Izraelben csapnak össze a világ számítástechnikai óriásai

Izraelben a világ technológiai óriásainak kiszolgálása folyik; az ottani mérnökök egymással versengő cégeknek dolgoznak sokszor szinte egymás mellett, egyazon épület különböző emeletein.

Egy hete jelentették be, hogy az Intel kétmilliárd dollárért megvásárolta az izraeli Habana Labs céget. Ez az izraeli high-tech ágazat komoly fegyverténye, a kontextus azonban legalább ilyen fontos: mára Izrael lett az a harctér, ahol a világ technológiai óriásai összecsapnak és alakítják a számítástechnika jövőjét.

A jövő pedig a felhő alapú számítástechnikáról és a „szerver farmokról” szól. A globális cégek úgy készülnek erre, hogy izraeli startup-okat vásárolnak föl és K+F központokat létesítenek az országban, ahol a chipeket és más eszközöket tervezik és fejlesztik a szerver farmok számára. Az Intel a verseny egyik résztvevője. A többiek: Amazon, Nvidia, Marvell, Cisco és Broadcom, valamint a kínai Huawei ugyancsak milliárdokat fektettek be Izraelben, és a verseny további élesedése várható.

Az adatközpontok vagy szerver farmok – az online világ szíve. Bármit is lépünk az interneten, – képeket töltünk föl a Facebookra vagy Instagramra, a Google-on keresünk vagy a Netflixen nézünk filmeket – mindezeket a távoli adatközpontok mentik le és működtetik. Nagy szervezetek használják olyan feladatok megoldására, mint hatalmas adathalmazok elemzése. Ennek eredményeként az Amazon AWS, a Microsoft Azure és a Google Cloud által előállított szerver farmok, amelyek a felhő alapú számítástechnikai szolgáltatásokat biztosítják, igen gyors ütemben fejlődnek. A verseny a körül folyik, hogy ki alakítja ki a technikát, ami az adatközpontok leggyorsabb és leghatékonyabb működését biztosítja.

Izraelben a világ technológiai óriásainak kiszolgálása folyik; az ottani mérnökök egymással versengő cégeknek dolgoznak sokszor szinte egymás mellett, egyazon épület különböző emeletein, vagy szomszédos tömbökben.

Az adatközpontoknak különféle alkatrészekre és chipekre van szükségük. Elsősorban központi feldolgozó egységekre, amelyek a szerverek „agyaként” funkcionálnak. Az Intel csaknem monopóliumot biztosított magának ebben a szegmensben, izraeli kutató fejlesztő egysége pedig nagy szerepet játszik az ilyen processzorok kialakításában.

Az Intelnek azonban új kihívója támadt: néhány hete az Amazon Graviton2 néven új generációs processzort bocsátott ki, amit saját adatközpontjaiban használnak. A cég állítja, hogy a termék feldolgozó kapacitása négyszerese az Intel x86-énak és ára 40%-kal alacsonyabb. Az új processzort az Annapurna Labs fejlesztette; az izraeli startupot az Amazon 360 millió dollárért vásárolta meg 2015-ben. Az Annapurnát Avigdor Willenz izraeli vállakozó alapította; ugyanő ott volt a Habana Labs alapítói között.

Egy másfajta chipet használnak mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásokhoz; az izraeli vállalatok ebben is ott vannak az élvonalban. Ezek feladata az AI feladatok felgyorsítása; a hagyományos chipek erre nem alkalmasak. A három éve működő Habana Labs kétféle chipet fejlesztett ki az Intelnek, miközben az Amazon AI chipjeit az Annapurna állította elő. A harmadik versenyző Nvidia az izraeli Mellanox startupot múlt márciusban vette meg 6.9 milliárd dollárért. Közben a Broadcom, amely vezető az AI processzor piacon, új termékeket állít elő Izraelben, mégpedig az eredetileg a szintén izraeli Dune Networks fejlesztései alapján; a céget 200 millióért vásárolta meg 2009-ben.

Az adatközpont piac az izraeli innovációk terén csupán a jéghegy csúcsát jelenti. Modemeket és processzorokat fejlesztenek ötödik generációs okostelefonokba és számítógépekbe, memóriát bővítenek, olyan vezeték nélküli hálózatokat alakítanak ki, mint a Wifi.

Az iparág egyik, anonimitását megőrizni kívánó vezető szakembere azonban kétségét fejezte ki, hogy mindez hosszú távon folytatható-e. Az izraeli félvezető startupok a vállalkozói tőke hiányától szenvednek, és ez alól talán csak az autóipari és az AI alkalmazások képeznek kivételt. Kevés a befektető, nagy a kockázat, kevés a mérnök. „Sikereink korábbi eredményeinkre épülnek. Látnunk kell, hogy az izraeli és más országbeli K+F cégek között a vetélkedés a projektekért egyre élesebbé válik. A fizetések őrületesek világméretű összevetésben. A kormánynak lépnie kell, különösen az oktatás és képzés területén, hogy a munkaerő-kínálat növekedjen.”

A Haaretz cikke nyomán Bassa László