Hillary nem jó, Trump viszont ijesztő – a részeredmények szerint utóbbi a befutó
Az eredmények összesítésének reggelén, a részeredmények szerint nagy valószínűséggel Donald Trump lesz az USA következő elnöke. Izgul Amerika, izgul a a világ. Min izgulhatnak a zsidók az amerikai választással kapcsolatban?
A kor, amelyben élünk, zsidó szemmel nézve melyik történelmi korszakra hasonlít? Bizonyos szempontból talán az I. világháború előtti Európára. A „Boldog békeidők” évtizedeiben, a jogegyenlőség és a liberalizmus védelmét élvezve az európai és amerikai zsidók sosem látott sebességgel emelkedtek föl a nyugati társadalmakban – de ellenreakcióként alakultak és formálódtak már a modern antiszemita ideológiák, amelyek pusztító hatása csak a 20. században mutatkozott meg.
Az ismételten megfogadott jogegyenlőség és a nyugati világ Holokauszt fölött érzett bűnbánata ma is sokakban azt az illúziót keltheti, hogy a sötét múlt többé nem térhet vissza. Ám akinek füle van a hallásra, az tudja, hogy a nyugati világban a kifogástalan, haladó baloldali jelszavak álcája mögött gazdagon burjánzik az Izrael államot bűnbakként használó „progresszív” zsidógyűlölet – miközben a „hagyományos”, 20. századi antiszemitizmus is sok helyütt él még, noha úgy tűnik, lassan-lassan átengedi helyét a 21. századi update változatának.
Hüledezve néztem Donald Trump kampányzáró videoklipjét,
amelyben csöppet sem burkoltan beszélt a nagy Amerika-ellenes összeesküvésről, miközben mondandóját ismert zsidó személyiségek képével illusztrálta. Elzárkózó, bűnbakkereső retorikája megijesztette a liberális zsidók jelentős részét – talán éppen azért, mert korábban fűt-fát megígért nekik. Ezenközben köztudomású, hogy a politikailag csöppet sem korrekt Trumpot nem érdekli a – ma már sok esetben visszájára fordult – kisebbségvédő retorika, melynek nevében Izraelt lépten-nyomon elítélik és agresszív palesztin párti tüntetéseken a zsidók testi épségét fenyegetik. Így esélye lehetne arra, hogy a polkorrekt Izrael-ellenességen túllépve előmozdítsa a zsidó állam ügyét.
Hillary Clinton és szellemi környezete nem tűri meg a 20. századi antiszemitizmust felidéző retorikát,
viszont az Obama örökségét tovább vivő kisebbségvédő politikája – közvetett módon – bátorítja a 21. századi, polkorrekt zsidóellenességet.
Ennek eredményét láthatjuk egyebek közt az amerikai egyetemeken, ahol az „Israeli Apartheid Week” számos helyen kötelező éves program, ahol a palesztinok védelmének ürügye alatta zsidó állam létezését vonják kétségbe és egyre gátlástalanabb, gyakran nyíltan agresszív magatartást tanúsítanak az egyet nem értőkkel.
A politikai korrektségtől megcsömörlött amerikai jobboldal (és európai szélsőjobb) visszazuhant valami 20 század eleji elzárkózó nacionalizmusba, ami ijesztő az univerzalista, kisebbségvédő, befogadás- és asszimilációpárti zsidóknak, de előnyös lehet a nemzetállam Izraelnek, amelyet manapság rendszerint a progresszív eszmék nevében bélyegeznek meg.
A baloldal előrelépett valami nemzetek feletti univerzalista, gyengéket és kisebbségeket pártoló eszmekörbe, ami nagyon jó az univerzalista zsidóknak, de nagyon rossz Izraelnek.
És aki befogadó, kisebbségvédő és Izrael-párti akar lenni egyszerre, az hova álljon?
Ahova a belgák.
*
Frissítés: Trump megnyerte a választást. Győzelmi beszédében összefogást hirdetett és Amerika különböző közösségeinek és a világnak.