Izrael: a zsidó nemzetállam törvény válasz az UNESCO határozatára?
Négyéves szünet után felújították Izraelben az országot “zsidó nemzetállamként” meghatározó törvény parlamenti elfogadását célzó folyamatot. Mindez talán válsz az UNESCO-nak, amely alig néhány nappal korábban hozott határozatában Izraelt megszálló hatalomnak nevezte.
A törvényt ismét Jarív Levin turisztikai miniszter, a Likud politikusa terjesztette elő az izraeli parlament, a Kneszet törvényelőkészítő bizottságában, amely egyhangúlag elfogadta az indítványt.
A törvényjavaslat az alaptörvények sorába emelné Izraelnek a zsidó nép nemzetállamaként történő meghatározását, és kimondja, hogy minden izraeli törvényt ennek az elvnek megfelelően kell értelmezni.
Ellenzői szerint az indítvány hátrányosan megkülönbözteti az országban élő arabokat, csorbítja az arab kisebbség, a lakosság mintegy ötödének jogait. Elsősorban azt nehezményezik, hogy míg jelenleg mind a héber, mind az arab egyformán hivatalos állami nyelvnek számítanak, addig az új törvény elfogadása esetén csak a hébert tekintik majd nemzeti nyelvnek, és az arab “különleges állami státuszt” kap, amelynek keretében az azt beszélőknek joguk lesz ezen a nyelven is igénybe venni a közszolgáltatásokat.
Benjamin Netanjahu kijelentette, hogy semmiféle ellentmondás nincs a zsidó nemzetállam és a demokratikus jogok között.
A törvényjavaslat többek közt meghatározza az állami jelképeket (nemzeti himnusz, zászló, ikonok), Jeruzsálemet fővárosként, a hébert hivatalos nyelvként, leszögezi a zsidók visszatérésének jogát, definiálja a zsidó diaszpórával való kapcsolatot, a héber naptárat és a szent helyeket.
A javaslatot még több szavazáson kell jóváhagyni a Kneszetben, hogy törvénnyé váljék, és Mose Kahlón pénzügyminiszter, a Kulánu (Mindannyian) nevű centrista párt vezetőjének ellenállásába ütközhet.
A törvényjavaslat elfogadását már négy évvel ezelőtt is tervezték a jobboldali pártok egy radikálisabb és egy mérsékeltebb formában is, de törvénnyé változtatása elbukott a centrista pártok ellenkezése miatt az akkori jobboldali-centrista kormánykoalícióban.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök védelmébe vette a törvényjavaslatot, amely első ízben fogalmazza meg, hogy Izrael „a zsidó nép nemzeti otthona.”
A Likud heti frakcióülésén Netanjahu azt mondta, a javaslat méltó válasz mindazoknak, akik tagadni próbálják Izraelhez való jogunkat.
Az újra elővett szöveg alighanem reakció az UNESCO legújabb határozatára, amely megint csak tagadja Izrael szuverenitását Jeruzsálem fölött. Az állásfoglalás bírálta a kelet-jeruzsálemi régészeti feltárásokat is, és a nemzetközi jog megsértésével vádolta miattuk a kormányt.
A határozatban semmisnek mondták ki a Jeruzsálemben “megszálló hatalomként” hozott izraeli intézkedéseket, amelyek megváltoztatnák a Szent Város státusát.