Himler Márton dícsérete – Amerikából

Kürti László átfogó cikket publikált Himler Márton álmai cimmel a pásztói születésű Himlerről, akit Martin Himlerként ismertek itt nálunk, Amerikában, ahol felnőtt életét leélte. Himler amerikai patrióta volt és a magyar származású amerikaiak egyik meghatározó alakja a múlt században. Még ma is kevesen ismerik Budapesten és szobra sincs, pedig megérdemelné.

De az Orbán kormány felismerte, hogy fontos megőrizni ennek a rendkívűli embernek az emlékét, és a washingtoni nagykövetség támogatja Himler egykori lakóházának felújítását Kentucky államban, ahol az állam történetének jelentős alakjai között tartják számon. 2018-ban egy jótékonysági koncertet is szerveztek, többek között a Szalonna zenekar részvételével a ház újjáépítése érdekében.

Kürti professzor korábban nagyszerű tanulmányt publikált Himlerville-ről, de mostani cikkében, amelyik Himler önéletrajzával is foglalkozik, van néhány vitatható megállapítás is. Himler alaptalan támadások áldozatává vált az 1950-es években. Szélsőjobboldali magyar körök terjesztettek pletykákat vallásáról, szexualitásáról és Himlerville összeomlásának körülményeiről. Lejáratása volt a cél, ami sikertelen maradt, és Kürti a megérdemeltnél több hitelt ad ezeknek a mendemondáknak.

Himlert zsidó származásúnak anyakönyvezték. Soha nem volt vallásos. Valószínüleg beszélt jiddisül, ez akkoriban a New York-i szegénynegyedek „anyanyelve” volt; Kaliforniában, Hollywoodban van eltemetve (Forever Cemetery), a filmsztárok egyik kedvenc temetőjében. Síremléke a híres filmszínész, Peter Lorre sírja közelében van, aki Lövenstein Lászlóként látta meg a napvilágot, és szintén nem gyakorolta vallását. Nincs hivatalos nyoma annak, hogy Himler valaha is katolikus hitre tért volna, a katolicizmussal való „kacérkodásának” más okai lehettek.

Kürti is említi azt, hogy Himler önéletrajzát „a szélsőjobbos támadások kereszttüzében vetette papírra az 1950-es években.” Himler antiszemita támadások célpontja volt, azt írták róla, „Heinrich Himmler valóban háborús bűnös volt, csakúgy mint névrokona, a zsidó Martin Himler ezredes”. A Magyarok Útja “Himler bosszútánca Európában” címmel közölt írást; Marschalkó Lajos és Fiala Ferenc: Vádló Bitófák címmel egy teljes vádiratot állított össze ellene.

Himler 1945-ben 57 éves volt, amikor felkérték, hogy az OSS (Office of Strategic Services) ezredeseként Ausztriából irányítsa Roosevelt elnök 1942-es direktíváinak végrehajtását. A nyugatra menekült háborús bűnösök letartóztatása volt a feladata és csapata William J. Donovan tábornok parancsnoksága alatt működött, aki civilben ügyvéd volt.

Az amerikai megszállási zónába menekült magyar fasiszták, nyilasok, csendőrök és horthysta tisztek azt remélték, hogy következmények nélkül „megússzák” tetteiket. Nem így történt. Himler és csapata közel 400 magyar háborús bűnöst tartóztatott le és küldött vissza Budapestre. Többek között Bárdossy Lászlót, Szálasi Ferencet, Imrédy Bélát és több más vezető politikust, akiket halálra ítéltek és kivégeztek.

1948-ban Truman elnök által jóváhagyta a Displaced Person (DP) Act, vagyis Hontalan Személyek törvényét ugyanis a világháború után milliónyi hontalan tengődött európai menekülttáborokban, és visszatoloncolásuk a kommunista országokba lehetetlenné vált. Az USA nagylelkűen több százezer vízumot biztosított a hontalanoknak.

Kihasználva az alkalmat, gyakran adataik meghamisításával, sok ezer Ausztriában és Németországban bujkáló magyar szélsőjobboldali, köztük számos elítélt háborús bűnös is, ekkor jutott be Amerikába. Például a Romániában halálra ítélt Wass Albert még feleségét is Németországban hagyta, úgy „osont be” az USÁ-ba.

Az újonnan érkezett magyarok közül többen az amerikai rendőri hatóságoknál kaptak munkát, az FBI és a CIA számos horthysta tisztet alkalmazott.

Amerika az ötvenes években már nem az 1930-as évek roosevelti Amerikája volt. 1951-ben halálra ítélték a zsidó Rosenberg házaspárt, akik a Szovjetunió javára kémkedtek. Kivégzésük után sokan az antiszemitizmustól kezdtek félni, letagadták zsidó származásukat, legalábbis nem dicsekedtek vele, és családnevüket is „angolosították”.

Az 1950-es évek hírhedt Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottsága valóságos hajtóvadászatot folytatott baloldalinak vélt személyek ellen. A McCarthy szenátor nevével fémjelzett testület sok ezer hírességet is tönkretett azzal, hogy feketelistára helyezték őket, és elveszítették állásukat. Az atomfizikus Robert Oppenheimer esete jól ismert, éppen Teller Ede volt az aki ellene vallott, még Charlie Chaplin is az USA elhagyására kényszerült.

Himlernek volt oka az aggodalomra. Szocialista nézetei ismertek voltak, zsidó származású volt, és az Amerikába áramló magyar szélsőjobboldaliak mindent megtettek, hogy hiteltelenné tegyék. Talán személyes biztonsága is veszélyben forgott. Önéletrajza ekkoriban íródott. Érdemes megjegyezni, hogy Los Angelesben lakott, és ott az 1950-es években Héjjas Tibor (a különítményes Héjjas Iván rokona) vezette a magyar szervezetet.

A támadásokra válaszul Himler 1958-ban New York-ban kiadta az Így néztek ki a magyar nemzet sírásói c. könyvét a magyar háborús bűnösök kihallgatásainak szövegével. Himler saját jegyzeteiből és visszaemlékezéseiből írta a könyvet, és a magyar emigráns szélsőjobb mindent megtett, hogy a könyv ne kapjon széles visszhangot. Tudtommal máig is csupán egyetlen kiadása volt ennek a fontos dokumentumnak.

Egyetértek Kürti azon megállapításával, hogy „Himler tevékenységére sok homály borul, az 1950-es évek utazásainak kibogozása még várat magára.” Himler neve szerepelt a Rajk-perben, és közeli kapcsolatban állt Péter Gáborral is. Sőt, ismerte Péter Amerikában élő családját, nővérét, Katót és annak férjét, Lusztig Bélát, akit később Budapesten az ávósok letartóztattak, és aki máig tisztázatlan körülmények között hunyt el.

Kürti álmodozónak tartja és kalandornak nevezi Himlert. Sokkal inkább innovátor volt, akinek a tevékenysége az amerikai magyar kapcsolatok szinte minden területét átfogta. Például egykori titkára, Eugene Lang, később a Danubia Pictures tulajdonosaként a magyar filmek terjesztője lett az USÁ-ban.

Szénbányája nem a szakszerűtlen vezetés miatt csődölt be, hanem azért, mert a szén iránti igény a világgazdasági válság miatt drámaian lecsökkent, és a tragikus árvíz elmosta a bányavárost. Bankja Kentucky állam felügyelete alá került, és Himlernek vajmi kevés köze volt ahhoz, hogy hogyan rendezték a betétesek követeléseit. A bányarobbanás is azután történt, miután ő már nem vett részt a bezárt bánya vezetésében.

A Himler elleni vádak főleg a magyar nyelvű amerikai horthysta sajtóban jelentek meg. Nem volt ez újdonság, hiszen a Horthy-rezsim már az 1920-as években betiltotta újságjának, a Magyar Bányászlapnak magyarországi terjesztését.

Súlyos hasnyálmirigy és májrákos megbetegedéssel küszködött; 1961-ben 72 évesen hunyt el.