Izrael kijevi nagykövete bírálta Ukrajnát, amiért támogatta az Izraelt elmarasztaló ENSZ-határozatot

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Michael Brodsky Izrael ukrajnai nagykövete „kiábrándítónak” nevezte a határozatra adott ukrán szavazatot, és figyelmeztetett, hogy az Izrael-ellenes kezdeményezések támogatása nem segít az országok közötti bizalom építésében.

Michael Brodsky

Izrael ukrajnai nagykövete pénteken bírálta Kijevet, amiért támogatta az ENSZ egyik bizottságának határozatát, amely felszólítja a Nemzetközi Bíróságot, hogy „sürgősen” foglaljon állást az izraeli-palesztin konfliktus és az izraeli „annexió” ügyében.

Ukrajna egyike volt annak a 98 országnak, amely az ENSZ Közgyűlés negyedik bizottságának New York-i ülésén pénteken a határozat mellett szavazott. Tizenhét ország ellenezte az intézkedést, 52 pedig tartózkodott. A bizottság, amelyet Politikai és Dekolonizációs Különbizottságnak is neveznek, az ENSZ-közgyűlés hat fő bizottságának egyike.

A határozat, amelynek címe „A palesztin nép és a megszállt területek más arabjainak jogait érintő izraeli gyakorlat és telepítési tevékenységek”, azt kéri, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság „sürgősen adjon tanácsadói véleményt” Izrael „elhúzódó megszállásáról, telepítéséről és a palesztin területek annektálásáról”, figyelmen kívül hagyja a zsidóság kapcsolatát a Templom-heggyel, a judaizmus legszentebb helyével.

Michael Brodsky izraeli nagykövet  a Twitteren adott hangot Ukrajnával szembeni kritikájának, mondván, „rendkívül kiábrándító, hogy Ukrajna támogatja az ENSZ határozatát, amely tagadja a Templom-hegyhez fűződő zsidó kapcsolatokat, és tanácsadói véleményt kér az ICJ-től”.

„Az Izrael-ellenes kezdeményezések támogatása az ENSZ-ben nem segíti a bizalom kiépítését [Izrael] és [Ukrajna] között” – fogalmazott a nagykövet.

Ukrajna február vége óta többször kért katonai segítséget és felszerelést Izraeltől, hogy elhárítsa Oroszország támadását. Izrael humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, szigorú politikája szerint azonban nem nyújthat katonai segítséget, így nem szállíthat védelmi rendszereket sem, amelyek segíthetnének az orosz rakéta- és dróntámadások elhárításában.

A döntés hátterében az áll, hogy Izraelnek stratégiai szempontból fenn kell tartania a műveleti szabadságát Szíriában, ami szükséges ahhoz, hogy megakadályozza Irán-barát fegyveres csoportok megerősödését. Ennek érdekében Izrael együttműködik az orosz hadsereggel, amely ellenőrzi Szíria légterét. Izraeli tisztviselők abbéli félelmüket is kifejezték, hogy a fejlett katonai technológia ellenséges kezekbe kerülhet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hónap elején azt mondta, hogy miután Irán a drónok területén kulcsfontosságú szállítója Oroszországnak, reméli, hogy Izrael változtatni fog álláspontján.

Az ENSZ-bizottságban pénteken elfogadott határozat most a Közgyűlés plenáris ülése elé kerül hivatalos jóváhagyásra, valószínűleg a jövő hónapban. A határozat felszólítja az ICJ-t az izraeli intézkedések kivizsgálására, amelyek „Jeruzsálem szent város demográfiai összetételének, jellegének és státuszának megváltoztatására irányulnak”, valamint azt állítja, hogy Izrael „diszkriminatív jogszabályokat és intézkedéseket” fogadott el.

Az állásfoglalás arra is felszólítja a bíróságot, hogy a nemzetközi joggal és az ENSZ alapokmányával összhangban mérlegelje a konfliktust. A bíróság, amely az ENSZ egyik szerve, elkülönül a Nemzetközi Büntetőbíróságtól, amely szintén Hágában működik.

A Nemzetközi Bíróság legutóbb 2004-ben adott ki tanácsadói véleményt a konfliktusról.

A határozat ellen szavazott többek között Izrael, Ausztrália, Ausztria, Kanada, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Olaszország, Németország, Kanada, Németország, több csendes-óceáni szigetország és az Egyesült Államok.

Ukrajna mellett többek között Bahrein, Egyiptom, Jordánia, Oroszország, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek szavazott igennel.

Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete a bizottsági meghallgatáson elítélte az intézkedést, és az „Izrael-ellenes határozatok hosszú sora” részének nevezte.

„Az egyetlen célja Izrael démonizálása és a palesztinok mentesítése a felelősség alól” – mondta Erdan, hozzátéve, hogy a határozat „elpusztítja a megoldás minden reményét”.

A határozat „tökéletes ürügy a palesztinoknak arra, hogy továbbra is bojkottálják a tárgyalásokat” – mondta Erdan, kiemelve, hogy a palesztinok elutasították a korábbi békeajánlatokat.

Azt is kifogásolta, hogy a határozat a jeruzsálemi Templom-hegyet csak arab nevén, Haram al-Sharifként említi. Az állásfoglalás a Templom-hegyet is a „megszállt palesztin terület, beleértve Kelet-Jeruzsálemet” részeként említi.

A Templom-hegy a zsidó vallás legszentebb helye, az iszlámban pedig a harmadik legszentebb hely, mint az al-Aksza mecset helyszíne.

Az ENSZ-közgyűlés negyedik bizottsága

„A vallásszabadság olyan érték, amelyet ez a határoat megtagad” – mondta Erdan, és azzal vádolta az ENSZ-t, hogy „destruktív hazugságokkal házal, amelyek csak az izraeli-palesztin konfliktust fogják állandósítani”.

Az ENSZ palesztin küldöttsége a határozatra reagálva azt mondta: „Népünk megérdemli a szabadságot. Népünknek joga van a szabadsághoz”.

Az Egyesült Államok képviselője a bizottságban, Richard Mills “komoly aggodalmának” adott hangot az állásfoglalással kapcsolatban, mondván, hogy az “felerősítené a konfliktust övező bizalmatlanságot”.

“A kétállami megoldáshoz nem vezet rövid út” – mondta, hozzátéve, hogy a Templom-heggyel kapcsolatos megfogalmazás “Izrael becsmérlésére irányul”.

Times of Israel

[popup][/popup]