Izrael továbbra is részt vesz az EU tudományos programjában, amely kizárja a “megszállt területeket”

A Horizon Europe az EU legnagyobb kutatási-fejlesztési programja, de nem terjedhet ki vitás területekre.

Eredményesen zárultak Izrael és az Európai Unió tárgyalásai a zsidó állam részvételéről az EU tudományos kutatásokat finanszírozó programjában. A megállapodás egy záradéka azonban tiltja a támogatás felhasználását Kelet-Jeruzsálemben, a Golánon, valamint Júdeában és Szamáriában.

A Horizon Europe költségvetése 95,5 milliárd euró (111 milliárd dollár). A program már eddig is jelentősen hozzájárult az izraeli technológiai kutatásokhoz és fejlesztésekhez a tudományos és az üzleti világban egyaránt. Erről Jaír Lapid külügyminiszter nyilatkozott nemrég.

A 2021-2027 Horizon Europe program ugyanazokat a területi korlátozásokat tartalmazza, mint a politikai és diplomáciai viták övezte Horizon 2020, amit 2013-ban fogadtak el. Az izraeli részvételről szóló egyezmény Cipi Livni akkori igazságügyi miniszter és Catherine Ashton az EU külügyi biztosa közötti tárgyalásokon született meg a Naftali Bennett, jelenlegi miniszterelnök, akkor gazdasági miniszter által javasolt kompromisszumokkal. A szerződésben említésre került, hogy Izrael helyteleníti a területi korlátozást, ám az is, hogy a pályázó izraeli vállalatok, szervezetek, egyetemek és kutatóintézetek kötelesek gondoskodni arról, hogy az európai kölcsönöket és támogatásokat ne használják föl a zöld határon túl.

A szerződést a kormánynak és a Kneszetnek még jóvá kell hagynia – a záradékkal együtt. A végleges parafálás decemberre várható.

Avigdor Liberman, a mostani pénzügyminiszter, akkori külügyminiszter és Ze’ev Elkin jelenlegi lakásügyi miniszter és akkori külügyminiszter-helyettes, annak idején erősen ellenezték a 2013-as szerződést, amelyet Bennett helyett Jákov Peri tudományügyi miniszter írt alá.

Elkin hivatala bejelentette, hogy eredetileg ő és a Likud miniszterek sem támogatták a Horizon 2020 szerződést, csak az után, hogy a Bennettel együtt kidolgozott „finomított” változatot sikerült elfogadtatni a területi föltételekről. Most viszont Elkin a program mellé állt. A szóvivő elmondta, hogy az Új Remény Párt a koalíciós tárgyalások során kieszközölte, hogy a kormány 70 millió NIS támogatásban részesítse az Ariel Egyetemet, amely – diákjaival együtt – költségvetési gondokkal küzd.

A miniszterelnöki hivatal nem kommentálta a szerződést.

Ez alkalommal Liberman dicsérte a Horizon programot, mint „a világ egyik legnagyobb K+F programját… Izrael csatlakozása jelzi, milyen kiemelt jelentőséget tulajdonít a jövő gazdasági növekedése szempontjából fontos befektetéseknek.”

Múlt évben, amikor a kormányzat mérlegelte a szuverenitás kiterjesztését Júdea és Szamária területére, az EU kilátásba helyezte Izrael kizárását a programból. Azután jött az Ábrahám Egyezmény, és az ügy lekerült a napirendről.

A Horizon Izrael és az EU partnerségi viszonyának zászlóshajója.

Ami Appelbaum, az Israel Innovation Authority tudományos tanácsadója szerint az ország az előző, Horizon 2020 program során több, mint 1,3 milliárd euró (1,5 milliárd dollár) támogatásban részesült, ami „komoly pozitív hatással volt a kutatások minőségére, erősítette az izraeli tudomány nemzetközi elismertségét és kapcsolatát az európai kutatói közösséggel… Mindez stratégiai jelentőségű a nemzetközi piacra lépés és az ország gazdasági fejlődése szempontjából.”

Jael Rabia-Tzadok, a külügyminisztérium gazdaságért felelős főigazgató-helyettese nyilatkozta, hogy a szerződés Európa bizalmát mutatja Izrael felé a tudomány, technológia és innováció terén.

A Trump adminisztráció idején a júdeai és szamáriai zsidó települések nem számítottak törvénytelennek; ennek bizonyítéka, hogy a bővülő tudományos kapcsolatok kiterjedtek ezekre a területekre és a Golán-fennsík telepeire is. Az egyezményt 2020 októberében a Biden kormányzat megújította.

Ez év márciusában 500 európai és izraeli tudós levelet intézett az EU-hoz, amiben felhívták a szervezetet: ne finanszírozza az Ariel Egyetem projektjeit, mivel az a zöld határon túlra esik. Fel is sorolták a Horizon 2020 projektjeit, amiben az egyetem részt vett. „Az anyagokban hamisan állították, hogy az Ariel Egyetem Izraelben található” – hangzott a levél, ami így folytatódik: „A kutatási projektek nem legitimálhatják a különben jogtalan izraeli településeket vagy járulhatnak hozzá azok fennmaradásához. Az EU nem vonhatja vissza kötelezettségeit, mivel az elősegítené a törvénytelen katonai megszállást és palesztinok millióinak elnyomását, valamint aláásná a palesztin nép elidegeníthetetlen és a nemzetközileg egyetemesen elismert jogait.”

Jerusalem Post – Bassa László