Irak: az amerikaiak úgy vonulnak ki, hogy maradnak

Az Egyesült Államok vezette, az Iszlám Állam elleni koalíció befejezte harci misszióját Irakban. Az Irakban állomásozó 2500 amerikai katona a továbbiakban átáll kiképzői és tanácsadói szerepre.

A háború sújtotta országban jelenleg mintegy 2500 amerikai katona állomásozik. A koalíciós küldetés év végéig megtörténő státuszváltását maga Joe Biden amerikai elnök jelentette be először júliusban, amikor vendégül látta Musztafa al-Kadhemi iraki miniszterelnököt. Az iraki kormányra nyomást gyakoroltak a fegyveres és politikailag is erősen Irán-barát politikai csoportok. Ezek a milíciák hevesen követelték, hogy az összes amerikai csapat hagyja el az országot.

“Hivatalosan bejelentjük a koalíciós erők harci missziójának végét ért” – közölte Twitteren Kaszem al-Aaradzsí nemzetbiztonsági tanácsadó, majd úgy folytatta: “A nemzetközi koalícióval való együttműködés az iraki erők kiképzése, a tanácsadás és kapacitásépítés terén fog a továbbiakban folytatódni”.

Aaradzsi a koalíció és az iraki biztonsági erők közös műveleti parancsnoka megerősítette, hogy “befejeződött az átmenet a nem harci misszióra”. Közleményében azt mondta, hogy az iraki erők “megvédik a koalíciós személyzetet”, és hogy bár “a koalíciós személyzetnek nincs harci szerepe, de továbbra is fenntartják az önvédelem alapvető jogát”.

Az Irakban állomásozó mintegy 2500 amerikai és további 1000 koalíciós katona az országban marad. Ők 2020 közepe óta amúgy is főként tanácsadóként és kiképzőként tevékenykednek.

Az Irán-barát csoportok viszont a közösségi médiahálózatokon fenyegető üzeneteket jelentetnek meg, és emlékeztetik Washingtont a december 31-i határidőre, amelyet a teljes amerikai kivonulásra szabtak meg.

Az amerikai csapatokat az elmúlt hónapokban rakéta- és dróntámadások tucatjai érték. Ezeket a támadásokat senki nem vállalta magára, de az amerikai katonák szerint az Irán-barát milíciákat kell keresni mögöttük.

Washington nem tervezi, hogy Irakot kiszolgáltatja Teherán befolyásának. Nicholas Heras, a washingtoni Newlines Intézet elemzője szerint az Egyesült Államok “továbbra is ugyanazt a katonai szerepet tölti be Irakban, mint korábban, a változás csak a katonai jelenlét nevét érinti”.

Az Iszlám Állam 2014-től folyamatosan egyre nagyobb kiterjedésű területet foglalt el Szíria majd Irak területein, és kalifátust hozott létre. Később Irakban 2017-ben az iraki erők a több mint 80 országot – köztük Nagy-Britanniát, Franciaországot és több arab országot – tömörítő koalíció támogatásával offenzívát indítottak, és vissza is foglalták a kalifátus jelentős részét. Bár Irak 2017 decemberében győzelmet hirdetett az Iszlám Állam fölött, a csoport kisebb sejtjei továbbra is folyamatos támadásokat hajtanak végre a biztonsági erők és civilek ellen. Az elmúlt hetekben több kurd harcost is megöltek Észak-Irakban.

Egy év eleji ENSZ-jelentés szerint az Iszlám Állam mintegy 10 ezer harcost tart fenn Irakban és Szíriában, és a határ mindkét oldalán tartós ellenállást folytat.

Irak továbbra is fontos láncszeme a washingtoni stratégiának, különösen a szomszédos Szíriában zajló dzsihadista-ellenes műveletek szempontjából.

Times of Israel – Szabó Gyula