Human Rights Watch az ENSZ-nek: “az antiszemitizmus elleni harc nem sértheti a palesztinokat”

Az emberjogi nyelvezet inflálódása

„Az ENSZ-nek tiszteletben kell tartania az emberi jogokat az antiszemitizmus elleni küzdelemben” – fogalmazott 60 emberi jogi és polgárjogi szervezet, köztük a Human Rights Watch az António Guterres főtitkárnak és Miguel Ángel Moratinosnak, az ENSZ Civilizációk Szövetsége (UN Alliance of Civilizations) főképviselőjének címzett nyílt levélben.

A levél aláírói szerint az antiszemitizmus valós károkat okoz a zsidó közösségeknek világszerte, és leküzdése érdemi fellépést igényel.

Az ENSZ vezetésének azonban, úgymond, biztosítania kell, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem “nem bátorítja vagy támogatja véletlenül az olyan politikát és törvényeket, amelyek aláássák az alapvető emberi jogokat, beleértve a palesztinok jogait támogató beszédhez és szervezkedéshez való jogot, valamint az izraeli kormánypolitika kritikájának jogát” – így az aláírók. Az aláírók ezért azt kérik az ENSZ-től, hogy ne támogassa és ne fogadja el a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség (IHRA) antiszemitizmusra vonatkozó munkadefinícióját. Ezzel az a bajuk, hogy az Izrael-ellenességet is antiszemitizmusként definiálja.

A levélírók szerint „az IHRA definícióval visszaéltek, és tévesen antiszemitának bélyegeztek az izraeli kormány politikáját bíráló és/vagy a palesztinok jogaiért kiálló kritikát”. A levélírók ezért más definíciókat javasolnak, amelyek „számos tudós szerint kevésbé alkalmasak a visszaélésekre: ilyen a Jeruzsálemi Nyilatkozat[1] az antiszemitizmusról és a Nexus dokumentum[2].

A Human Rights Watch mellett az aláírók között van a B’Tselem nevű radikális izraeli szervezet, az American Civil Liberties Union, az Al Haq palesztin emberi jogi csoport, a Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség (FIDH) és több tucat más szervezet.

A nagy emberjogi szervezetek (Human Rights Watch, Amnesty International, Freedom House és társaik) a hidegháború korszakában jöttek létre, és többek között hatékonyan léptek fel a szovjet blokk és a vele szövetséges rezsimek jogtiprásaival szemben is. Alapítóik több esetben maguk is zsidók voltak. Az emberi jogokra való hivatkozás új és hatékony nyelvet hozott léte, amely eredményesen kontrázta az „elnyomottakra” hivatkozó szovjet propagandát. Az emberjogi szervezetek – amelyek a szovjet zsidók kivándorlását is támogatták – a zsidó közvélemény támogatását élvezték világszerte.

A 2000-ben kirobbant Al Aksza intifáda után nagy fordulat következett be: az emberjogi nyelvezet inflálódott, a szovjet anticionista propaganda stílusában kezdték használni, és immár erre hivatkozva folytatták tovább a régi, szovjet inspirációjú színjátékot: Izrael rituális elítélését az ENSZ fórumain. Az emberjogi szervezetek is ebbe az irányba sodródtak: jelentéseikben ma aránytalanul nagy szerepet kap „a palesztinok emberi jogainak megsértése” – vagyis Izrael intenzív bírálata. (Lásd itt, itt) A zsidó államot apartheiddel, háborús bűnökkel vádolják. Ennek megfelelően e szervezeteket már nem élvezik a zsidó közösségek bizalmát.

[1] Tudósok, közéleti emberek nyilatkozata, bírálja az IHRA antiszemitizmus definícióját, mert szerinte túl általánosítóan antiszemitizmusnak tekinti az Izrael-ellenességet és alternatív definíciót ajánl helyette.

[2] Még radikálisabb állásfoglalás, amely Izrael és a cionizmus ellenzését sem tekinti antiszemitizmusnak.