Izraeli diplomata: „Az ENSZ hármas mércét alkalmaz”

Egyes afrikai, ázsiai országok és volt szovjetköztársaságok szavazatukkal támogatnák Izraelt az ENSZ-ben, de ezt nem merik megtenni. A nagy nemzetközi szervezetek, mint az Arab Liga, az Iszlám Konferencia Szervezete, vagy az El nem kötelezettek mozgalma, azonnal megtorolnák az Izrael-párti lépéseket.”

Izrael korábbi ENSZ delegátusa, Ron Prosor szerint a palesztinok iránt érzett rokonszenv csupán egyik oka az ENSZ Izraellel szembeni elfogultságának. Számos ország presztízs pozíciókat igyekszik szerezni a világszervezeten belül, másokat az antiszemitizmus mozgat.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa egy hónapja listát tett közzé a Nyugati Parton (Júdea és Szamária) működő cégekről. A lépést a palesztinok és a BDS mozgalmat támogató csoportok egyaránt üdvözölték. A határozatot kommentálva Benjámin Netanjahu kijelentette: nem véletlen, hogy országa megszakította a kapcsolatokat ezzel az ENSZ intézménnyel.

Izrael kapcsolatai az ENSZ-szel kezdetben, a Palesztin mandátum felosztásáról szóló 1948-as határozat idején, és a zsidó állam megalakulását követően barátságosak voltak. Az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején azonban egyre több afrikai és ázsiai ország nyerte el függetlenségét, és ezek Izraelt a palesztinokat elnyomó hatalomnak tekintették.

Ron Prosor, Izrael korábbi ENSZ nagykövete, jelenleg pedig az Abba Eban Nemzetközi Diplomáciai Intézet vezetője szerint az Izrael-ellenesség nem csupán a palesztin ügy támogatásának számlájára írható.

„Egyes afrikai, ázsiai országok és egykori szovjetköztársaságok szavazatukkal támogatnák Izraelt az ENSZ-ben, de tartanak azoktól a tömörülésektől, amelyek ebben az esetben fellépnének ellenük, és meggátolnák, hogy bizonyos pozíciókat szerezzenek a világszervezetben. Ilyenek az Arab Liga, az Iszlám Konferencia Szervezete, vagy az El Nem Kötelezettek Mozgalma (NAM), melynek képviselői ott vannak az ENSZ-ben.”

Az 1955-ben alapított és 125 tagországot tömörítő NAM alapításakor sem az amerikai, sem a szovjet blokkhoz nem tartozónak, azaz semlegesnek nyilvánította magát. A gyakorlatban azonban – érvel Prosor – ezek az országok végül Izrael-ellenesek lettek.

Kanada volt az egyik ország, amely kivívta a NAM rosszallását. 2010-ben a Biztonsági Tanács egyik helyére pályázott, de nem kapta meg a közgyűlésen a szavazatok kétharmadát. Erős a gyanú, hogy ebben szerepet játszott az ország kormányának baráti viszonya Izraellel.

 

Az ENSZ hármas mércéje

Az Izraellel szembeni ellenségesség másik oka az antiszemitizmus– állítja a volt diplomata.

„Az Izraelt illető bírálatok között nem mindegyik minősíthető antiszemitának. Amikor azonban egy demokratikus ország felé megnyilvánuló jogos bírálat antiszemita tartalommal telítődik, és a cél Izrael és a zsidó nép démonizálása és delegitimálása, az elfogadhatatlan.”

Példa erre, amikor 2008-ban Mahmud Ahmedinedzsád akkori iráni elnök a közgyűlés szószékét használta az antiszemitizmus hirdetésére: a „csaló cionistákat” az amerikaiak és európaiak félrevezetésével vádolva. Nem maradt el tőle Recep Tayyip Erdoğan török elnök, aki Izrael lépéseit Gázában a náci Németországéihoz hasonlította.

Prosor úgy véli, hogy az ENSZ azért tűri az ilyen megnyilvánulásokat, mert hármas mércét alkalmaz: egyet a demokráciákra, egy másikat a diktatúrákra és egy harmadikat Izraelre.

Az ENSZ 2018-ban Izrael ellen 20 határozatot fogadott el: az emberi jogok megsértése, a nyugati-parti telepítés felgyorsítása, és a kelet-jeuzsálemi palesztinokkal való bánásmód miatt. A múlt évben 18 Izraelt elítélő határozat született, a többi állam ellen pedig mindössze hét.

Nem tűrjük tovább!

Nem szabad beletörődni ebbe a helyzetbe – hangsúlyozta Prozor – Izraelnek fel kell emelnie szavát.

Izrael éppen ezt tette, amikor 2019 elején kilépett az UNESCO-ból, amelynek 69 éven át volt tagja. Danny Dannon Izrael ENSZ nagykövete indoklásul azt hozta föl, hogy „a világszervezetben folyamatosan átírják a történelmet, tagadják Izrael kapcsolatát Jeruzsálemhez… Nem szándékozunk olyan szervezet tagja lenni, amely szándékosan ellenünk cselekszik.”

Prosor ugyanakkor tisztában van azzal, hogy Izrael nem hagyhatja el az összes, a zsidó állammal szemben elfogult nemzetközi szervezetet, mert az világméretű elszigetelődéséhez vezetne. A nyugati, hozzá hasonlóan gondolkodó országokat kell meggyőznie igazáról.

„Nem a „rossz fiúk” miatt aggódom. Európa nyugtalanít. Meg kell érteniük, hogy ők adnak legitimációt ellenfeleinknek, és ők hagyják szó nélkül az Izrael delegitimálására irányuló felhívásokat.”

A Sputniknews cikke nyomán Bassa László