Izrael cannes-i versenyfilmje „a lélek cenzúráját” mutatja be
Nadav Lapid, az izraeli versenyfilm rendezője élesen bírálja az izraeli kormányzatnak „a filmesek elhallgattatására” irányuló politikáját.
Lapid AFP-nek adott interjúja szerint honfitársait „megfertőzte és elvakította” a politika.
A 46 éves rendező a 2019. évi Berlinálén futott be “Szinonimák” c. filmjével, ahol elnyerte az Arany Medvét. A lazán önéletrajzi film egy izraeli fiatalemberről szól, aki igyekszik elrejteni izraeli származását, miután Párizsba költözik. A film a fesztiválon és Izraelben is vihart kavart, és úgy tűnik, e mostani filmjével sem lesz másképp.
A mostani cannes-i versenyfilm (Ahed’s knee Ahed térde) is valós eseményeken alapszik. Lapidot egy izraeli tisztviselő meghívta egy sivatagi faluba, hogy bemutassa új filmjét, ugyanakkor rá akarta venni, hogy írjon alá egy nyilatkozatot, bizonyos alapvető szabályok betartásáról.
Cannes-ban az AFP-nek nyilatkozva Lapid elmondta, hogy leginkább az foglalkoztatta, hogy az ilyen lépések mennyiben kényszerítik a művészeket az öncenzúrára.
„Az a szomorú helyzet Izraelben, hogy nem kell a Filmalap elé tankokat állítani, nem kell a rendezőt letartóztatni és bebörtönözni, mint Oroszországban. Elég, ha azt mondják neki: ’Fiúk, elég a politikából, jöjjenek a családi filmek’”.
„Nem maga az állami cenzúra zavar, hanem az, amikor a cenzúra befészkeli magát a lelkedbe, az agyadba. A belső cenzúra az, ami árnyékként kísér.”
Lapid arról beszél, hogy őt tulajdonképpen nem zavarta a közelmúlt jobboldali kormányzatainak élesedő cenzúrája – például olyan kérdésekben, mint a palesztinokkal szembeni bánásmód ábrázolása. A művészek végre kezdték megérezni, milyen az, amikor velük is úgy bánnak, mint a társadalom más tagjaival.
„Voltak olyan idők, hogy a lakosság egy részét elnyomták, közben meg a filmesek teljes szabadságot élveztek. Végül ez nevetségessé vált. Most a hatóságok kimutatták a foguk fehérjét.”
„Azt mondják: ’Miénk az ország, miért ne uralhatnánk a mozit is?’ Lehet, hogy így a jó. Nem hiszem, hogy éppen a filmesek szorulnának védelemre… Végtére is meddig állhat a filmes a hegy tetején, és szemlélheti, hogyan perzselődik föl a völgy. Nos a tűz végre elért hozzánk… Hadd égjünk mi is!”
Lapid nem hiszi, hogy Benjámin Netanjahu 12 éves regnálásának vége valamit is változna a helyzet. „Az izraeli társadalom nem fog megváltozni az új politikai konstellációval. Az izraeli lélek az örökös áldozatiság lelkiállapotát éli.”
„Nem hinném, hogy baloldali vagy éppen jobboldali filmeket készítenék. A filmjeim tele vannak ellenmondásokkal. A film végén kiderül, hogy az ellenállás az egyetlen választás, de az is kiderül, hogy te is pontosan olyan beteges vagy, mint ami ellen küzdesz.”
Times of Israel – Bassa László
Címkék:Cannes, cenzúra, Nadav Lapid