb területet jelölne ki az arab városi települések számára építkezés céljából – mondta az Open University professzora.

Brake-kel ellentétben Aziz Haidar, a Héber Egyetemen működő Harry S. Truman Research Institute for the Advancement of Peace munkatársa szerint a büdzsé harminc milliárd sékelje csepp a tengerben az arab gondok orvoslása szempontjából.

A The Media Line-nak nyilatkozva elmondta: több száz milliárd sékelre volna szükség. Az arab közösség finanszírozására 1961 óta tizenöt ízben dolgoztak ki ötéves tervet, de az előirányzatok sosem teljesültek.

Haidar két lépést javasol: ipari létesítmények és kereskedelmi központok létrehozását arab városi településekben vagy környékükön. Az ilyenek ritkán szerepelnek a fejlesztési tervekben. Továbbá arab startup cégek alapítását, amelyek az arab szektorból nőnének ki.

A két lépés valóban segítené az izraeli arab gazdaságot, ami pedig a zsidók és arabok hasonló integrációját, a különbségek csökkenését eredményezheti.

The Media line – Bassa László