Hogyan lehetnek vallásos zsidók szolidárisak a melegekkel, leszbikusokkal, biszexuálisokkal?

A Tóra és a személyes felelősség.

Mi a célja az alább olvasható cikknek?

Hat magyar rabbi, továbbá egy rabbitanuló – ortodox, konzervatív, reformzsidó, rekonstrukcionista valamint renewal vallási vezetők – közös állásfoglalása ez az írás – amelyhez még két közösségi munkát végző személy is csatlakozott. A célja az, hogy megmutassa, lehet a Tórát mindig szem előtt tartva is szolidaritást vállalni meleg, leszbikus, biszexuális honfitársainkkal. Az aláírók különbözőképpen gondolkodnak a zsidó hagyomány értelmezéséről és világnézeti eltérések is vannak közöttünk, abban viszont egyetértünk, hogy nincs jogunk kívülről megítélni mások érzelmi életét és megbélyegezni szexuális orientációkat, a tevékeny együttérzést, a befogadó közösségi gyakorlatokat szeretnénk bátorítani mindannyian. Azért vettük alapul az ortodoxián belül megfogalmazódott megengedő érvelésmódot, hogy lehessen látni, a vallásjogilag legszigorúbbnak tartott irányzat keretei között is képviselhető mindez, és vannak is, akik nyíltan képviselik. Ez a megközelítés teremtett most közös nevezőt közöttünk, ez tette lehetővé „koalíciónkat”. A kérdésnek a különböző irányzatokban számos más megközelítése is feltalálható természetesen, néhányhoz meg is adunk kiindulásul, az érdeklődés felkeltése céljából pár forrást a rövid szöveg végén. A szöveg a többségitől eltérő szexuális orientációkat tárgyalja.

 

A Tóra és a szolidaritás

A Tóra, úgymond, egyértelműen fogalmaz a férfi homoszexuális aktussal kapcsolatban, és ha úgy hisszük, hogy a Tóra szava Isten szava, nem lehetséges a zsidó közösség egyenrangú tagjaként kezelnünk nyíltan meleg ismerőseinket. Mit lehet felelni erre az érvelésre?

Először be kell vallanunk, hogy valódi, súlyos problémával szembesülünk. Egyfelől igaz, hogy a Tóra szavai sem itt, sem máshol nem teljesen egyértelműek, rendkívüli nyelvi, történeti, filológiai képzettséget igényel pontos megértésük kísérlete, folyamatos vitában állnak egymással tudományos értelmezői. Igaz továbbá, hogy a Tórát mi, zsidók az értelmezéstörténetén keresztül, a szóbeli Tanon keresztül olvassuk, értjük és követjük, tehát az, hogy veszünk önmagában egy szöveghelyet, rámutatunk és kijelentjük, hogy ez aztán egyértelmű, több szempontból is naiv és kérdéses. A szóban forgó tórai kijelentés azonban, Mózes harmadik könyvének 18. fejezetéből a 22. vers, illetve a 20. fejezet 13. verse nehezen értelmezhető meggyőzően máshogy – a szövegkörnyezetét is figyelembe véve –, mint úgy, ahogy jellemzően érteni szoktuk, a férfiak közötti homoszexuális aktus tilalmaként. Ezt David Frenkel rabbi, a jeruzsálemi Schechter Intézet oktatója megkíséreli igazolni többünk – bár nem mindegyikünk – számára meggyőző munkájában (Male Homosexual Intercourse Is Prohibited – In One Part of the Torah – TheTorah.com). A mondat ugyan nem egyértelmű, de valóban ez, a tiltás a legvalószínűbb, leginkább meggyőző olvasata David Frenkel rabbi szerint.

Mi következik ebből? A Tóra „teljesen egyértelműen” azt mondja, hogy a szombatszegő zsidókat ki kell végezni. Továbbá ki kell végezni a makacs és engedetlen gyermekeket, akik részegeskednek és falánkak és nem hallgatnak a szüleikre, akiknek életmódjukkal súlyos anyagi kárt okoznak, az ilyeneket meg kell kövezni (Mózes 5. könyve, 21, 18-21). Nyilvánvaló, hogy senki nem mondaná komolyan, hogy ha a Tóra ezt mondja, akkor nincs kérdés, a szüleikre nem hallgató, többször berúgó, mohó gyerekeket ki kell végezni, ha lesz rá mód, csináljuk. Vagyis mindannyian gondban vagyunk, akik hiszünk a Tórában, de nem tartanánk indokoltnak szüleiknek visszabeszélő, szemtelen és némelykor hevesen italozó fiatalok, illetve szombatszegők (a magyar zsidóság mintegy 97%-a) tömeges kivégzését. A példatárnak még számos eleme van, például az, hogy a kánaánita népeket ki kell irtani Izrael földjéről, a Tóra teljesen „egyértelmű” előírása szerint. Merre tovább?

Áldott emlékű bölcseink, a Talmud rabbijai, úgy tűnik, nem voltak oda különösebben a makacs és engedetlen fiú büntetéséért és ahelyett, hogy annyit mondtak volna, hogy a Tóra „egyértelmű”, bebizonyították, hogy egyértelmű szövegek nem léteznek. A szöveg szoros olvasatából némely rabbi nyilvánvalóan szándékosan képtelen következtetéseket vont le, hogy kijelentsék végül, makacs és engedetlen gyermek, akit tehát meg kéne kövezni, nem volt és nem is lesz soha, az egész fejtegetés csak azért került be a Tórába, hogy tanulni tudjuk és jutalmat kapjunk érte.

A bölcsek (Szanhedrin 71a), legalábbis némelyikük, szétértelmezték azt az előírást, amelyik egyszerűen nem fért össze saját erkölcsi intuícióikkal, meggyőződéseikkel. A zsidó jogértelmezés óriása, Maimonidész lényegében hatályon kívül helyezte a kánaánita népek kiirtásának parancsát (Misné Tóra, A királyok törvényei, 5. fejezet). Még továbbá szinte lehetetlenné tették a házasságtöréssel gyanúsított asszonyokra mért istenítélet (Mózes 4. könyve, 5. fejezet, 11-31) végrehajtását is a talmudi rabbik (bSzóta 47a). Az előírást, hogy kamatra tilos kölcsönadni zsidóknak (Mózes 5. könyve, 23, 20), mereven betartani nem lehetett, mivel a vállalkozások elindításához nélkülözhetetlen a hitelezés, ezért a zsidó jog feltalálta a „heter iszkát”, olyan jogi fikciót alkotott, amely a hitelnyújtást üzleti partnerségként tüntette fel. Ez a megoldás a gazdasági igényekhez alkalmazta a tórai eredetű tiltást (a folyamat részletes leírását lásd itt: What Is Wrong with Charging Interest? – TheTorah.com). Lehet, joggal, mondani, hogy ők, a régi korok rabbijai ők voltak, mi pedig mi vagyunk, akik nem említhetőek egy lapon velük, amit ők megtehettek, arra mi nem is gondolhatunk, akkora, olyan elgondolhatatlanul nagy a különbség közöttünk. Ez így is van, de ez nem ment fel minket a Tóra értelmezése alól, csak nehezebbé teszi számunkra. A helyzetünk hasonlít az ő helyzetükhöz, a feszültség a Tóra szavai és a mi erkölcsi meggyőződéseink között korról korra újra fog termelődni. Ha sem a Tórát nem szeretnénk elhajítani, sem az alapvető erkölcsi meggyőződéseinket, akkor nekünk is értelmezni kell. Aki nem szeretné jóváhagyni a szexuális kisebbségek diszkriminációját, annak értelmeznie kell. Az ortodoxia is kínál olyan válaszokat, amelyek egyszerre veszik komolyan a Tórát és mégis elősegítik a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű stb. társaink társadalmi, közösségi emancipációját.

Zev Farber nyitott ortodox rabbi és Biblia-filológus tudós egy rövid írásban összefoglalta, milyen javaslatokkal állt elő a modern ortodoxia a szexuális és nemi kisebbségek ügyében. Azt a megoldást, hogy a saját nemükhöz vonzódó vallásos zsidóknak szerelmi önmegtagadásban kellene leélniük az életüket, hogy ne vétkezzenek a Tóra ellen, a modern ortodoxia számos képviselője már hosszú évtizedek óta nem fogadja el.

Először, közel 50 éve, az amerikai modern ortodoxia legfontosabb rabbiképzője, a Yeshiva University vezetője, a méltán rendkívüli tekintélyű Dr Norman Lamm rabbi vetette fel, hogy az Onesz Ráhmáná Pátré (a Kegyelmes felmenti azokat, akik nem tehetnek másként) jogelvét alkalmazzuk a homoszexualitásra. Röviden arról van szó, hogy aki kényszer hatása alatt cselekszik, az nem vonható felelősségre. A homoszexuális vonzalom esetében nem külső, hanem belső kényszerről van szó abban az értelemben, hogy a szexuális orientáció nem választható.

Azoknak, akik a saját nemükhöz vonzódnak, ennek a vonzalomnak a megélése az egyetlen esélyük arra, hogy elmélyült tartós szerelmi kapcsolatban élhessenek, vagyis az emberi szeretetképesség egyik legszebb, legfontosabb megnyilvánulásából részesülhessenek és maguk is gyakorolhassák. Enélkül nem lehetséges semmiféle érzelmi kiteljesedés, ráadásul nem csak azt tagadná meg tőlük az életfogytig tartó önmegtartóztatás, hogy kapják, hanem azt is, hogy adják a szeretetet, hogy feltétlen, életre szóló, kizárólagos felelősséget vállalhassanak másokért

Ehhez a véleményhez csatlakozott később, illetve gondolta tovább Shlomo Riskin, Efrát település vallásos cionista főrabbija, a szovjet zsidókért folytatott harc hőse, Benny Lau, az emberi jogok iránti elkötelezettségéről híres izraeli ortodox rabbi, Steven Greenberg, az első nyíltan meleg ortodox rabbi és maga Zev Farber is. Arra az ellenvetésre, hogy a külső kényszer és a belső késztetés mégsem ugyanaz, Farber cikke egy 20. századi rabbinikus tekintély, Mesulám Roth egyik reszponzumát idézve felel: a Talmudban szerepel egy asszony, aki bonyolult vallásjogi megfontolások miatt sem zsidó, sem nem zsidó férfiakkal nem köthetett házasságot. Őt Roth reszponzuma „ánuszá”-nak, kényszer hatása alatt álló személynek tekintette és felmentette a rá vonatkozó előírások megszegésének vétke alól, és mivel a helyzete a tárgyalt tekintetben analóg a homoszexuálisokéval, őket is módunk van így tekinteni. (Farber cikke: Why Orthodox synagogues should welcome gay couples | Eshel Online). És ezzel összebékíthetjük lelkiismeretünk két felét: hívek leszünk a Tórához és nem hagyunk cserben, nem szorítunk a közösség perfiériájára, vagy éppen azon kívülre senkit.

A Tóra bölcseink szerint azt sem véletlenül írja, aminek a megértésével küszködnünk kell. Számít a lelkiismeretünkre. Mert az Örökkévaló saját képmására, tehát szabad és felelős lénynek teremtette az embert. A Tóra tehát nem minden lehetséges erkölcsi dilemmát eldöntő isteni házirend, amely mintegy helyettünk hoz meg nehéz erkölcsi döntéseket. Nem azért van, hogy kiszervezhessük Általa Istennek a saját döntéseinkért viselt felelősséget. Csak úgy követhetjük igazán komolyan, ha minden szavát alaposan megvizsgáljuk, értelmezzük, semmit sem veszünk egyértelműnek benne csak azért, hogy megspóroljuk a követésével járó, életen át tartó munkát.

További, összefoglaló írások arról, hogyan értelmezik a különböző irányzatok a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos jogi előírásokat:

A konzervatív zsidóság jogértelmezésének összefoglalója: Conservative Halakhah and Homosexuality | My Jewish Learning

A reformzsidóság álláspontja: Stances of Faiths on LGBTQ Issues: Reform Judaism – Human Rights Campaign (hrc.org)

A Jewish renewal mozgalom álláspontjának bemutatása: Velveteen Rabbi: (Re)Reading Leviticus 18:22 (blogs.com)

Daniel Landes ortodox rabbi arról, miért van szüksége az ortodoxiának nyíltan meleg rabbikra: We Orthodox Jews desperately need gay rabbis – Jewish Telegraphic Agency (jta.org)

 

Bedő Viktória konzervatív rabbi

Kántor Anita reformrabbi

Kelemen Katalin reformrabbi, Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség

Langer Ármin rekonstrukcionista rabbi

Pollák Ariel konzervatív rabbi

Vető Ágnes ortodox rabbanit

Kuti Andrea renewal rabbitanuló

Kende-Vasa Irén, az OR-ZSE liturgika szakának végzettje

Vári György, Bét Orim