Hogy látják az európai zsidók az antiszemitizmust? És a magyar zsidók?

Milyennek látják az európai zsidók az antiszemitizmust? Erről készített kérdőíves felmérést az Európai Alapjogi Ügynökség[1] 13 országban – 2012 után 2018-ban is. A gyűlöletbeszéd és – cselekmények egyaránt a kutatás tárgyát képezték, melyben a 16.500 válaszadó által kitöltött online kérdőív adatait dolgozták fel. Magyarországról 2012-ben 528 ember vett részt a válaszadásban, 2018-ban 590-en töltötték ki a kérdőívet. Míg összeurópai szinten nőtt az aggodalom 2012-höz képest, magyarországi válaszadók között ez az arány csökkent.

Ausztria, Belgium, Németország, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Svédország, és az Egyesült Királyság képezte a kutatás terepét.

Mennyire tekintik problémának országukban a zsidó válaszadók az antiszemitizmust? A válaszolók 89 százaléka szerint az antiszemitizmus növekedett: 63% szerint nagyon, 26% szerint kicsit. Mindössze 9% volt azon az állásponton, hogy nem növekedett.

A magyar válaszolók többsége is növekedésről számolt be, de “csak” 71%, míg 21% érzékelte úgy, hogy nincs növekedés. Így Magyarországon – a 12 ország közül – a legcsekélyebb azoknak az aránya, akik az antiszemitizmus növekedéséről számoltak be.  Vélhetőleg elsősorban az iszlám fundamentalista merényletek növelték meg Nyugat-Európában az ezzel kapcsolatos aggodalmakat.

2012-ben a válaszadók 89%-a érezte nagyon nagy, vagy elég nagy problémának Magyarországon az antiszemitizmust, ma 77% vélekedik így. Eközben hat másik országban nőtt a zsidóellenesség – a válaszolók benyomások szerint. A magyarországi válaszadók tartanak attól a legkevésbé, hogy ők maguk, vagy családtagjaik fizikai, vagy verbális atrocitás áldozatai lesznek az elkövetkező egy évben.

Ugyanakkor a magyar zsidó válaszadók közül mégis sokan fontolgatják az antiszemitizmus miatt a kivándorlás gondolatát – a 4. helyen szerepelünk ebben a sorban Németország, Franciaország és Belgium után.

Lengyelország után Magyarországon a legelégedetlenebbek a válaszolók a kormány antiszemitizmus elleni fellépésével. Itt nyilvánvalóan lenne a kormánynak tennivalója a bizalomépítés terén. A kutatás erre nem kérdezett, de közismert, hogy a magyar zsidók bizalmát kormányukban az emlékezetpolitikai viták, valamint a Soros György elleni kampány is jelentősen meggyengítette.

Az Internet, a média és a politikai élet a leginkább szennyezett az antiszemitizmustól a magyar válaszadók szerint és a nemzetközi átlag szerint is.

Az arab–izraeli konfliktus legkevésbé Magyarországon hat a zsidók biztonságérzetére a tizenhárom vizsgált ország közül. Magyarországon nem érzik igazán, hogy ez kihat a biztonságukra, vagy hogy őket érné bírálat az izraeli kormány bármely lépése miatt. Összefügghet ez azzal, hogy a közép- és kelet-európai, így a magyarországi antiszemitizmus még a régi típusú: vallási, faji jellegű, és nem a Nyugat-Európában elterjedt új típusú Izrael-ellenesség a jellemző. Itt nyilván szerepe van annak is, hogy a magyar jobboldal az utóbbi években szövetségest talált a jobboldali izraeli kormányban, és ez kihat a jobboldali sajtó Izraellel és a palesztin-problémával kapcsolatos hangvételére is.

Azt is vizsgálták a kérdezők, hogy miként látják a zsidók a muszlim-ellenesség alakulását az elmúlt öt évben. Mindenütt növekedett – állítják a válaszolók, de a magyar válaszolók szerint nőtt a legkevésbé. Elgondolkodtató ez az adat a sok milliárd forintot felemésztő magyarországi migráció-ellenes kormánypropaganda közepette. Talán hozzájárul a benyomáshoz, hogy nincs számottevő muszlim közösség az országban, és a válaszadók nem érzékelik társadalmi kérdésként problémát, de az is lehet, hogy nem tudták pontosan értelmezni a kérdést.

A kutatás adataira, a kutatás módszertanára, reprezentativitásának kérdésére a későbbiekben visszatérünk.

A vizsgálat eredménye angol nyelven itt letölthető.

[1] European Union Agency for Fundamental Rights