“Hogyha több a kenyér, kevesebb a szó. / S a tétel megfordítható”

Egekben az élelmiszer árak? Elszállnak a fűtőanyag árak? Az oroszok már a spájzban vannak? Nosza, jöjjenek a faji kérdések. Mi sem lehet fontosabb. Erre persze ugrik az ellenzék, ugrik az egyik zsidó hitközség is, és a másik is, a lényegről azonban kevés szó esik.

Orbán Viktor Tusványoson (Fotó: MTI / Miniszterelnöki sajtóiroda, Benkó Vivien Cher)

Nemzedékünk legsúlyosabb válságát élte és éli át talán Európa a koronavírus válsággal, valamint az oroszok Ukrajnak ellen indított háborújával, és ennek következményeivel.

Ezrek halnak meg megint egy értelmetlen háborúban, melyet a hatalmi téboly mozgat, és százmilliók fogják viselni terheit. Veszélyben Közép-Európa, de talán az egész nyugati világ biztonsága, eddig megszokott életformája. Gabonaválság, energiahordozó válság fenyeget, elszáll az euró, a dollár, egekbe szöknek a hazai árak.

A ukránokon kívül a közép-európai és a balti új demokáciák a legfenyegetettebbek, de Észak-Európa sincs biztonságban, ha van a fenyegetettségben fokozat. Az biztos, hogy ezek esnek legközelebb az orosz birodalmi álmok beteljesítéséhez, visszaszerzéséhez.

A nyugati szövetségi rendszer az Ukrajnát érő agresszióra gyorsan reagált. Ettől persze még ára lesz a kitartásnak, a szankcióknak – de ára lesz az ingadozó politikának is.

Persze van, aki nem erről beszél, hanem hogy 2030-ra megforgatjuk a világot, és mi leszünk az új nyugat, meg arról, hogy az Európán kívüli fajokkal ne keveredjünk.

Szemfényvesztő figyelem-elterelés, politikai gag-mesterek, túlfizetett spindoktorok kiagyalta tematizálás, népvakító, népbutító hipotézis-show. Egy klasszikust idézünk, a miniszterelnök is hallgathatta ifjúkorában.

A túl sok információ, a sötét jövőkép, a túlhajtott ideológia is működik, ideig-óráig. De ha az emberek szembetalálkoznak a valóság nevű közeli nagybátyánkkal egy nagybevásárlás, vagy majd az első fűtésszámla formájában, és még adójuk is magasabb lesz, mint az elmúlt években, nem annyira érdekli majd őket a nyugati érdekek védelmezőjének szerepében tetszelgő Magyarország és magát vizionáriusnak látó miniszterelnöke, sem az oroszokhoz simuló politika.

Van a szabad világ, jön az autósztrádán számos ország, sok bevándorló is mozog. Oroszország szembe megy velük, s a háttérben néhány távolibb, kiszámíthatatlan játékos. Fenyegeti őket a nyugat szabadsága, jogállamai, mert népeiket távol kell tőle tartaniuk, nehogy kedvert kapjanak hozzá.

Előttünk mindez már nem titkolható. Nyugati ország akartunk lenni, amennyire csak lehet, és távozni az orosz megszállási övezetből, úgy, hogy az orosz megszálló csapatok távozzanak hazánkból, és ha visszajönnének kereskedni, ne Európa árulójának szerepe jusson ránk.

Ez a magyar szabadság origója, és nem az nyugattól való leszakadás, még ha vannak is hagymázas teoretikusok, akik ezt akarnák.

Államférfiak és államnők ma Európában a gabonáról, az energiaárakról, az élelmiszerárakról beszélnek, az orosz agresszió hatékony megfékezéről, az Ukrajna melletti kiállásról.

Iszlám fundamentalizmus van. Fundamentalizmussal szemben fundamentalizmussal fellépni gyors, zsigeri válasz. De nem lesz Magyarország az élet császára 2030-ra a nyugat helyett, és a népek keveredésének megállítását sem Tusványosról irányítják. Ez nem lesz elég ötletekből, még akkor sem, ha az Európába történő bevándorlást kontroll alatt kell tartani. A már Európában élő bevándorlók integrációját kellene elősegíteni, hogy többségük partner legyen az őket és gyermekeik integrációját is fenyegető fundamentalizmussal szemben.

Része vagyunk a nyugati szövetségnek, felelősen kellene viselkedni. Ki-kiszólhat híveinek a miniszterelnök keleten, de a szövetségi rendszer kötelez, és Magyarország olykor vonakodva, de egyelőre még betartani látszik ennek kereteit. A magyar kormány csak kibeszél, provokál, figyelemelterel, miközben igyekszik megegyezni, kiegyezni Brüsszellel is anyagi kérdésekben.

Ezt kompenzálja a keleti végeken mondott provokatív beszédekkel.

Az iszlám fundamentalizmusról persze beszélni kell. A tömeges népvándorlásról is. És cselekedni. Bár kétségtelen, hogy most leginkább az oroszokról kéne beszélni, Ukrajna megszállásáról, a terjeszkedésről, a politikai manipulációkról, az energiahordozók és élelmiszerek áráról, a forint árfolyam-hullámvasútjáról – ha a nagyobb kihívásokat veszi számba Orbán miniszterelnök, és nem a figyelem elterelésben érdekelt az átalakuló világban ránk leselkedő veszélyekről.