Henry Ford, a „Nemzetközi zsidó” és a szemérmes polgármester

Írta: Szombat - Rovat: Külpolitika, Politika, Történelem

Idén volt száz éve annak, hogy Henry Ford, a legendás autógyáros megvette a The Dearborn Independent című kisvárosi újságot. Mindenáron meg akarta magyarázni a világnak, hogy miért nem volt vevő az amerikai közvélemény és a politikusok többsége az ő „békehadjáratára”, vagyis az európai háborúból való kimaradás gondolatára.

Henry Ford

A The Dearborn Independent már akkoriban is sűrűn közölt antiszemita írásokat, így Ford cikksorozata a „Nemzetközi zsidóról” nem állt távol a lap profiljától. A cikksorozat írásai végül “The International Jew: The World’s Foremost Problem” (A nemzetközi zsidó: A világ első számú problémája) címmel jelentek meg könyv formájában. A gyűlölet gyorsan terjedt: a négykötetes mű kétmillió példányban kelt el három földrészen; húsz nyelvre fordították le.

A kerek évfordulóról Dearborn városának vezetése nem a legmegfelelőbb módon emlékezett meg; jobbnak látta az egész antiszemita témát, úgy ahogy van a szőnyeg alá söpörni.

Az antiszemita cikksorozat első száma

 

Bill McGraw újságíró és történész a The Dearborn Historian c. folyóirat számára írt cikket Henry Ford sötétebb oldaláról. John B. O’Reilly, a város polgármestere nem tudta elviselni az igazságot, letiltotta a megjelentetést, és elbocsátotta McGraw-t. Így tehát három hónappal a Pittsburgh-i merénylet után egy politikus kicenzúrázta a városi folyóiratból az Amerika leghírhedtebb zsidógyűlölőjéről szóló írást, és lapátra tette a szerzőt. Mindezt annak ellenére, hogy Baldur von Shirach náci ifjúsági vezető a nürnbergi perben beismerte, hogy „a Nemzetközi zsidó” elolvasása után lett Hitler híve. Amúgy a Führer dolgozószobájában ott volt Ford fényképe, és egy ízben felajánlotta, hogy SS-eket küld segítségére, mert „ő az egyetlen igazi férfi Amerikában”.

Abraham Cooper rabbi, a Simon Wiesenthal központ helyettes vezetője felháborodott hangú cikkben bírálta a polgármester eljárását, aki elhallgatta Henry Ford sötét dolgait és úgy mutatta be az autógyárost, mint zsenit, Amerika hősét, aki egyszerű vidéki fiúból a tömegeket mobilizáló nagyvállalkozó lett. Az igazság azonban bonyolultabb – írta Cooper rabbi – a polgármester megemlíthette volna, hogy Ford gyűlöletet szított, ami inspirálta Hitlert, és népszerűvé tette őt a nácik szemében.

A megcenzúrázott városi folyóirat

Henry Ford eszméi sajnos a mai napig élnek; ezt bizonyítja a Pittsburgh-i Tree of Life zsinagóga elleni támadás.

A polgármester saját szavai szerint csak Dearborn lakóit kívánta megvédeni, akik büszkék a városi újságot fellendítő Fordra és a példaképüknek tartják az autógyárost. Cooper rabbi szerint ez abszurd, hiszen az általa szított antiszemita kampány ma már minden iskolai tankönyvben szerepel, különösen Michigan államban. A Ford Motor Company is régóta elítéli az alapító bigott nézeteit.

A közhiedelem szerint Ford zsidóellenessége 1927-re kifulladt. Abban az évben a T modellek eladása drasztikusan csökkent, továbbá Aaron Sapiro, egy kaliforniai mezőgazdasági reformer 1 millió USD-re perelte. Ford találkozott Louis Marshall ügyvéddel az Amerikai Zsidó Bizottság (American Jewish Committe) megbízottjával, aki meggyőzte arról, hogy jobb, ha nyilvánosan lezárja antiszemita kampányát, és megszünteti a The Dearborn Independent c. lapot.

Henry Ford átveszi a német birodalmi kitüntetést a náci Németország Detroiti konzulátusán

Talán ez volt a mágnás zsidógyűlöletének vége – de mégsem. A 30-as években, amikor az autómunkások szakszervezete harcot hirdetett a Ford művek gyáraiban, a gyáros paranoiája újra felerősödött, és a szakszervezeti mozgalomban is zsidó összeesküvést látott. 1938-ban, az Anschlusst követően elkövette azt a hibát, hogy 75. születésnapján elfogadta Hitler elismerését, és a detroiti német konzulátuson átvette a Német Sasrend Nagykeresztjét – a Harmadik Birodalom külföldinek járó legmagasabb kitüntetését. Gerald L. K. Smith antiszemita prédikátorral is szoros barátságot tartott fönn. 1940-ben pedig azt nyilatkozta: biztos abban, hogy a zsidók összeesküdtek, hogy az USÁ-t bevonják a világháborúba.

Vajon mindezek után mi vezette O’Reilly polgármestert arra, hogy mindezeket a történelmi tényeket elhallgassa? Cooper rabbi úgy véli, talán a médiának kellene faggatnia őt arról, mennyire befolyásolja az a tény, hogy Dearborn bevándorlói között sokan a Közel-Kelet országaiból származnak, ahol Henry Ford mindmáig jól ismert és tisztelt antiszemita.

Henry Ford 1947-ben halt meg. Leszármazottai mindmáig vezetik a Ford Motor Companyt. Ők valóban őszinte emberek, akiknek sikerült megbirkózni a súlyos örökség tehertételével.

*

Abraham Cooper rabbi a Simon Wiesenthal Központban működő Global Social Action Agenda igazgatója. Zsidó és emberi jogok aktivistaként a szovjet időkben refuznyikoknak segített, szerepet vállalt Moszkvában az első zsidó kulturális központ megalapításában, előadásokat tartott a Szovjet Tudományos Akadémia és a Szaharov alapítvány rendezvényein. 1977-ben Marvin Hier rabbi tanácsadója volt Los Angelesben a Simon Wiesenthal Központ megalapításánál, majd három évtizeden keresztül olyan akciókat felügyelt, mint a globális antiszemitizmus és szélsőséges csoportok elleni küzdelem, a náci bűnök feltárása, vegyes házasságok kérdése, az Izrael ellenes bojkott megfékezése, a globális tolerancia oktatása. Az interneten terjedő gyűlöletbeszéd elismert szakértőjeként a Newsweek a legbefolyásosabb amerikai rabbik közé választotta 2017-ben. A fenti cikket Cooper rabbi Harold Brackman közíróval együtt tette közzé.

A newsmax.com cikke nyomán Bassa László

támogatás

Címkék:Dearborn Independent, Henry Ford, Nemzetközi zsidó