Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra. A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról. Lapunk az alábbi körkérdést intézte a szellemi és közélet néhány szereplőjéhez: “2013-ban az EMIH egy kokárdás, kapedlis kisfiú portréjával kampányolt az 1 százalékos adófelajánlásokért, s Identitás néven, ugyancsak a kisfiú portréjával facebook oldalt hozott létre a következő jelmondattal: „Emlékezzünk azokra a zsidó hazafiakra, akik a magyar szabadságért küzdöttek”. Értjük és tudjuk, fontos lenne pozitív viszonyt kialakítani zsidó és magyar identitásainkhoz. Körkérdésünk arra irányul, hogy megtudjuk, Ön hogy látja: ilyen harmonikusan összefér-e ma kapedli és kokárda, két markáns jelkép a 20. század történelme után. Mi az – ha van ilyen –, ami továbbvihető a száz évvel ezelőtti ideálból? Ön szerint mik lehetnek a 21. század magyar, illetve magyarországi zsidó identitásai?” A beérkezett válaszok lapunk 2014. márciusi számában jelentek meg. Honlapunkon elsőként Tamás Gáspár Miklós reflexióit olvashatták. Most Rubin Eszter válaszát közöljük. (A szerk.) Az EMIH 1%-os kampánya azonban egy olyan, részben megtévesztő nosztalgiára épített, amely igazán széles körben sosem valósult meg Magyarországon. A haszkala – zsidó felvilágosodás – és a vele járó komoly asszimilációs törekvések nem hozták meg a vágyott eredményt a zsidóság számára. Hiába vettek részt számosan a 48-as szabadságharcban, hiába próbáltak egyre jobban azonosulni a magyarság normáival, az igazi befogadás és betagozódás sosem történt meg, amint ezzel a magyar zsidóságnak keserű csalódások árán szembesülnie kellett. Minél inkább próbáltak a zsidók hasonulni a befogadó nemzethez, annál több követelményt támasztottak feléjük. Mégis elhitték, ha elhagyják vallásukat, kikeresztelkednek, karácsonyt tartanak, ha majd úgy viselkednek, úgy öltözködnek, és általában pont olyanok lesznek, mint a magyarok, ha már kicsit sem viselkednek zsidósan, akkor elfogadják őket. Nem így történt, az asszimiláció zsákutcának bizonyult, az ebből levont tanulságok a hagyományok megőrzését, az asszimiláció helyett integrációt, a politikai nemzet ideájának megvalósítását helyezik előtérbe. Ennek azonban Kelet-Európában nincsenek hagyományai, valamint úgy tűnik, igény sincs … Bővebben: Identitás-szédelgők
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt az URL címet a WordPress honlapba
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt a kódot a honlapunkba