Internetes feketelista terjed zsidó írókról
Az „Is your fav author a zionist?” című oldalon egy Google-táblázat látható, mintegy 200 (főleg angol nyelven publikáló) zsidó származású szerző nevével. A nevek mellett színkóddal jelölve a szerző “cionizmus- szintje”. A kék “Pro-Palestinian/Anti-Zionist” szerzőktől a piros “Pro-Israel Zionist” szerzőkig, miközben a köztes szerzőket narancssárga (“Both Sides-ing”) és zöld (“It’s complicated“) színek jelölik.
Ironikus módon a sárga – egykor a náci Németországban a zsidók által viselt csillagok színe – a “Semmi említés/bizonyíték nélkül” kategóriát jelenti.
A lista – amelyet eddig félmillió ember látott – a legújabb jelenség az irodalmi világban, amely túlnyomórészt palesztinbarát, így sok zsidó szerző úgy érzi, hogy kizárják őket a könyvkiadásból, aggódnak, hogy kapnak-e szerződéseket, meghívják-e őket irodalmi rendezvényekre, nem kapnak-e a Goodreads-en negatív kritikát könyvükről – mindezt azért, mert zsidó karakterek vagy izraeliek szerepelnek a könyvükben.
A múlt hónapban a PEN America lemondta a 2024. évi rangos irodalmi díjátadóját, miután 28 szerző visszavonta könyvét, tiltakozásul a szervezetnek a gázai háborúra adott (szerintük “elégtelen”) válasza miatt. Egyes szerzők, mint például a Stranger Things írója, Brett Gelman meghívását Izrael-párti álláspontjuk miatt törölték.
Márciusban egy neves, ám anonimitást kérő londoni irodalmi ügynök azt mondta: “A londoni irodalmi élet ma már no-go zóna a zsidók számára. Nincs is értelme javaslatokat tenni a szerkesztőknek, mert egyszerűen nem mutatnak érdeklődést.
A feketelista alapítója gyorsan rámutatott a Twitteren (mielőtt letiltott), hogy a lista önmagában nem “zsidóellenes”, csak cionistaellenes, megjegyezve, hogy a listán sok zsidó szerző van, akik ellenzik a gázai háborút.
Mégis, “izraeli kiadóval rendelkezni” elég ahhoz, hogy olyan regényírók, mint Emily Henry (Beach Read, Happy Place) és Holly Jackson (A Good Girl’s Guide to Murder) felkerüljenek a listára, vagy hogy Nicholas Sparks (The Notebook) azért kerüljön fel, mert “az október 7-i események után egy Izraelért imádkozó grafikát tett közzé”.
Hogy valaki pirosat kapjon a neve mellé, ahhoz elég, ha valaki (a háborútól függetlenül) pozitívan nyilatkozik Izraelről, vagy blogbejegyzést ír arról, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát.
“Ez nem szólásszabadság. Ez feketelistázás” – mondja az egyik szerző. A feketelista készítői ugyanis a tiltakozás jogára hivatkoznak és a szabadság harcosainak próbálják beállítani magukat.
Sok zsidó úgy gondolja azonban, hogy a holokauszt is listakészítéssel kezdődött (valamint a McCarthy-féle feketelisták is).
“Ezt a listát könnyen fegyverként lehet felhasználni emberek, FŐLEG zsidók zaklatására. Lefogadom, hogy soha nem mernének listát készíteni Hamász-támogató hírességekről” – tweetelte a La Bibliotecaria nevű személy.
“Ez borzalmas” – mondta a listán pirossal jelölt szerzők egyike, aki nem merte megadni a nevét, mert félt a további online gyűlölettől. “Ez demoralizáló. Ez nyílt gyűlölet, ami szabad utat kapott – képzeljük csak el, ha a “cionisták” szóval bármelyik kisebbségi csoportot helyettesítenénk.”
A feketelista gazdái szerint, ha egy szerző “cionista”, minősítést kap, akkor meg kell vonni tőle minden támogatást, és lehetőleg a nevét sem szabad kimondani.
Az irodalmi világ Izrael-ellenessége súlyos hatással lehet a zsidó irodalomra.
“Aggódom, hogy a zsidó hangokat nem fogják meghallani, és a történeteinket nem fogják elolvasni. Ez hatalmas szégyen lenne. A zsidó gondolkodók, alkotók és újítók oly sok mindenben élen jártak kultúránk és társadalmunk fejlődésében. Mi következik ezután? Zsidó művészek nélkül? Nem lesznek zsidó orvosok? Hol lesz ennek vége?” – kérdezte egy zsidó személy, aki a könyvkiadásban dolgozik, de nem akart beszélni a feketelistáról, mert félt, hogy népszerűsíti azt.
