„Inkvizíció Izrael ellen” az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának legutóbbi ülésszakát követően a Simon Wiesenthal Központ igazgatója „Izrael elleni inkvizícióról” beszélt.

Dr. Shimon Samuels, a Wiesenthal Központ külügyi igazgatója, aki az ENSZ Genfben ülésező Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) mellett megfigyelő státusszal rendelkezik, csütörtökön három gyötrelmes órát töltött el az Izrael Államra zúduló rágalmazások özönét hallgatva.

Az ülésen huszonkilenc muzulmán ország képviselői szólaltak föl, köztük az Ábrahám-egyezmény aláírói: Bahrein, Marokkó és Szudán, valamint az Izrael barátjának számító, de ezúttal az el nem kötelezett országokat képviselő Azerbajdzsán. Mindnyájan a zsidó állam elleni vérvádat képviselték. Csupán az Egyesült Arab Emírségek (UAE) foglalt el némiképp mérsékelt álláspontot: „Két, egymás mellett békében élő államot szeretnénk, Izraelt és Palesztinát.”

Az emberjogi főbiztos megnyitóját követően sorban a moszlim országok kaptak szót: Palesztina, Szíria, Pakisztán, Azerbajdzsán, Líbia, Szudán, Bahrein, Indonézia, Szenegál, Mauritánia, Banglades, Katar, Kuvait, Irak, Jordánia, Malajzia, Marokkó, a Maldív-szigetek, Szaúd-Arábia, Irán, Egyiptom, Algéria, Libanon, UAE, Omán, Dzsibuti, Tunézia, Jemen, Törökország.

Az UNHRC ülésének napirendjén minden évben szerepel a „7. pont – az emberi jogok helyzete Palesztinában és más megszállt arab területeken”. Ez valódi inkvizíció Izrael ellen, mivel a zsidó állam az egyetlen ország, amely minden évben önálló napirendi pontként szerepel.

Felszólalt még Észak-Korea, Oroszország, Kína, Srí Lanka, Kelet-Timor, Namíbia, Dél-Afrika, Nigéria, Venezuela, Mexikó, Kuba, Chile, Írország és Luxemburg delegátusa.

Líbia, Bahrein és Irak azt javasolták, hogy a Tanács újítsa föl és tegye közzé a településeken működő (és bojkott alá eső) cégek listáját.

A Maldív-szigetek képviselője fölemlítette, hogy az izraeliek állítólag megtagadták a palesztinok oltását; Namíbia követe szerint ez Izrael „megfojtja” a palesztinokat. Pakisztán delegátusa szerint 700 Izraelben bebörtönzött palesztin beteg, és nem részesül orvosi ellátásban.

Algéria rasszizmussal vádolta Izraelt, Libanon pedig elítélt „minden izraeli provokációt, amit a pandémia tett lehetővé”. Irán az USÁ-t, Kanadát és Hollandiát marasztalta el, mivel „tűrik, hogy Palesztina ellen bűnöket kövessenek el”.

Chile a gázai blokádra panaszkodott, Venezuela képviselője pedig kikelt az üléstől (részben a Wiesenthal Központ és más civil szervezetek meggyőző érvelésének hatására) távol maradó európai tagállamok ellen.

Venezuela és Libanon az Izrael elleni inkvizíció folytatására hívtak föl. Ausztria, Dánia, Olaszország, Franciaország és az Egyesült Királyság viszont arra szólítottak föl, hogy a 7. pontot zárják le és azt az emberi jogokról szóló általános vitája keretében tárgyalják.

Európa azonban nem volt egységes: Írország és Luxemburg elítélte Izraelt „bűneiért”, utóbbi különösen „a palesztin asszonyok, lányok és gyermekek elleni erőszak” miatt.

A Wiesenthal Központ nyilatkozata végül leszögezi:  „Izrael Állam nem fog engedni az inkvizítorok hazugságainak. Izrael nem vesz részt az UNHRC ülésein, így magatartását a talmudi erkölcsiség diktálja: Haén nem vagyok magamért, ki lesz én érettem, de ha csak magamért vagyok, akkor mi vagyok?”

wiesenthal.com – Bassa László