Izrael új kormánya tárgyal a Palesztin Hatósággal
A kormány magas szintű találkozókat tartott palesztin tisztviselőkkel, emellett gazdaságilag támogatja a palesztinokat, ami merőben új lépést jelent az előző kormány politikájához képest.
A múlt hónap egyik éjszakáján egy izraeli csúcsminiszter a Ciszjordánia kanyargós útjain utazott, hogy találkozzon Mahmúd Abbasszal, a Palesztin Hatóság elnökével. Benny Gantz védelmi miniszter Mahmud Abbasz találkozója a nyolcvanéves palesztin vezető magánrezidenciáján mindössze 90 percig tartott, de azonnal visszhangra talált Izraelben és Ciszjordániában. Több mint hét év óta ez volt az első alkalom, hogy egy magas rangú izraeli miniszter találkozott Abbasszal. Az előző izraeli kormány, amelyet Benjamin Netanjahu korábbi miniszterelnök vezetett, Mahmud Abbaszt erőszakra buzdító, hajthatatlan emberként jellemezte, és soha nem találkozott vele. Az augusztusi találkozó a legjelentősebb bizonyítéka annak, hogy az új izraeli kormány a Palesztin Hatósággal való kapcsolattartás terén új, együttműködőbb megközelítést alkalmaz.
A Palesztin Hatóságra az új izraeli kormány vezető tagjai a Hamasz elleni védőbástyaként tekintenek.
A kormány júniusi hivatalba lépése óta más miniszterek is találkoztak palesztin kollégáikkal. Az izraeli tisztviselők elmondták, hogy egy sor konkrét lépést tesznek a palesztinok gazdasági előnyökhöz juttatása, a biztonsági együttműködés fokozása és néhány diszkriminatívnak ítélt döntés megváltoztatása érdekében. “A Palesztin Hatóság a palesztin nép törvényes képviselője, és azon dolgozunk, hogy megerősítsük a Palesztin Hatóságot” – mondta Gantz diplomatáknak egy nemrégiben tartott tájékoztatón.
A bimbózó szövetségnek azonban egyértelmű határai vannak, tekintettel arra, hogy Naftali Bennett miniszterelnök kizárta a béketárgyalások és a palesztin állam létrehozásának lehetőségét.
Ez a politika azonban mégis jelentős változást jelent Netanjahu politikájához képest, amikor a kormány Ciszjordánia nagy részeinek annektálásával is fenyegetőzött. Ez a hatóságot akkor az Izraellel való biztonsági együttműködés megszakítására késztette. A Biden-kormányzat pedig a béke felé tett lépéseket és a kapcsolatok javítására sürgeti, még akkor is, ha nem lesznek béketárgyalások.
A Gantz-Abbasz találkozón kívül két miniszter és Isaac Herzog elnök telefonon beszélt Abbasszal, és legalább öt miniszter találkozott magas rangú palesztin tisztviselőkkel. A kormány emellett számos olyan gyakorlati lépést is tesz, amelyek valószínűleg sok palesztin életét javítják. A kormány beleegyezett abba, hogy a ciszjordániai palesztinok több ezer, papírokkal nem rendelkező családtagjának adjon tartózkodási engedélyt, akik hivatalos jogállás nélkül, gyakran évek óta bizonytalanságban élnek – közölték izraeli és palesztin tisztviselők. A múlt hónapban Izrael engedélyezte mintegy 1000 új palesztin lakóegység építését Ciszjordániában, ahol a kormány eddig ritkán engedélyezte a palesztinok számára az építkezést. A kormány további 156 millió dollárt kölcsönzött a hatóságnak, hogy átsegítse a pénzügyi válságon – mondta Izrael regionális együttműködési minisztere, Esawi Frej. További 15 ezerrel megemelte az Izraelben dolgozó palesztin munkások kvótáját. Izraelben a minimálbér körülbelül háromszorosa a palesztin minimálbérnek. Az izraeli hadsereg nagyobb mozgási szabadságot biztosított a palesztin biztonsági erőknek az izraeli biztonsági ellenőrzés alatt álló területeken – közölte egy izraeli biztonsági tisztviselő, aki névtelenséget kérve beszélt a kényes kérdések megvitatása érdekében, és úgy folytatta: A hadsereg csökkenti az izraeli rajtaütéseket a palesztin biztonsági ellenőrzés alatt álló területeken.
Naftaki Bennett egyébként ellenzi a palesztin államiságot, és a múlt héten kifejtette, hogy nem fog találkozni Abbasszal. De még ha meg is gondolná magát, az államiságról szóló tárgyalások megkezdése valószínűleg megbuktatná a kormányát. Ugyanis a kérdésben egymást kizáró álláspontokat képviselnek a kormányt alkotó pártoka koalíció igen törékeny. Ez a helyzet palesztin részről olyan vádakhoz vezetett, hogy Abbasz feladta a palesztin nacionalizmust, hogy elfogadja a kritikusok által “gazdasági békének” nevezett megoldást.
Abbasz szóvivője nem válaszolt a bírálatokra, de Sabri Saidam, a Fatah Központi Bizottságának főtitkárhelyettese azt mondta, hogy Abbasz visszautasítja azokat a kritikákat, amelyek szerint a gazdasági stabilitás érdekében eladná a palesztin államiságot. Akik a közelmúltban beszéltek Abbasszal, azt mondták, hogy megérti Izrael jelenlegi kormányának politikai korlátait, és elfogadja ezeket az együttműködési intézkedéseket, mint egy jó kiindulópontot. Követi a Biden-kormány útmutatását is, amely az intézkedéseket egy olyan hosszú távú folyamat részeként támogatja. Abbasz pénteken az ENSZ-hez intézett, előre felvett beszédében utalt ezekre a lépésekre, mint amelyek elősegítik a gyors haladást egy olyan végleges politikai rendezés felé, amely véget vet az izraeli megszállásnak”. De határidőt is szabott erre a rendezésre. Nemzetközi békekonferenciát sürgetett a konfliktus megoldására, és egyéves ultimátumot adott Izraelnek, hogy „vonuljon ki a megszállt területekről, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is, különben a Nemzetközi Bíróságtól kér döntést a megszállás jogszerűségéről”.
Biden elnök kedden az ENSZ-ben tartott beszédében megerősítette, hogy támogatja a kétállami megoldást, és hozzátette: “Jelenleg messze vagyunk ettől a céltól, de soha nem szabad megengednünk magunknak, hogy lemondjunk a haladás lehetőségéről”.
New York Times – Szabó Gyula
