„Ifjútörökök” a Mazsihiszben
A Mazsihisz a megkövesedett, változásra képtelen intézmény példaképe sokak szemében. Az itt dolgozó két fiatal yuppie bemutatásával próbáljuk árnyalni a képet.
Paszternák Tamás első munkahelye a Mazsihisz, kisebb megszakításokkal 11 éve dolgozik ott, rövidebb kitérítőt tett multinacionális cégnél és oktatási területen. A 34 éves közgazdász másfél éve, elődje nyugdíjba vonulása óta a Budapesti Zsidó Hitközség gazdasági vezetője. Szerinte több generációváltás is zajlott már a szervezetben. „A Kozma utcában majdnem egész parcella van tele azokkal, akikkel a kezdetekben még együtt dolgoztam. Az elmúlt egy-másfél évben pedig kulcspozíciókba is kerültek 35-40 körüliek.” A mostani elnökváltást úgy értékeli, hogy jót tesz a szervezetnek, ám a módjával nem ért egyet, ugyanis szerinte negatív üzenetű: „a többségi társadalom annyit láthatott, hogy egyesek egymásnak estek a hatalomért”.
Ugyanakkor az előző elnökkel is teljesen korrekt szakmai kapcsolatban dolgozott együtt. Az új elnök szorgalmazására várhatóan ősszel elkezdődik egy külső gazdasági átvilágítás, amely az átláthatóságot biztosítja majd. „A lelkiismeretem tiszta, minden dokumentálva van, az átláthatóság nekem is alapvető”. Paszternák Tamás szigorított egyes szabályokon, s bár volt, akinek nem minden lépése tetszett, akadályt senki nem gördített munkája és jobbítási céljai elé. „Több ezer számlát kezelünk havonta és több mint hatszáz alkalmazott dolgozik a szervezetben azért, hogy intézményeink vonzóak legyenek. Egyházi szervezet vagyunk, ugyanakkor szociális és karitatív intézmény is, tehát nem lehet vállalkozásként működtetni. Így alkalmanként a szociális szempontok és a számok ellentétbe kerülnek. Van olyan munkatársunk, aki, ha nem foglalkoztatnánk, nem tudná magát eltartani. Elfogadó, nyitott közösség ez, de a kommunikáción kellene változtatni, hogy megtudják végre, mivel is foglalkozik a Mazsihisz” – állítja. „A fiatalokat és a középkorúakat is jobban be kellene vonni, nagyobb hangsúlyra lenne szükség az önkéntesség terén, és a közösség igényeinek felméréséhez néhány kutatás elkészítése elengedhetetlen. Talán egy szociológiai kutatás készül hamarosan.
Más zsidó közösségek tagjai, főleg külföldön, sokkal nagyobb mértékben részt vesznek az önfenntartásban. Nálunk, a Budapesti Zsidó Hitközségnél a tagdíj nem éri el az összes bevétel egy százalékát – magyarázza Paszternák Tamás, aki szerint az új elnök nyitottabb, mint elődje volt. Úgy véli, a helyzet nehezebb, mert a politika sokkal inkább beszűrődik hozzájuk, mint tíz éve. A változások, például az oktatás és a szociális tevékenység finanszírozása területén természetesen a hitközség intézményeit is érintik.
Szintén Tamásnak hívják
az egyik legfiatalabb Mazsihisz-dolgozót, aki 33 éves lesz októberben, s 2009 óta jár nap mint nap a Síp utcába. Úgy véli, nagyon fontos az átláthatóság és a rugalmas, dinamikus működés, amit az új vezetés is szorgalmaz, bár – teszi hozzá – az előző vezetéssel sem volt problémája. Ahogy fogalmaz: nem a főnök személyéért, hanem a hazai zsidóságért tevékenykedik, és mivel a Mazsihisz külkapcsolatait intézi, a zsidó belpolitikai csatározásokra ideje sem nagyon jut. „Mindig hallok az eseményekről, de próbálok kimaradni belőlük és csak a saját munkámra koncentrálok. Az elnökválasztás óta rengeteg gratuláció érkezik. Mára sikerült minden külföldi partnerrel megismertetni az új elnököt.”
Szerinte mindenképpen aktívabb közéleti jelenlétre és nemzetközi kapcsolatokra lesz szüksége a szervezetnek. „Odáig kellene eljutnunk, hogy ha bárkinek, idősnek, fiatalnak, vallásosnak vagy csak egyszeri érdeklődőnek bármilyen kérdése felmerül a zsidósággal kapcsolatban, akkor hozzánk forduljon. Ehhez minden lehetséges online, offline fórumon határozottabban jelen kell lenni.”
Úgy véli, mindenki pozitívan áll a szövetségen belül a fiatalokhoz. „Sokan sajnos csak annyit látnak a működésünkből, hogy valakik néha egymásnak esnek, de érdemi munka nem történik. Ez természetesen nem így van, ezért át kell alakítani ezt az információhiányon alapuló, hamis képet. A Mazsihisz kiépített intézményrendszert működtet, amelybe még több fiatalt kellene bevonni. Az egyik cél, hogy minél többen, fiatalok és idősebbek egyaránt, rátaláljanak zsidó gyökereikre a valláson, illetve a különböző programjainkon keresztül. A zsidó orientáció megteremtésén dolgozunk.”
Tamás asszimiláns, nem vallásos családban nőtt fel. Bár gyerekkorától tudta, hogy zsidó felmenői is vannak, a családban ez nem volt gyakori téma. „Egyetemi éveim alatt kezdtem érdeklődni a zsidóságom iránt. Néhány csoporttársammal elmentünk az Izrael Állam születésnapját ünneplő rendezvényre, majd elkezdtem foglalkozni a zsidó történelemmel és kultúrával. Minden alapművet elolvastam, több internetes fórumot is látogattam, elmentem a Szochnut által szervezett Taglit és poszt-Taglit útra, előadásokra és egyéb programokra is jártam. Néhány évvel ezelőtt a Frankel zsinagógában ismertem meg feleségemet, akivel együtt határoztuk el, hogy zsidó életet fogunk élni.”
Egyszerre tértek be és zsidó esküvőjük tavaly nyáron volt Radnóti Zoltán és Verő Tamás rabbiknál, nemrég született kislányuknak pedig már a névadása is megtörtént. „Kóser háztartásunk van, házon kívül csak vegetáriánus ételeket eszünk, rendszeresen járunk zsinagógába és tartjuk a zsidó ünnepeket. A történelem úgy hozta, hogy sajnos sokan eltávolodtak a hagyományoktól, pedig a legtöbb dolog megtanulható és sosem késő elkezdeni.”